Növények/Inváziós fajok

A lap mérete: 11476 bájt

Növények

Inváziós fajok

Japán keserűfű
Alkörmös
Selyemkóró termése
Keskenylevelű ezüstfa termése
Fehér akác
Harlekinkatica
Szibériai szil
Szőrös disznóparéj
Szürke madársóska
A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez alkalmazkodásának eredménye. Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség. A legtöbb idegenhonos faj nem képes életben maradni, illetve nem válik inváziós fajjá, hanem beépül az őshonos fajok közösségébe, és a tápláléklánc részévé válik. Azok a fajok képesek tömegesen, az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, amelyek:
  • gyorsan szaporodnak,
  • változatos környezeti feltételek közt életképesek és
  • versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben (például mert az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik).
Hosszabb távon új egyensúlyi helyzet alakul ki, de addigra egyes őshonos fajok kiszorulhatnak (életterük beszűkülhet vagy akár ki is halhatnak).
A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több szándékos betelepítés.[1] Az özönfajok megváltoztathatják az ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.
Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek.[2] Ennek történelmi példája a patkányok behurcolása Polinéziába és más szigetekre.
Európa növényvilágában évente átlag hat új faj tűnik fel.[3] Európában jelenleg mintegy 12 000 idegenhonos faj él, és ezek 10-12 százaléka számít inváziósnak
  1. Amerikai alkörmös (amerikai karmazsinbogyó, Phytolacca americana)
  2. Amerikai keresztlapu (Erechtites hieraciifolia)
  3. Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
  4. Aprólevelű átokhínár (Elodea nuttallii)
  5. Apró szulák
  6. Aranka
  7. Arany ribiszke (Ribes aureum)
  8. Ártéri japánkeserűfű (japán óriáskeserűfű, Fallopia japonica)
  9. Aszályfű (Eleusine indica)
  10. Átoktüske (Cenchrus incertus)
  11. Betyárkóró (Conyza canadensis)
  12. Bíbor nebáncsvirág (bíbor nenyúljhozzám, Impatiens grandulifera)
  13. Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
  14. Bugás tövisperje (Tragus racemosus)
  15. Cseh óriáskeserűfű (Fallopia × bohemica)
  16. csicsóka (Helianthus tuberosus)
  17. Dillenius-madársóska (Oxalis dillenii)
  18. Ecetfa (ecetszömörce, Rhus typhina, syn. Rhus hirta)
  19. Egynyári seprence (Erigeron annuus)
  20. Elbai szerbtövis (Xanthium albinum subsp. riparium)
  21. Fehér akác (Robinia pseudoacacia)
  22. Feketéllő farkasfog (Bidens frondosa)
  23. Felálló madársóska (Oxalis stricta)
  24. Fenyércirok (Sorghum halepense)
  25. Fűzlevelű őszirózsa (Aster×salignus)
  26. Gyalogakác (cserjés gyalogakác, Amorpha fruticosa)
  27. Hajszálágú köles (Panicum capillare)
  28. Hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)
  29. Indiaiszamóca (Potentilla indica)
  30. Japán komló (Humulus japonicus, syn. Humulus scandens)
  31. Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
  32. Kanadai átokhínár (Elodea canadensis)
  33. Karcsú disznóparéj (Amaranthus powellii)
  34. Karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
  35. Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
  36. Kék rizsjácint (Monochoria korsakowii)
  37. Kései meggy (Prunus serotina)
  38. Kései napraforgó (Helianthus×laetiflorus)
  39. Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
  40. Kicsiny gombvirág (Galinsoga parviflora)
  41. Kínai alkörmös (kínai karmazsinbogyó, Phytolacca esculenta)
  42. Kisvirágú nebáncsvirág (kisvirágú nyúljhozzám, Impatiens parviflora)
  43. Kisvirágú őszirózsa (Aster tradescantii)
  44. Kőrislevelű juhar (zöld juhar, Acer negundo)
  45. Közönséges csavarhínár (Vallisneria spiralis)
  46. Közönséges orgona (Syringa vulgaris)
  47. Közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta)
  48. Lándzsás őszirózsa (Aster lanceolatus)
  49. Magas aranyvessző (Solidago gigantea)
  50. Magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)
  51. Magas zab (Avena sterilis subsp. ludoviciana)
  52. Mandulapalka (Cyperus esculentus var. leptostachyus)
  53. Merevlevelű napraforgó (Helianthus pauciflorus)
  54. Mexikói moszatpáfrány (Azolla mexicana)
  55. Mirigyes bálványfa (bálványfa, Ailanthus altissima)
  56. Mirigyes őszirózsa (Aster novae-angliae)
  57. Nagy aranka (Cuscuta campestris)
  58. Nagylevelű moszatpáfrány (Azolla filiculoides)
  59. Nagytermésű szerbtövis (Xanthium saccharatum)
  60. Nyáriorgona (illatos nyáriorgona, Buddleja davidii)
  61. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
  62. Olasz szerbtövis (Xanthium italicum)
  63. Óriás japánkeserűfű (szahalini óriáskeserűfű, Fallopia sachalinensis)
  64. Ürömlevelű parlagfű (parlagfű, Ambrosia artemisiifolia)
  65. Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis)
  66. Parlagi madársóska ~ Dillenius-madársóska (Oxalis dillenii)
  67. Parlagi rézgyom (Iva xanthiifolia)
  68. Parti szőlő (Vitis riparia, syn. Vitis vulpina) és hibridjei
  69. Podagrafű
  70. Selyemkóró (közönséges selyemkóró, Asclepias syriaca)
  71. Sárga selyemmályva (Abutilon theophrasti)
  72. Simalevelű őszirózsa (Aster laevis)
  73. Sokvirágú napraforgó (Helianthus decapetalus)
  74. Sötétlila őszirózsa (Aster novi-belgii)
  75. Süntök (Echinocystis lobata)
  76. Szemcsés békalencse (Lemna minuta)
  77. Szibériai szil (turkesztáni szil, (Ulmus pumila)
  78. Sziklai szőlő (Vitis rupestris)
  79. Szosznovszkij-medvetalp (Sosnowsky-medvetalp) (Heracleum sosnowskyi)
  80. Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
  81. Szürke madársóska (Oxalis corniculata)
  82. Tarka őszirózsa (Aster×versicolor)
  83. Törékeny köles (Panicum miliaceum subsp. ''ruderale)
  84. Úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes)
  85. Vékony szittyó (Juncus tenuis)
  86. Vesszős aggófű (Senecio inaequidens)
Ezt a lapot megnyitva a lap alján találsz egy mintát, a használatát ITT találod!


Magyar Wikipédia: Inváziós fajok