A tönkölybúza olyan búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban a megváltozott táplálkozási szokásoknak köszönhetően ismét nagyobb figyelmet kap, így termesztése és fogyasztása reneszánszát éli. Honos Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Kis-Ázsiában, több ősi fajból jött létre.
Egyéves vagy áttelelő egyéves lágyszárú. Világszerte termesztik, főleg mérsékelt égövi országokban. Igen fontos gabonanövényünk. Rozzsal alkotott nemzetséghibridje a Triticale (Triticum X Secale= Triticosecale), magyarul tritikále. Értékes gabona, különleges kenyér és péksütemény készül lisztjéből.
Tartalmaz:→ szemben kb. 70% szénhidrát (kb. 80%-a keményítő az endospermiumban), kb. 10 % zsíros olaj embrióban (főleg palmitin-, olaj-, linol- és linolensav)
Gyógyhatása(i): Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. búzakeményítő gyógyszertechnológiában, búzacsíraolaj gyógyászatban, étkezésben. Lisztet adó, malom- és sütőipari rokonfajok: Triticum durum (durumbúza, tésztakészítéshez különösen jó, szemcsés különlegessége pl. a kuszkusz (pépnek, kásának), bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb fehérjetartalmú szeme van a kamutnak vagy más néven khorasszán-búzának (Triticum turanicum). Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (Triticum monococcum), a kétszemű búzát (Triticum dicoccon). Sokkal gyakoribb, nálunk is nagyobb területen termesztett a keményszemű búza, azaz a tönköly (Triticum spelta). Bármelyik faj szemtermésének értékes része képezi az élelmiszeri követelményeknek megfelelően elállított csíra- és korpatermékeket. Mint vitaminforrás fogyasztható a vegyszermentes szemből csíráztatott, fiatal, zöld növény.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
