Névváltozatok:
evetbőrözött (Bárczay 59.)
fr: vairé, en: vairy, vairé, vairee (bármennyi színnel), de: gefeht, it: vaiato, es: verados
Rövidítések

Az evetezés az evet speciális heraldikai esete, amikor a mintázat színe nem kék-fehér, hanem valamilyen más színezet (leggyakrabban vörös-sárga). Mivel az evet prém, és a természetben nem léteznek pl. sárga-vörös prémes állatok, az evetezés pusztán dekoratív heraldikai eljárás és a mintázatát, nem a színe miatt nevezik evetnek (illetve evetezésnek). Valószínűleg a címertöréssel jött létre a család egyes ágainak megkülönböztetésére. Az evetezés már nagyon korán, a heraldika első századában is gyakran előfordul. Nemcsak a szokványos evet lehet evetezett, hanem annak különféle változatai is (cölöpevetezés, ellenevetezés stb.).

A bachvai Dempse családnak Zsigmond király által adományozott címerben valószínűleg vörös-kék golyósevetezett (és talán hermelinezett) pajzstalp van (Bázel, 1434)

Egyes evetezéseknek külön neve is van. A tarkaevet kettőnél több színből áll. A tűzdelt evet (de: Spickelfeh) olyan heraldikai mintázat, melynél egy vörös harántpólyát több sorban háromszög (de: Spickeln) alakú mintázattal díszítenek. Míg az angolban a verrey a szokványos evet(ezés) neve, a verry (üvegevet) sárga-zöld vagy zöld-sárga evetezés.

A Coucy család vörössel evetezett címerét állítólag a magyar herold nyilvánította a család címerének: "...a franczia czímerészeti hagyományok (Annales de Nange) szerint a czímer-szőrmék ügyében szerepeltünk is. Amikor ugyanis — az idézett franczia kézirat szerint — a Coucyak egyik őse a keresztesekkel a szentföldön járt, egy ízben zászlaja csataközben megsemmisülvén, fegyveresei közt e miatt zavar támadt; Coucy burásprémmel bélelt piros köpenye egy leszakított darabját legott zászló helyett lándsájára tűzé, mire övéi újból egybecsoportosultak és az ellenséget megverték. A jelen volt magyar herold erre — úgymond a fenn idézett krónika — a Coucyak azontúli szímeréül a veres s bura nyolczas-pólyát kiáltá ki; ez időtől fogva az említett ősrégi franczia családnak ez maradt czímere (W. Maigne. Abrégé Méthodique de la science des Armoiries. Paris, 1860. 149. I.)." (Idézi Nyáry Albert 50.)


Csúsztatott vörös-ezüst evetezés (a második sorban) egy 13. századi angol címertekercsből


Oszlopevet (1. és 4. sor), valamint evetes keret (2. sor) és evetes harántkereszt (4. sor) egy 1280 körüli angol címertekercsen


Csúsztatott fekete oszlopevet és hermelin kombinációja (az utolsó sorban) a Fenwick Roll címertekercsből (1450-es évek)


Evet és evetezési módok a Holles Ordinary címerkönyvből (a 17. sz. közepe)

Lásd még szerkesztés

Evet, prémek