Heraldikai lexikon/Acsády Ignác

H E R A L D I K A – Acsády Ignác

Acsády Ignác (1845-1906) történész, publicista, író. A neve 1875-ig Adler volt.

1866-tól joghallgató Pesten, 1870-től a Pesti Napló, 1870-88 közt az aradi Alföld, 1871-75 közt a kolozsvári Kelet munkatársa volt. 1877-ben szerezte bölcsészdoktori oklevelét. 1808-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1880-83 közt írt vígjátékot és két regényt is. Ezt követően történelmmel foglalkozott. Elsősorban a 16-18.század népessége, gazdaság- és pénzügytörténete érdekelte. A statisztikai módszer egyik meghonosítója Magyarországon a pozitivizmus jegyében. Az organikus társadalomelmélet keretén belül maradva először alkalmazta az osztályharc elvét. Írt genealógiai és heraldikai tárgyú cikkeket is.

Művei

• Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Budapest 1886

• Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. Bp. 1888

• A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után. Értekezések a Magyar Történettudomány Köréből. 1889, XIV. 3.

• A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Értekezések a Magyar Történettudomány Köréből. 1890, XIV. 9.

• Bethlen Gábor és udvara. 1890

• Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1896

• Magyarország három részre osztásának története. Szilágyi szerk. A magyar nemzet története, 1897. V.

• Magyarország története I. Lipót és I. József korában. Szilágyi szerk. A magyar nemzet története, 1898. VII.

• A magyar birodalom története. Bp. I-II. 1903-4

• A magyar jobbágyság története. Bp. 1906, 1950 (4. kiad.)

• A pozsonyi és szepesi kamarák 1565-1604

• A Széchyek Murányban. Századok, 1885. (19. évf.) 21-47. l.

• Széchy Mária 1610-1679. Budapest 1885.

Irodalom

Új magyar irodalmi lexikon. I. 10. l.