Heraldikai lexikon/Konvent
A XIII. század első harmadában kialakult hiteleshelyi rendszernek II. Endre 1231-ben, második dekrétumában, törvényes keretet adott. A kisebb hiteleshelyeket Nagy Lajos király 1351-ben megszüntette, csak 43-nak hagyta meg authentikus (hiteles) pecsétjét 146 [146 Szentpétery (1930) p 137]: 15 érseki illetve püspöki káptalannak (Bács, Bosznia, Csanád, Eger, Esztergom, Győr, Gyulafehérvár, Kalocsa, Kő/Szerem, Nyitra, Pécs, Vác, Várad, Veszprém és Zágráb), 10 társas káptalannak (Arad, Buda, Csázma, Hanta, Pozsega, Pozsony, Székesfehérvár, Szepes, Titel és Vasvár), 11 bencés apátságnak (Béla, Garamszentbenedek, Kapornak, Kolozsmonostor, Pannonhalma, Pécsvárad, Somogy vár, Szekszárd, Szentjog /Szentjobb, Zalavár és Zobor), 6 premontrei konventnek (Csorna, Jászó, Lelesz, Ság, Turóc és Váradhegyfok), és a johanniták fehérvári konventjének. A hiteleshelyek működését számos további törvény szabályozta (pl. 1514, 1647, 1723, 1868), mígnem 1874-ben megszüntették őket, szerepüket végleg a közjegyzőségek vették át.147 [147 Bónis (1965) p 92] [1]
Névváltozatok:
la: conventus
Rövidítések