Heraldikai lexikon/Főnix

Főnix, a sashoz vagy a pávához hasonlóan ábrázolt képzeletbeli madár. A sastól csak a lángok által különbözik. Általában széttárt szárnnyal, égő máglyából vagy lángokból kiemelkedő madárként ábrázolják, a fején néha egy vagy több hosszú toll van. Főnix van a Jákó, Janicsáry, Rakarits stb. család címerében. Az Argusz-pávából eredő kínai főnix van az angol Kelmefestők Társaságának 1486-os sisakdíszén és 3 főnixfej a pajzsmezőben. A főnix az örök ifjúság jelképe. A német heraldikában ebből van több jelmondat eredete is.

Névváltozatok:
phœnix: féniks madár (Pápai/Bod 469.), solis avis: féniks madár (uo. 75.), főniksz madár (Nagy VI. 521.), phönix (Nagy V. 286), Phaenix (R. Várkonyi 1987. 223.), hamvaiból kikelő főnix (barna-Sümeghy 167.), főnix-tűz (TESz. I. 967.), főnixmadár (Orosz-Borovszky 676.[1]), égő hasábokon ülő phoenix (Éber László ArchÉrt. 1902. 103.[2]), tűzmadár

„A fénix madár minden gunározás és bagozás nélkül maga hamvából vjjá lészen” [Miskolczi Gáspár: Egy jeles vadkert. Irta Franzius F. Lőcse, 1702. 302.] (M. nyelvtört. 163.), „A fénix madár teobb ritka nemeu drága tsemetékbeol magának egy fészket készít, annak utána bé-eul a fészekbe s úgy várja, hogy meggyúljon” [Miskolczi: vadkert 302.] (NySz. I. 1196.), 1651: „Két foenix eoszve-chingolódik” [Zrínyi: A Syr. 220: NySz.] (TESz. I. 533.), 1513: „a fenix madarnac eo modĝa zerent eonneommagat eolimeg” [NagyszK. 298.] (TESz. I. 967.), ales longæva: fénix madár (Pápai/Bod 36.)

fr: phénix, feniex, fénis, fenix, en: phoenix, de: Phönix, it: fenice, la: phoenix, köz. la: phenix, gr: foiníx
Rövidítések

A főnix története nagyon régi. Már az ókorban is különféle variációit ismerték. A főnixet általában úgy ábrázolják, hogy elkészíti a máglyát, a lángok között ül vagy azokból emelkedik ki. Egyes ábrázolásokon pusztán csak egy bóbitás madár látható. A főnixről szóló leírások némikép eltérnek egymástól. Az egyik szerint Indiában élt. (Guillaume le Clerc, 13. sz., Bestiaire) Amikor elérte az ötszáz éves kort, leszállt egy tömjénfára és a szárnyait megrakta fűszerekkel. Kora tavasszal Heliopoliszban egy pap az oltárra gallyakat tett, a főnix elrepült a városba, az oltáron tüzet gyújtott, amely elemésztette. A következő napon egy kicsi, kellemes illatú férget találtak a hamu között. A második napon a féreg egy kis madárrá alakult át, majd a harmadik napon újra főnixé vált. Ezután visszartért a születési helyére.

A másik leírás szerint a főnix egy bíbor vagy vörös színű madár, mely Arábiában él. (Hérodotosz, Kr. e. 5. sz, Történelem, 2. könyv.; Plinius, 1. sz., 10. könyv, 2.; Sevillai Izidor, 7. sz. Etimológiák, 12. könyv, 7:22; Bartholomaeus Anglicus, 13. sz., De proprietatibus rerum, 12. könyv) Bármely időben csak egyetlen élő főnix van az egész világon. Amikor megöregszik, fából és fűszerekből máglyát rak magának, majd ráül. Amikor feljön a Nap, a tűz meggyullad, a főnix pedig a szárnyaival legyezve szítja a tüzet, egészen addig, amíg teljesen el nem emészti. Egyes beszámolók szerint a tüzet a Nap gyújtja meg, mások szerint maga a főnix (Ovidius, 1. sz., Metamorphoses,15. könyv, 391-417.; Sir John Mandeville, 14. sz., Travels, 7. fejezet) azáltal, hogy a csőrét a kövekhez ütögeti, vagy pedig a máglyán a fűszerekkel együtt összegyűjtött köveket dörzsöli össze, hogy szikrát csiholjon. Az új főnix a régi hamujából támad fel. (Lucanus, 1. sz., Pharsalia, 6. könyv, 791-805. vers) Más verziók a kétféle beszámoló egyes elemeit vegyítik.

Az európai főnix a sastól ered, a tűzben születik újjá, az örök élet ciklikusságának, az újjászületésnek a szimbóluma. Az óegyiptomi Ozirisz isten szent madara volt, mely a monda szerint 500 évenként a heliopoliszi templomban elégett, majd hamvaiból újra életre kelt. Az ókori Egyiptomban minden 160. évben a napnak való áldozat jegyében és a szökőév megünneplésére Heliopoliszban egy festett szárnyú sast égettek el pálmaágakból rakott fészekben fűszerekkel. A pálma (phoinix) és a főnix elnevezés azonos eredetű. Főnix volt Bizánc államjelvénye. A kereszténységben Krisztus feltámadásának jelképe, az állhatatosság, a reménység jelképe. A szüzesség jelképével együtt Mária szimbóluma. A magyarországi református egyház sisakdíszén a markában győzelmi babérkoszorút tartó főnix az egyház sikeres túlélését jelképezi a megpróbáltatások ellenére. A reneszánszban az Állhatatosság (Constancia), Remény (Spes) és a Tisztaság (Castitas) jelképe.

Kínában a tollas élőlények királya, a Nap, az élet és a halhatatlanság szimbóluma, a császárnő madara (szemben a császár sárkányával). A hím főnix neve feng, a nőstényé huang, az androgün főnixé a köznyelvben feng-huang. Tollazatának színe az öt erényt jelképezi (jóság, hűség, önfegyelem, bölcsesség, bizalom). Azért küldték a Földre, hogy rendkívüli dolgokat vigyen véghez és segítse az ember fejlődését. A világ fejlődésének különféle stádiumaiban jelenik meg, majd visszatér a mennybe.

Az arab cinomolgus olyan madár, amely a fák tetején fahéjből építi a fészkét. Az emberek köveket dobálnak és nyilakat lőnek ki, hogy megpróbálják a fészkét leverni és hozzájussanak a fahéjhoz.

Kínai főnix