Növények/K/Komló

< Növények‎ | K
A lap mérete: 2532 bájt

Kertészet

Komló

20130524Hopfen Labkraut Saarbruecken.jpg
0010 Pflanze CC0 1.0.jpg
Humulus lupulus 2 - wetland 2011.08.16.jpg
Komló
(Humulus lupulus, Syn: )
Más neve(i): '
A közönséges komló a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a kenderfélék családjába tartozó faj, eredeti előfordulási területe Európa, Ázsia nyugati fele, az afrikai Marokkó, valamint Észak-Amerika. Manapság világszerte termesztik.
Kétlaki, azaz a termős és porzós virágok külön növényen találhatóak. Évelő - akár 20 évet is élhet -, lágy szárú kúszónövény, mely kora tavasszal elkezd új kapaszkodó hajtásokat növeszteni, de ősszel gyöktörzs szintre zsugorodik vissza. Az akár 10 métert is elérő növény, körülbelül 450-600 centiméteresre is szétterülhet. A levelei átellenesen ülnek és 3-5 karéjúak. A virágoknak nincsenek szirmaik, és a női virágok apró tobozoknak hatnak - ezeket használja a söripar. A termése, kis kemény magokból áll.
A 38°-51°-os szélességi körök között nő a legjobban. Nagy napsütésre és mérsékelt vízmennyiségre van szüksége. A hosszú nyári napokat használja ki virágzásra, amely július és augusztusban következik be.

Érdekességek

Minden 3000 emberből egy érzékeny a komló érintésére; azaz ekcémái lesznek tőle.
Az első említés erről a növényről, 768-ban történt, amikor is III. Pipin frank király egy párizsi kolostornak közönséges komlókat adományozott.

E növény termesztéséről 859-ben esik szó; a németországi Freisingben levő kolostornál.

A sörkészítéskor a komló használata előtt fenyérmirtuszt (Myrica gale) használtak. 2002-ben, az angliai Kent megyében, a megye virágának választották meg.




Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Komló


A Wikimédia Commons tartalmaz Komló témájú médiaállományokat.