Heraldikai lexikon/Alappajzs
Az alappajzs a címertanban négy egymásra helyezett pajzs esetén a legalsó (alappajzs-nagypajzs-boglárpajzs-szívpajzs),[1] illetve az ennél több egymásra helyezett pajzsnál a legalsó. Az egyes pajzsoknak elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a felső pajzs által kitakart részletek ellenére az alsóbb pajzsokon elhelyezett címerábrák is felismerhetők maradjanak, ugyanakkor a pajzsok nagysága arányos legyen egymással. Ezért az egymásra helyezett pajzskompozícióknál nagy fontosságot kap a címerfestő gyakorlata, jó ízlése. Az egymásra helyezett pajzsok alakjának nem szükséges azonosnak lenni, de kerülni kell az anakronizmusokat.
.jpg)
Névváltozatok:
a vért hátrésze (Gudenus I. 483.)
Rövidítések
Elsősorban az államcímereknél és az uralkodói, állami nagycímereknél fordul elő, ahol esetenként törekszenek arra, hogy az uralkodóház, a társországok (kiscímere) és a tartományok címere külön-külön pajzsra kerüljön. Lényegében tehát pajzsegyesítési módszerről van szó egyetlen pajzs, az alappajzs által, miközben az ország tartományi és igénycímerei a legalsó pajzsra kerülnek.
Elméletileg számtalan pajzsot helyezhetünk egymásra, de a gyakorlatban hétnél több pajzs egymásra helyezésének már nem sok értelme van, mert a középső pajzs annyira kicsi lesz, hogy felismerhetetlenné válnak a rajta levő címerábrák. Ezért ha a pajzsra öt vagy több kispajzsot akarnak elhelyezni, azok általában nem egymásra kerülnek, hanem az alappajzs különféle szegleteibe.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bertényi Iván négy egymásra helyezett pajzs esetén az alappajzs-nagypajzs-középpajzs-szívpajzs elnevezéseket javasolta. (Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. 22. l.)