Növények/F/Feketéllő farkasfog
< Növények | F(Bidens frondosa szócikkből átirányítva)
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Feketéllő farkasfog
- (Bidens frondosa, Syn: -)
- Más neve(i): -
A feketéllő farkasfog () az őszirózsafélék családjába tartozó, észak-amerikai eredetű, inváziós növényfaj.
- A feketéllő farkasfog 10–100 (ritkán 150) cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Dúsan elágazó karógyökere legalább 20 cm-re hatol a talajba. Szára egyenesen felálló, elágazó; felülete zöld, de a napfénynek kitett részeken vörösesen, sőt feketésen elszíneződik. Keresztben átellenes állású, hosszú nyelű levelei 3-5 tagból állnak, a levélkék lándzsás vagy tojásdad-lándzsás formájúak, élük durván fűrészes, fonákjuk esetleg finoman szőrös. Ősszel sötétvörösre színeződik.
- Júliustól szeptemberig virágzik. Fészekvirágzata nem feltűnő, 1–2 cm átmérőjű, sziromszerű sugárvirágai egyáltalán nincsenek, csak sárga csöves virágokból áll. A virágzatot 5–10 (leggyakrabban 8), a fészektől alig hosszabb fészekpikkely veszi körbe. A fészket nagy méretű murvalevelek veszik körül.
- Termése 5–8 mm-es, barna, ék alakú kaszat. Felülete tüskés-érdes, csúcsán két horgas szálka található.
- Hasonló faj a subás farkasfog (Bidens tripartita), de annak szára kevésbé vörösödik, fészekpikkelyei jóval túlnyúlnak a virágzaton, termése csak az élein érdes és három horog található rajta. A bókoló farkasfog (Bidens cernua) virágzata bókol, lehetnek sziromszerű sugárvirágai, termésén 3-4 horog látható. A feketéllő és subás farkasfognak Franciaországban leírták a hibridjét is (Bidens × garumnae).
- Észak-Amerika mérsékelt övi zónájában őshonos növény. Behurcolták Európába, Koreába, Japánba és Új-Zélandra; egy-egy helyen Szaúd-Arábiában, Sao Tomén és Tajvanon is megjelent.
- Magyarországon először 1967-ben észlelték Visegrádnál a Duna-parton, majd röviddel később Tiszafürednél. Mára a Duna-Tisza köze és a Nyírség kivételével az egész országban elterjedt, különösen a Nyugat-Dunántúlon és a Tisza mentén gyakori.
- Vízparti gyom- és iszaptársulásokban fordul elő, a középhegységekbe is a vízfolyások mentén hatol be. Napfényigényes, a teljes árnyékolást nehezen viseli. Nedvességkedvelő. Tűri az elárasztást vagy a rövidebb ideig tartó pangó vizet is, de az aszályt nem. A nedves, tápanyagban gazdag, humuszos, semleges vagy kissé savanyú kémhatású iszap-, agyag- vagy vályogtalajokat részesíti előnyben. Nem sótűrő. A nyár közepén-végén virágzik, terméseit folyamatosan érleli. A termések a vízen úszva vagy állatok bundájába ragadva is képesek terjedni.
Habitusa
Virága
Levelei
Herbáriumi példány
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Feketéllő farkasfog
