Heraldikai lexikon/Bagoly

A bagoly a címertanban a címerképek közé tartozó heraldikai jelkép.

A címereken jól felismerhető jellegzetes nagy kerek fejéről és nagy szemeiről. Általában szemből ábrázolják, ülő helyzetben. Elsősorban az értelmiségi foglalkozású személyek és a tudósok címerében látható, hiszen az elméleti tudományokat éppúgy jelképezte, mint az írótoll az írástudást és az értelmiségi tevékenységet.

Névváltozatok:
bubo: ordito madar, noctua: eyel jaro füles bagoly (Szikszai Fabricius 1619. 105.), füles bagoly (Nagy Iván IX. 323.), bubo, noctua, ulula, eule (M. nyelvtört. I. 156.); fülesbagoly, asio, noctua aurita, ohreeule, uhu (M. nyelvtört. I. 156.); siró bagoly, strix funerea, todteneule (M. nyelvtört. I. 156.)

"Nehéz felvigyázni annak affélével, a ki a bagjot is meggyőzi szemével." [Gyöngyösi István: Charichia. Buda 1763. (1. kiad. 1700.)] (M. nyelvtört. I. 156.), Ædibus in propriis casis eſt mordacior omnis: bagoly-is bíró házában (Pápai/Bod 26.), aluco: huhogó bagoly (uo. 40.), aſio, noctua aurita (Pli[nius]): füles bagoly (uo. 65.), bubo: bagoly (uo. 86.), cicuma: bagoly (uo. 110.), noctua: bagoly (uo. 413.), scops: apró bagoly (uo. 553.)

la: noctua, fr: chouette, de: Uhu
Rövidítések

A korai heraldikában csak ritkán fordul elő. Ezen címerképet mutatja a Cselkó-címer. A Schenek István címerében látható "bölcs bagoly" a tudomány jelképe. A felsőteszéri Hoffauer család címerében hármas halmon álló bagoly van. Látható a bagoly Koháry-Coburg hercegek egykori tulajdonát képező vasmű címerének címersátorán is (mint a "kovácsok madara").

A bagoly szimbolikája

A bagoly a bölcsesség, az alvilág, a rejtett dolgok jelképe, a halál hírnöke. A keltáknál a kovácsok szent madara, a kereszténységben a boszorkányok madara volt.

Lásd még

madarak