Heraldikai lexikon/Csákó

Csákó, süvegfajta. Ma főleg a huszárok öltözékéből ismert, akik révén a szó elterjedt egész Európában. Eredetileg a süveg szarv módjára szétálló görbe karimáját jelentette. A 16-18. században a magyar katonák süvegének karimája be volt vágva. A hasítás miatt lelógó leffentyí neve volt a csákó. A szó a csákósüveg, csákós süveg, kifejezésekből önállósult.

Kuruc süveg csákója Kőszegről, a 18. század eleje
A magyar gyalogság egyenruhája 1770-1798, a süvegükön csákóval
Porosz gránátos mitrasüvege Nagy Frigyes korából
Császári gránátos (1703)
Hannoveri gránátos egyenruha

Névváltozatok:
csákó1763 'egy bizonyos süvegfajta, huszárcsákó' [MNY. 60.]

la: prominentia, dependentia, acumen, dens, de: Gehänge, Spitz, Zacken, Tchakelhaube (NySz. I. 371.), Tschako, en: shako, fr: chako, pl: czako

„Az süvegnek az Csákóját ezüst tővel sűrűn megrakták” [Monumenta His. Irók XI. 348.]; „A deákok és oskola mesterekskatuális süveget ne viseljenek, melly tsákóra vagyon vágva” [Bod PD 85.]; „A tsákótskám mellé egy szép bokrétát is szurt” [Gvadányi József: Rontó Pálnak és gr. Benyovszky Móricznak életek. Pozsony, 1807. 19.] (NySz. I. 371.)
Rövidítések

A kuruczok lovassága kalpagot viselt; magas süveget — a minőre ez a czimer alkalmas, a hajdúság hord vala. A kurucz hajdusüveg pedig fekete volt s formájára és anyagára nézve épen olyan, mint a minőt a tuladunai uro- urodalmi és közbirtokossági szekeresbéresek sok helyütt még most is viselnek, elől uraságjok, rézczimerével, vagy nevének kezdőbetüivel, pl. a tataiak: G. E. M. = Gróf Eszterházy Miklós. E süveget, ha tetejéről diszitésül zsacskószerü - többnyire piros vagy kék — posztó csüngött alá, a régiek csákó-süvegnek, s ama fillentyűt csákónak nevezék, különben csak egyszerüen süvegnek, vagy fekete-süvegnek. Később a katonaságnál ama fillentyüről átvitt értelemben az egész süveg csákónak neveztetett — elég helytelenül, mert a kalpagnak is van csákója — és e nevet akkor is megtartotta, a midőn idők multával már fillentyüjét vagyis tulajdonképeni csákóját egészen elveszte, és németes u. n. „Schirmleder" varratott eléje. Ezzel egészen kivették formájából. Mindazáltal a mai, egész Európaszerte használt katonai csákó ősapja tagadhatatlanul a régi kurucz fekete hajdusüveg, — csakhogy most már a magyar gyalogokéra is a kétfejü sas szállott a Rákóczi vagy Magyarország czimere helyett.

Thaly Kálmán. (Vasárnapi Újság, 1867. 14. évf. 18. sz. 215-216. l.)

http://www.cskir.extra.hu/images/cikkek_udo/cikk_udo_002/udo_cikk_002.pdf

http://www.cskir.extra.hu/images/cikkek_udo/cikk_udo_001/2007_04_02_gyalogsag_tanulmany.pdf