Heraldikai lexikon/Hasított
Névváltozatok:
hasitás (Tagányi 1880. 5.), hosszant (az az függőlegesen) hasított (Nagy Iván 1872-1875. 21.), hosszában kétfelé osztott álló pajzs, fél csillag <hasított cs.> (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 124., 125.), félbe vágott sas (Lővei 2019. 124.), 1701: bifariam diametraliter divisum: középen két részre osztott (Szálkai 2010. 111.), hosszant hasított paizs (Nagy Iván ArchÉrt. 1870/13. 261.[1]), függélyesen ketté hasított pajzs (Hampel József ArchÉrt. 1888/3. 195.[2]) cölöpösen két részre hasított pajzs (Bertényi Turul 2012/3. 101.)
Rövidítések
"Ha a hasítás egyenközű [párhuzamos] két vonal által történik, és az így támadt középső osztály színe más, mint a két szélsőé, azon feltétellel, hogy a másik kettő egyszínű, akkor a közép osztály egyszerűen hasábnak mondatik, például a 32. ábrát így czímleljük vörösben ezüst hasáb. Ha azonban az osztályok három színt mutatnak, akkor a paizs czímlelésében a 33. ábra szerint három hasábos-nak mondjuk például kék arany vörössel hasábolt paizs, vagy kék arany vörös hasábos paizs.
32. ábra Hasáb, Pfahl, tiercé en pal, ou tiercé parti. Leírva (= czímelve) vörösben ezüst hasáb.
33. ábra Kétszer hasított, vagy három hasábos p., Zweimal gespaltener Sch. vagy gedritter Schild vagy pfahlweise getheilt, fr. doublé parti ou parti en trois.
Amint láttuk, ahány vonallal oszlik a czimer mezőnye, annyinál egyel több hasáb támad mindenkor. Kétszeres hasításnál három hasáb, - háromszoros hasításnál négy hasáb, - négyszeres hasításnál öt hasáb, egyszersmind a páratlan hasításoknál a hasábok önállókká vállnak, számszerint egy, vagy kettő, ugy hogy ezen egy vagy kettő nem érinti a paizs egyik szélét sem.
Lássunk példát a háromszoros hasításra a 34. ábránál, a hol négy hasáb támad, de csak egyik áll úgy, hogy nem érinti a paizs szélét.
34. ábra háromszor hasított paizs, vagy: négy hasábos paizs, vagy: vörös ezüsttel háromszor hasábolt paizs. Dreimal gespaltener Sch. oder von roth und silber dreimal gespaltener Schild.
Hasonló czímlelési mód illik az ötszörös, vagy hétszeresen hasított vagy hasábolt paizsoka, csak hogy a hétszer vagy még ennél is többszöri hasításnál hasáb szó helyett vonalt mondhatunk, sőt műszó gyanánt a lécz szóból a léczelést is elfogadhatnék.
A négyszeres hasítás által öt hasáb támad, vagyis két teljes az az önálló hasáb, mint a 35. ábra mutatja. Ezen ábrának czímlelése ez: négyszer hasított paizs, vagy kék aranyra négyszer hasábolt paizs, vagy legegyszerűbben: kék mezőnyben két arany hasáb. Zwei Píhále gold in blau.
A négynél is több páros számú hasításnál már a hasáb elnevezés illetéktelenné válik, mint fönnebb a páratlan számú hasításnál már megjegyeztük, és magyar czímertanunk, az az czímertani műszavaink megállapítva nem lévén, ez keskenyebb hasítmányokat én hajlandó volnék léczeknek és léczelésnek elnevezni és a czímlelésnél használatul ajánlani." (Nagy Iván 1872-1875. 25-26.)
