A bárói korona a bárói rang tárgyi jelképe a heraldikában. Lehet ún. "régebbi", abroncsból álló és ún. "új" bárói korona, mely hétágú. A többi rangjelölő koronával együtt a 17. századtól kezdett elterjedni.

Bárói rangkoronák: 32. "régi" bárói korona, régi szabad bárói korona (de: alte Freiherrenkrone), 33. "új" bárói korona, német, osztrák, orosz, belga, németalföldi bárói korona (de: Freiherrenkrone), 34. belga szabad bárói korona (de: Freiherrenkrone), 35. svéd, norvég, finn, és baltikumi-orosz bárói korona (de: Freiherrenkrone), 36. spanyol és portugál bárói korona (de: Baronskrone), 37. francia és olasz bárói korona (de: baronskrone), 38. angol bárói korona (de: Baronskrone)

Névváltozatok:
hétgyöngyű bárói korona (Gudenus I. 44.), ötpontos bárói korona (Gudenus I. 188.), ötgombos bárói korona (Nagy Iván III. 270.), öt gombos korona (Nagy Iván III. 230.)

de: Baronskrone
Rövidítések

A bárói koronák fajtái szerkesztés

Úgy tűnik, hogy a múltban különbséget tettek a magasabb szabad bárói (de: Freiherr) és az alacsonyabb bárói (de: Baron) rang között, ami a bárói rangkoronák kiképzésében is megnyilvánult. A régi szabad bárói koronák jellegzetesége, hogy abroncsukat négyszer tekeri körbe a gyöngysor, általában balharántosan és közvetlenül az abroncson öt gyöngy, esetleg gyöngyös ág van, míg a bárói korona abroncsát a gyöngysor háromszor tekeri körbe, általában harántosan és közvetlenül az abroncson nincsenek gyöngyök vagy csak négy gyögy látható. Természetesen ezeknek a koronatípusoknak sokféle változata van, országonként más-más bárói koronát használtak és a legtöbb ország heraldikájában nem is fordulnak elő ezen bárói korona-fokozatok. Különös (szabad) bárói korona létezett Svédországban, Norvégiában, Finnországban és az orosz keleti-tengeri tartományokban. Az abroncson itt 3 gyöngycsoport látható, mindegyikben 3 ág nélküli gyönggyel, melyek között ismét 1-1 ág nélküli gyöngy helyezkedik el.

A bárói korona csak a heraldikában fordul elő. Ténylegesen csak a Brit-szigeteken viselik, ahol a hermelinbélésű süvegen abroncs van négy látható gyönggyel. Franciaországban létezett külön bárói sisak (heaume), korona (couronne, tortil) és süveg (toque) is. A francia nemeseknek nem volt rangjelölő koronája. A francia bárói korona széles abroncs, melynek oldalát általában balharántos, esetleg harántos gyöngysor tekeri át háromszor. Ezt a bárói koronát (tortil) Olaszországban és az orosz heraldikában is használták. Ehhez hasonló a spanyol és a portugál bárói korona, melynek abroncsa ugyacsak balharántos gyöngysorral van háromszor körbetekerve, az abroncson négy nagy gyönggyel. Ugyanilyen a francia és olasz bárói korona, de a nagyobb gyöngyök nélkül, míg az angol bárói korona (de: Baronskrone) abroncsa hermelinbélésbe van helyezve, az abroncson 4 nagyobb gyönggyel. Ezzel szemben a régi spanyol bárói kornának 7 üres ága volt. A svéd, norvég, finn és az orosz balti-tengeri tartományok bárói koronáján az abroncs közepén és két szélén 3 gyöngy van, kettő alul és egy felül, és ezek között az abroncson egy-egy gyöngy helyezkedik el. A belga bárói korona abroncsa bíborral van kibélelve és négy látható pántja gyöngyökkel van kirakva, a bélés tetején, a pántok között öt látható gyönggyel.

Régi és új bárói korona szerkesztés

A régi német bárói korona (de: Freiherrenkrone) abroncsa harántosan négyszer volt egy gyöngysorral körbetekerve, az abroncson öt nagyobb látható gyönggyel. Ehhez hasonló, egyszerű abroncsból álló bárói koronát használtak a régebbi magyar bárói címerekben is. Ilyen ágak nélküli ötgyöngyös abroncsú korona látható például a Davidovics család 1791-es[1] címerében. Ezt a régebbi bárói koronát a 18. század végén is használták a magyar bárói címerekben.

Körülbelül a 18. századtól a ma is ismert bárói koronát kezdték használni. Az "új" német, osztrák, magyar, brit, svéd, portugál, francia, orosz, belga és holland bárói korona hét látható ágból áll, a végeiken egy-egy gyönggyel. A valóságban a bárói korona összesen 12 ágból áll. A rangjelölő koronák látható ágait vagy lombjait tehát meg kell szorozni kettővel és ebből le kell vonni kettőt, hogy az ágak valós számát megkapjuk. Új bárói korona van pl. a Jósika család 1698-as, a Babocsay család 1720-as,[2] a kászoni Bornemisza család 1735-ös,[3] és a Bedekovich család 1822-es[4] bárói címerében. Ezt egészen a második világháború végéig használták.

A két korona között létezett egy átmeneti típus is, mint pl. a Pejácsevich és a Péterffy család 1712-es,[5] a Jeszenszky család 1741-es,[6] a Dessewfy család 1756-os[7] és a vásárosnaményi Eötvös család 1768-as[8] címerében, ahol a bárói korona ötgyöngyös, de ezek alacsonyabb íves nyúlványokon ülnek és az abroncs körbe van tekerve a "régi" bárói koronákon látható gyöngysorral is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Nagy Iván III. 258.
  2. Nagy Iván I. 80.
  3. Nagy Iván II. 183.
  4. Nagy Iván I. 268.
  5. Nagy Iván IX. 197., 253.
  6. Nagy Iván V. 339.
  7. Nagy Iván III. 304.
  8. Nagy Iván IV. 51.

Lásd még szerkesztés

báró, baronet, grófi korona