A normann pajzs nagyméretű, hosszúkás, domború pajzs, mely az emberi testet fülmagasságtól a térdig elfedte. A preheraldikus korból származik, de ez volt az első pajzs, melyet ritkán már a heraldikában is használtak a címerábrák megjelenítésére. Az alja háromszögalakú csúcsban végződik, a teteje le van kerekítve. A mérete fokozatosan kisebb lett és kialakult belőle a háromszögű pajzs.

A büngösdpusztai aquamanile lovasa normann pajzzsal
A znojmói rotunda három pajzsa közelről; egy elölről, kettő hátulról a bőrszalagokkal

Névváltozatok:
de: Normannenschild
Rövidítések

A znojmói rotunda nyolc normann pajzsának rajza; ezek még nem valódi címerek (az utolsó kettő a pajzs hátoldalát mutatja)
A szemközti pajzs hátoldalának bőrszalagjai kinagyítva
Norman pajzs Enguerran, Saint-Pol grófjának 1150 előtti pecsétjén

Már a 11. században előfordul. A híres Bayeux-i faliszőnyegen fémveretes normann pajzsok láthatók az 1060-ban Anglia elfoglalására induló normandiai harcosok kezében. Ezen veretekből alakulhattak ki az olyan címerábrák, mint a csalánlevél (de: Nesselblatt), a liliomos jogar (de: Lilienhaspel) és valószjnűleg egyes lóherelevél-típusok (de: Kleeblätter) is. A normann pajzs egy ritka példánya az ún. seedorfi lovaspajzs (de: Reiterschild von Seedorf), mely ma a zürichi tartományi múzeumban látható. A pajzs felső részét a 13. században az akkori divathoz idomítotva eltávolították. A csehországi Znojmo románkori rotundájának 1134-re datált királyfreskóin nyolc fejedelemábrázolás látható normann pajzsokkal s ezek közül néhányat hátulról ábrázoltak. Innen tudjuk, hogy a pajzs hátoldalán harántos bőrszalagok voltak, mellyel a pajzsot kézbe lehetett fogni.

Magyarországon is előfordul. A bizánci kódexekben a kalandozó magyarokat gyakran normann pajzzsal ábrázolják. Normann pajzs van a 12. századi aquamanile (vízöntő edény rituális kézmosáshoz a templomban) lovasának kezében. Ugyancsak normann pajzsok láhatók a 11. századi bizánci uralkodó dinasztia tagjait ábrázoló hercegi korona, diadém szelvényein, mely egyes vélemények szerint I. András koronája volt. Ezek Monomachos Konstantinosz császárt, feleségét, Zoe császárnőt és az ő nővérét Theodorát ábrázolják az 1042-1050 közti időből. A diadémot 1860-ban szántották ki Nyitraivánkán. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Normann pajzshoz hasonló nagyméretű pajzs látható egy Zsigmond királyról (1387–1437) készült metszeten is.

Külső hivatkozások

szerkesztés

A znojmói rotunda freskói és pajzsai [1] [2] [3]

Lásd még

szerkesztés

pajzs