A baziliszkusz kakasfejű sárkány, szárnyas kígyó, a heraldikában sárkánytestű, kakasfejű (néha a fején taréjjal és az állán bőrlebennyel), denevérszárnyú képzeletbeli lény, két kakaslábán sarkantyúval. Néha a farkán is van még egy sárkányfej.

Névváltozatok:
basiliscus: basiliskus, szárnyas kigyó (Pápai/Bod 80.), kakasfejű sárkány (Bárczay 154.), regulus: baſiliskus-kigyó (uo. 526.), sárkánygyík (TESz. I. 261.)

1372 u./1448 k.: "tezÿ ewkewt... yartatnÿ baziliscoson es yaspiskyon" [Jók. K. 147.] (TESz. I. 261.); "Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik." (Ézsaiás könyve 14: 22.)

basiliscus, szárnyas kigyó; basiliskus-kigyó: regulus PPBl. Tezy ewkewt yartatny bazaliscoson es yaspiskyon es sarkanyon (EhrC. 147). Áspison es basaliskoson iarzih es meg ńomodod az orozlant es a sarkant (AporC. 51). [NySz. I. 190]

basiliscus: Felette merges kigyo, ki latasaval is meg öli az embert: Ez kirallya az kegyoknak. (Szikszai Fabricius 1619. 95.)

de: Basilisk, Unk, fr: basilic, en: cockatrice, basilisk, amphysian, amphysian cockatrice, it: basilisci, la: basiliscus
Rövidítések

Két lába, denevérszárnya és hosszú farka a sárkánykígyóhoz (en: wyvern, de: Lindwurm) hasonló, de a baziliszkusz (en: cockatrice) kakasfejű (kinyújtott kampós nyelvvel és kakaslábbal), míg a sárkánykígyó kígyó- vagy krokodilfejű lény (ugyancsak kinyújtott kampós nyelvvel, valamint saslábbal). Az angol heraldikában a cockatrice és a baziliszkusz (en: basilisk) lényegében azonos egymással és csak annyi különbség van közöttük, hogy a baziliszkusz farkán a sárkányhoz (en: dragon) hasonlóan még egy fej van, amiért egyes heraldikai könyvek amfiszbénaszerű cockatrice-nek (en: amphisian cockatrice) nevezik.

Már a korai heraldikában is előfordult. Baziliszkusz van a Madocsányi család címerében.[1]

A baziliszkusz etimológiája

szerkesztés

A baziliszkusz a görög βασιλεύς 'király' szóból ered. A jelentése tehát kígyókirály. Plinius szerint ez onnan ered, hogy a fején látható fehér foltok koronára emlékeztetnek. Később Aldrovandi is említi a baziliszkuszt.

A baziliszkusz szimbolikája

szerkesztés

A kígyók királyának tartották. Később félig kakasnak, félig kígyónak vélték és bordázott szárnykat kapott. Az ókorban és a középkorban úgy vélték, hogy pillantásával és leheletével nemcsak embereket tud megölni, hanem más kígyókat is. A legenda szerint varangytól származik. Egy hét- vagy kilencéves kakas trágyadombra rakta tojását és ezt a varangy költötte ki. A régi bestiáriumokban sokat emlegetett mesebeli lény. A baziliszkusz mérgét rendkívüli tulajdonsággal ruházták fel. Eszerint olyan mérgező, hogy mindenki, aki csak meglátja vagy meghallja, rögtön szörnyethal.

  1. Nagy Iván VII. 590.

Holéczy Mihály: A' Régiek Baziliszkusának lehető származásáról. Tudományos Gyűjtemény 1833/11. 62-81.[1]

Lásd még

szerkesztés

sárkány