Fájl:Thurzó címer, nyitrai evangelisterium, 14. század.png

Thurzó_címer,_nyitrai_evangelisterium,_14._század.png(390 × 447 képpont, fájlméret: 287 KB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló szerkesztés

Thurzó címer, nyitrai evangelisterium, 14. század

Az 1884-ik évi ötvösmükiállításon sok érdekes remekmű került össze a haza minden vidékéről és remélhető, hogy e gazdag anyag segítségével hajdan virágzó ötvösségünk fényes történetét meg fogjuk írhatni. Hogy részemről is előmozdítsam e nemes czélt, tanulmányoztam az ötvöskiállítás terjedelmes lajstromát és az ott közölt czímerekből azokat, melyek még határozatlanok, megfejteni iparkodtam.

...

A czimerek bemutatásánál az ötvöskiállítás sorrendjét követve, első az egyházi osztály terme. Itt a nyitrai egyházmegye egy evangelisteriumot állított ki a XIV-ik századból (II. terem 34. 1.), melyen következő czímer látható: kettős farkú koronás oroszlán, bal első lába egy négylevelű rózsától kísérve. A jobb első láb hiányzik a véseten, bár az eredetiről nem hiányozhatott, miután a jó heraldica korában — melyből e czímer is származott — az e fajta csonkítások nem voltak szokásban, de értelme sem volt. (1. ábra.)

A bethlenfalvi Thurzó család a XIV. században Zsigmond király alatt tűnik fel nálunk s első czímer megerősítő oklevele az 1456-ikévben kelt. Ez oklevélben a czímer következő: veres pajzsban egy balra fordult kettős farkú koronás arany oroszlán (a koronára kereszt van tűzve), jobb első lába négy levelű arany rózsától kísérve, sisakdísz: veres szárny, rá illetve a pajzsalak; takaró: veres arany.* [* Országos levéltár fc. 828. Nr 3. közzétéve Nyáry: Heraldika vezérfonala.] — Később a Thurzók czímere még két ízben bővíttetett s ez újabb összetételek annyira complicáltak, hogy nem szakember alig találná fel azok, s az általunk most leírt ősi czímer között az összefüggést. Ez lehet oka egyszersmind annak is, hogy a megbeszélés alatt levő czímerben a complikált előképek után senki sem gondolt Thurzó czímerre s az meghatározatlanul maradt. Hogy a czímeralak az eredetiben balra, itt jobbra fordul, ez teljesen lényegtelen, mivel a heraldica fénykorában is gyakori eset, hogy előkelő családoknál, pontosan alkotott czímereknél, gyakran ugyanegy egyén által használva a czímeralak hol jobbra, hol balra fordulva ábrázoltatik. Egyébiránt czímerünk korra az 1456-iki czímerújító levelet megelőzi s így nem tudjuk nem ajobbra fordult czímeralak volt-e inkább használatban?

A Thurzók már a XIV-ik században nemes emberek voltak, nemesi előjogokat élveztek, az evangelisteriumon levő s az 1456-iki diplomában foglalttal ha nem is azonos, de azokhoz hasonló czímerük volt, mert mindkettőnél a főtypus ugyanaz (oroszlán, elsőlábai rózsától kísérve) sőt részleteiben is teljesen egyezik. Az oroszlán mindkét helyen két farkú, koronás, s a rózsa — eltérőleg a rendes heraldicai szokástó — itt is, ott is négy levelű s így megbeszélt czímerünk azonos a Thurzó család ősi czímerével.

Az alul kerek pajzsok használata a XV-ik századba, legkorábban a XIV. század legvégére helyezendő, a mi az evangelisterium készítési idejének megállapítására korhatározó jelző lehet.

Csergheő Géza: Családi czimerek régi hazai ötvösműveken. Archaeologiai Értesítő, 1888/2. 130-138.

[1]

Licenc szerkesztés

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2017. december 24., 14:42Bélyegkép a 2017. december 24., 14:42-kori változatról390 × 447 (287 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései)Thurzó címer, nyitrai evangelisterium, 14. század Az 1884-ik évi ötvösmükiállításon sok érdekes remekmű került össze a haza minden vidékéről és remélhető, hogy e gazdag anyag segítségével hajdan virágzó ötvösségünk fényes…

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Metaadatok