Heraldikai lexikon/Fiúsítás

Névváltozatok:
fiúleány

la: preafectio

„Minden várait engedé leányinak, fiakká tevé ő sok jószáginak” [Tinódi Lantos Sebestyén összes művei 1540-1555. (Régi magyar költők tára III.) 88.] (NySz. I. 840.)
Rövidítések

Fiúsítás, a kihalt fiúágat illető örökségi jog (ingatlan, földbirtok) átruzázása az utolsó birtokos leányára vagy nővérére. A magyar joggyakorlatban a nemzetségi birtok a fiúág kihaltával visszaszállt a koronára vagy a király kizárólagos kegyelme folytán átöröklődött a leányágra (praefectio regia). Ezzel szemben a Székelyföldön, mely megőrizte az első foglalású szállásbirtok jellegét, a székely nemesi család kihalása után az örökség királyi beavatkozás nélkül szállt át a leányágra (praefectio naturalis). Itt a természet fiúsította a lányt azáltal, hogy nem született fiú örökös. Az ilyen lányt nevezték fiúlánynak. A fiúsítás az ősiséget eltörlő 1848. XV. tc. és az Ideiglenes Törvénszéki Szabályok I. Rész-ének 3. §-a értelmében szűnt meg, mert a fiúágat és a mindkét nembeli ágat megillető nemesi javak közti különbség megszűnt.

Zsigmond király Szilágyi Gergely kérésére familiárisának, Orbánnak a huszita háborúkban szerzett érdemeiért ennek feleségét, Nyerges Klárát valamint nőrokonait Ukkgyömörő birtokban fiúsítja, 1423. december 26. (ZML XV. 1. DL 36.)

A nemesi családok férfiágának kiahalása a fiúsított lány férjének lehetőséget adott új birtokok megszerzésére, amit a lány férfi rokonai igyekeztek megakadályozni, amiből sok birtokber támadt. Gritti kormányzó a Kanizsay örökségből megpróbált megszerezni egy részt, ezért Nádasdy Tamás ellen egy ál-Kanizsay fiút léptetett fel. 1778-ban Elek István nővérét, Bodola Zsuzsannát perelte amiatt, hogy olyan birtokokhoz is hozzájutott, melyek „jure siculicalis praefectionis” csak a fiágat illették volna meg, és az ítélet kimondta, hogy a zágoni jószág nem Böjte Kata után (aki „praefeciálva” volt), hanem Vardo Borbála útján háramlott a családra.

Magyarországon a királyi trónon ülő nőket (Mária) formálisan férfiaknak tekintették, fiúsították és királynak, nem királynénak nevezték. Egyiptomban a fáraói trónon ülő nők, a fáraók (férfi) hatalmi jelvényeit viselték és férfinak „álcázták” magukat (pl. álszakált viseltek).