Heraldikai lexikon/Fejedelmi többes

Névváltozatok:
„A' fejedelmek ugy szollani szoktak, tisztesség-kévánásból es nagyot alitasbol, mint ha eok feore feore nem tsak egy egy emberek, mint mások hanem sokak volnának, másként penig méltóságnak okáért” [Geleji Katona István: Titkok titka. Gyulafehérvár, 1645. 29.] (M. nyelvtört. 59.), királyi többes

la: pluralis maiestatis, it: plurale maiestatico, es: plural mayestático, fr: nous de majesté, pluriel de majesté, en: royal pronoun, royal we, de: Plural der Hoheit, cs: majestátní plurál, královský plurál
Rövidítések

Fejedelmi többes, olyan írás- és beszédmód (általában a hivatalos kommunikációban), amikor az uralkodó saját felsőbbségének kifejezésére az alacsonyabb rangúak irányában egyes szám első személy helyett többes szám első személyt használ. (Pl. „engedelmeskedj a mi szavunknak és parancsunknak”.). Ezzel kifejezi, hogy nemcsak a saját nevében szól, hanem egész országát és annak hatalmát is képviseli, ami szavainak nagyobb nyomatékot és tekintélyt kölcsönöz. A Mi...kezdetű szöveg előfordul az uralkodó által kiadott oklevelekben, címeres levelekben, de egyes intézmények és társaságok által kiadott oklevelekben (pl. a Szent György Lovagrend alapító levelében). A fejedelmi többes kezdő formulája magyarul Mi..., latinul Nos..., németül Wir... stb. A fejedelmi többesnek egyéb változatai is lehetnek. Caesar például egyes szám harmadik személyben írta műveit.