Heraldikai lexikon/Bárczay Oszkár

bárcai Bárczay Oszkár (1846- Budapest, 1898. április 12.) az egyik legjelentősebb magyar heraldikus. A Tudományos Akadémia főtitkári segédje, császári és királyi kamarás. A neve néha előfordul Bárczy és Bárczai alakban is.

Élete, munkássága

szerkesztés

1846-ban[1] született a nagy múltra visszatekintő Bárczay családban. Édesapja Bárczay András (1808-1888), édesanyja Sombory Anna (meghalt 1863) volt. Apja második felesége Soós Natália volt, aki Bárczay András halála után Darvas Imre főispán felesége lett. Apai nagybátjyai közül József (1845) és János (1872-1874) is Torna vármegye főispánjai voltak.

 

Eredetleg katonai pályára lépett, a honvédségnél szolgált, de rövidesen tudománnyal kezdett foglalkozni. A Hadügy fejlődésének története cimű két kötetes írása 1895-ben jelent meg. 1898-tól az Akadémia hadügyi bizottsága a Hadtörténelmi közlemények című folyóirat szerkesztésével bizta meg. Katonai pályáján előbb honvéd huszárkapitány, majd őrnagyi ranggal főlovászmester Milán szerb király udvarában.

Élénk részt vett a tudományos társulatok működésében és választmányi tagja volt a történelmi, valamint a heraldikai és a genealógiai társulatnak. Heraldikai és genealógiai témában írott cikkei a Turulban és az Archeologiai Értesítőben jelentetett meg. Legjelentősebb műve A heraldika kézikönyve, melyet máig nem múltak felül a magyar szakirodalomban.

1877-ben nősült, feleségétől Bartha Máriától egy lánya, Anna született 1878-ban (†1945), aki később Madarász Adorján (1870-1956) Abony országgyűlési képviselőjének [2] felesége lett.

  • A heraldika kézikönyve müszótárral. Budapest 1897
  • A Bárczay-család leszármazása. Turul, 9, 1891, 85-88., 146-50.
  • Magyar Nemzetségi Zsebköny
  • Vasárnapi Újság 1898/16
  1. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv és www.oszk.hu/hun/ujszolg/b.html
  2. MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH 1927-1932


Külső hivatkozások

szerkesztés

A heraldika kézikönyve