Gomba/Mi a gomba?
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Mi a gomba?
Egyszerű és közérthető megfogalmazásban: gomba ami nem növény, nem állat, nem kékmoszat és nem baktérium. Szakszerűbben: a gombák valódi sejtmagvas, klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élőlények. Nagyon változatos csoport, nem egységes származású, amit a modern gombarendszerek is tükröznek.
A gombák alapvető tulajdonságaikban különböznek a növényektől és az állatoktól, de mivel sokáig növényeknek tartották őket, így oktatásuk a növénytani tanszékekhez és tantárgyakhoz kötődik napjainkban is. A gombákkal foglalkozó tudomány a mikológia.
| Főbb különbségek a növények, állatok és gombák között | |||
|---|---|---|---|
| Tulajdonság | Gombák | Növények | Állatok |
| trofikus szint (mivel táplálkoznak?) | Reducensek (lebontók): a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végzik. | Producensek (termelők): szerves anyagot termelnek szervetlenből, általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. | Konzumensek (fogyasztók): a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkoznak. |
| táplálkozásmód | heterotróf: kész szerves anyagot használ anyag és energiaforrásnak | autotróf: vizet, széndioxidot és ásványi anyagokat használnak | heterotróf: kész szerves anyagot használ anyag és energiaforrásnak |
| testszerveződés | alapvetően fonalas (sejtfonalakból áll), lehet egysejtű is | alapvetően szövetes, lehet egysejtű, fonalas, telepes is | alapvetően szövetes, lehet egysejtű, telepes is |
| sejtfal anyaga | alapvetően kitintartalmú (lehet cellulóz, ß-glukán is) | pektin-hemicellulóz-cellulóz | sejtfal csak kivételes esetekben alakul ki |
| pigmentek (festékanyagok) | melanin, kinon, flavonoidok (állatokra jellemző festékanyagok) illetve csak gombákra jellemző festékanyagok (pl. dermocybin) | klorofillok, karotinoidok, fikobilinek (növényi festékanyagok) | melanin, kinon, flavonoidok (állatokra jellemző festékanyagok) |
| tartalék tápanyag | főleg glikogén (állatokra jellemző) | keményítő | glikogén |
A gombák alapvető szerepet játszanak a Föld életében, lévén az elhalt szerves anyag legfőbb lebontói a baktériumokkal együtt. Emellett az emberek életében is napi szerephez jutnak.
Különböző csoportjaikkal mindennap találkozhatunk: élesztőgombák segítségével készül a kenyér, de a sör és a bor is; gombák a penészek is; a gyógyításban használt antibiotikumokat is gombák segítségével állítják elő; ugyanakkor megbetegedéseket vagy mérgezéseket is okozhatnak. A gombákat egyre szélesebb körben hasznosítja az élelmiszer- és a gyógyszeripar is.
A gombák száma
A gombafajok számát - más élőlénycsoportokhoz hasonlóan - pontosan nem ismerjük. Naponta fedeznek fel új fajokat, nagyon sok gombafaj egyszerűen nem kerül az emberi figyelem középpontjába. Többen vállalkoztak a gombafajok számának becslésére, ebből a legelterjedtebb vélemény szerint 1,5 millió körül lehetnek. Az ismert fajok száma 70 000 körül van, ebből közel 30 000 nagygomba.
Mi a nagygomba?
Mivel mesterséges taxonómiai csoportról van szó, a nagygombák csoportját kicsit nehézkes definiálni - a különböző kutatók szemléletmódja is meglehetősen eltérő. Egyik megközelítésben nagygomba a termőtestet képző bazídiumos gomba, valamint egyes tömlősgombák (kucsma-, papsapka- és csészegombák).
Másik vélemény szerint nagygomba minden gomba, mely szemmel látható termőtestet (vagy termőtestpárnát) fejleszt. Ez utóbbi alapján több nyálkagomba is nagygombának minősül.
A nyálkagombák kivételével a nagygombák gombafonalakból (hifákból) épülnek fel. Ezek a fonalak kötegeket (micéliumot, tenyésztestet) alkotnak, melyek átszövik az aljzatot (talaj, fa, stb.) amelyben élnek. Ha párhuzamba állítjuk (analógiával) a növényekkel, akkor ez a tenyésztest felel meg az egész növénynek.
A tenyésztest az esetek nagy részében szabad szemmel nem látható, és a többi rész is az aljzatban rejtőzik. A nagygombák ivaros szaporodásához nélkülözhetetlen a termőtest. Ezt nevezi a köznyelv "gombának". A termőtest a növények termésének felel meg, az előbbi analógiával élve.
Vagyis, amit a nagygombából láthatunk, az mindössze a termőtest, mely csupán az ivaros szaporodás időszakában, kedvező körülmények között fejlődik ki, míg maga a gomba (a tenyésztest) több évig és folyamatosan megtalálható az aljzatban.
A termőtest meghatározott részein alakul ki a termőréteg (himénium), ahol az ivaros szaporodás eredményeképpen létrejövő képződmények, a spórák találhatók. A spórák teszik lehetővé a gomba terjedését, azon kívül a kedvezőtlen időszak átvészelésére is szolgálnak.
Forrás: TERRA Alapítvány