A kenderfélék család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (Humulus lupulus). Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi területein, É-Afrikában, É-Amerikában. Évelő lágyszárú, liánszerűen felkapaszkodó. Ártéri erdőkben, de elhagyott kerítések mentén is gyakori. Fajtáit termesztik.
Tartalmaz:→ illóolaj, keserű-anyag (keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon), gyanta, aszparagin, cseranyag, enzimek. Emellett kb. 1–3% illóolajat és fito-ösztrogéneket is tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Az elvirított termős növények virágzata a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. - Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. - A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. - A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ezért a komlót nagyüzemi táblákon termesztik is. - Emellett kb. 1–3% illóolajat és fito-ösztrogéneket is tartalmaz. - Kimutatták, hogy csökkenti a koleszterin-szintet. - Teája idegnyugtató, enyhe altató hatású. - Az álmatlanság elleni italokban a komlót hatékonyabb nyugtató füvekkel, mint például macskagyökérrel kombinálják. nyugtatószer (sedativum), keserű-anyag, étvágyjavító (amarum), étvágyjavító, gyomorerősítő (stomachicum), baktériumölő hatású (antibakteriális). - Gyógyszerekben komponens.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
