Heraldikai lexikon/Osztóvonal
Névváltozatok:
alapvonalak (Tagányi 1880. 6.), osztó vonal, a metszés vonala (Thallóczy 1897. CCLXI. lap), az osztás vonala (Thallóczy Turul 1897/2. 86.), osztásvonal (Varjú Elemér, Turul 1896/4. 148.), szegélyezvék, szegélyü ([szegély] Nagy Iván II. 124. l.), osztási vonal (Forgon 303. l., Orosz Ernő – az Almásy családnál), hasításvonal (Reiszig Ede: SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Borovszky. 608.Teleki címer), hasításvonal (speciális eset, Gudenus I. 226.), szalag (Gereczi Péter ArchÉrt. 1904. 195.[1]), simaoldalú, hullámos (Tóth I. 1909. 225.)
de: Theilungslinie, Schnitte, en: lines of partition, lines of division, fr, en: partitions, it: linea, la: sectiones, sk: rez
Rövidítések
1418. SZEPTEMBER 11. ULM. ZSIGMOND KIRÁLY SZECSŐDI DEMETERNEK ÉS ROKONAINAK CZÍMERT ÁD. (Arcanum DVD IV.)
Az osztóvonal a pajzsmező, esetleg a sisakdísz tagolására és a mesteralakok létrehozására szolgáló vonal. Ez lehet egyenes vonal és annak mindenféle változata, sőt ritka esetben különféle összetett ábrákkal végrehajtott pajzstagolás is. A nem egyenes osztóvonalakat összefoglalóan díszvonalnak (de: Zierschnitt, Zierlinie) nevezték és a középkori heraldikában rendkívül kedvelték. Ezen osztóvonalak tehát az alkalmi díszítési szándék és a rokoni heraldika lefektetett előírásainak eredményei lehetnek. Néha nemcsak a címerébrák, hanem az osztóvonalak is utalhatnak a címerviselő nevére, mint más beszélő címerek.
A szín-alakzat viszony törvényszerűségei alapján az osztóvonal a pajzsban létrehozhat mezőt, pajzstagolást és mesteralakot. A címerképeknek nem osztóvonalai, hanem körvonalai vannak.
A bonyolultabb vonalaknál nem mindig dönthető el egyértelműen, hogy osztóvonalról (pajzstagolásról) vagy mesteralakról, esetleg címerképről van-e szó. Ebben a tekintetben segítségünkre lehet az, hogy az adott osztóvonal általában csak a pajzs két szélét érinti. Ha azonban az osztóvonal a pajzs legalább három oldalát érinti (mint pl. a süvegezett pajzs esetében), az már nagy valószínűséggel mesteralak és nem pajzstagolás.
Gatterer az osztóvonalon (Theilungslinie) kívül megkülönböztet határolóvonalat (Grenzlinie) is, melyek teljesen körülfogják az adott ábrát és nem érintik a pajzs szélét. (Tehát ezek nagyjából a címerképek körvonalainak felelnek meg.)
"A herold- vagy dísz-ábrák a paizsban egyenes, vagy szegletes vagy hajlott vagy hegyes vagy kanyargó vonalak és szabályos színezés által létesülnek..." (Nagy Iván 1872-1875. 23.)
Az osztóvonal típusaiSzerkesztés
Az osztóvonalaknak különféle változatai vannak. Ezek részben a rokoni heraldika hatására jöhettek létre, a családon belüli címertörés kifejezésére. Például a keresztet, a harántpólyát stb. egyenes vonal helyett az angol heraldikában gyakran ábrázolták fodros vagy másféle vonallal a család mellékágainál, miközben a főág az eredeti egyenes osztóvonalat használta.
Az osztóvonalakat a nyúlványok jellegzetes alakja teszi egyedivé. Ezek száma és nagysága eltérő. Ha a nyúlványok nagyok, legfeljebb két-három fér el a pajzson, mint pl. a Szecsődy címerben, vagy csak egy fent és egy lent (pl. a medvefej osztóvonal esetében), illetve pusztán csak egy (pl. a lóherevonalnál). Ezért az azonos osztóvonalaknál megkülönböztetünk szokványos, kis és nagy változatokat. Ezeknek néha külön neve is van. A közepes általában 4-5 nyúlvánnyal rendelkezik (ilyen a hullámos pólyák többsége), a kicsinek 6-10 nyúlványa van. Az ennél több nyúlvány már nagyon ritka és nem is fordulhat elő mindenféle osztóvonalnál, valamint a túlságosan kicsi nyúlványok már nehezen lennének ábrázolhatók és értelmezhetők; végül a nagy osztóvonal-változat három vagy akár egyetlen nyúlványból is állhat.
.svg)
Az osztóvonalak csoportosíthatók az alakjuk és az irányuk szerint is. A leggyakoribb az egyenes osztóvonal. Ezt nem említjük a címerleírásban. Az osztóvonal iránya lehet vízszintes (derékvonal [Bárczay 62. l.]), függőleges (czölöpvonal [Bárczay 62. l.]), harántos (haránt osztóvonal [Bárczay 62. l.]) és balharántos. Tehát általában minden osztóvonal előfordulhat mind a négyféle irányban (néhány specifikus kivételtől eltekintve).
Idővel szinte beláthatatlan számú osztóvonal-típus alakult ki. A mesteralakoknál az osztóvonal lehet alul vagy felül, illetve elöl és hátul ugyanaz a vonal, de eltérő is. Ezek Heraldikai lexikon/nevezéktana külön sémát követ. Azaz ha 1. az adott mesteralak osztóvonala mindkét oldalon ugyanolyan helyzetű, akkor például a pólya esetében kettősormós, kettősfogas stb. pólyáról van szó, 2. ha az osztóvonalak mintázata egymáshoz képest elcsúszik, ellenormós, ellenfogas stb. pólyáról beszélünk. Ha a mintázat csak az egyik oldalon görbe vonal, a másikon egyenes, akkor beszélhetünk pl. felül ormós vagy alul ormós pólyáról, illetve elöl és hátul ormós cölöpről, miközben az ellentétes oldal egyenes vonala magától értetődik és nem kell külön megnevezni a címerleírásban. Amennyiben az osztóvonal a mesteralak mindkét oldalán egymástól eltérő, azokat a saját nevükkel és a fent-lent, illetve az elöl-hátul kifejezések beiktatásával külön is meg kell említeni. Az ellen- előtaggal az is külön megnevezhető, ha ezek a mintázatok egymáshoz képest elcsúsztak, mint pl. ormós-ellenfogas pólya.
A mesteralak-osztóvonalak nevezéktanaSzerkesztés
kettősormós (pólya) (it: fascia doppio merlata)
ellenormós (pólya) (it: fascia contradoppiomerlata)
felül ormós (pólya)
alul ormós (pólya)
elöl ormós (cölöp)
hátul ormós (cölöp)
felül ormós (harántpólya)
alul ormós (harántpólya)
felül ormós (balharántpólya)
alul ormós (balharántpólya)
A tagolások nevezéktanaSzerkesztés
ormósan vágott (az osztóvonal leírásánál először a vonal típusát [ormós], majd irányát [vágott] említjük)
ormósan hasított
ormósan harántolt
ormósan balharántolt
ormósan négyelt (mindkét osztóvonal ugyanolyan)
ormósan vágva négyelt (az egyenes osztóvonalat nem nevezzük meg, csak az attól eltérőt; ha pl. az ormós vonal lenne a függőleges és az egyenes a vízszintes, a neve ormósan hasítva négyelt lenne; ha mindkét osztóvonal másféle lenne, pl. vízszintsen ormós és függőlegesen fogas, a neve: ormósan vágva és fogasan hasítva négyelt
A főbb osztóvonal-változatokSzerkesztés
hullámos: (en: undy, fr: ondée, cs: čára vlnovitá, vlnitá, de: Wellenschnitt, Wogenschnitt, it: linea ondosa o ondata) a magyar heraldikában a leggyakoribb, általában a hullámos pólyánál alkalmazzák a folyók szimbólumaként; leggyakrabban mindkét oldalán hullámos
hullámos (en: wavy): a külföldi heraldikában néha különbséget tesznek a laposabb hullámos és a magasabb, halomszerű hullámos vonal között;
fodros (homorúan fodros, fr: engrelé, échancré, en: engrailed, cs: obloukovitá, trnitá směrem dovnitř, de: Dornenschnitt, it: linea spinata): az angol heraldika egyik leggyakoribb osztóvonala, gyakran használják a család mellékágainál; legalább hat fodorból kell állnia, több esetén kis fodrososztásról (it: linea spinata minuta) van szó
pikkelyes (domborúan fodros, fr: cannelé, de: Schuppenschnitt, Bogenschnitt, gekerbt, en: invected, cs: šupinovitá, trnitá směrem ven, it: linea scanalata), kis félköralakú domborulatokból áll; Schmeitzel különféle nagyságú pikkelyosztásokat használ; van nagy (it: linea scanalata allargata) és kis pikkelyosztás (it: scanalata minuta)
(hármas) ívesosztás (háromszor ívelt, en: tripple arched, cs: oblouky): nagyobb domború ívekből áll
homorúan íves osztás: nagyobb homorú ívekből áll
domború osztás: (felfelé dongás, en: arched, enarched, it: linea curva o “centrata”) domború ívből áll
homorú osztás: homorú ívből áll (it: linea curva rovesciata)
domború osztás a hasításnál
homorú osztás a hasításnál
domború osztás a harántvágásnál
domború osztás a balharántvágásnál
homorú osztás a harántvágásnál
homorú osztás a balharántvágásnál
lépcsőosztás: (lépcsős vágás [Fejérpataky, Turul 1918-21. 2.], de: Stufengiebelschnitt) csak harántos osztóvonal lehet a harántvágásnál vagy balharántvágásnál; ismert pl. a lépcsős pólya is, de az nem tipikus osztóvonal, hanem a pólya megkülönböztető jegye
balharántos lépcsőosztás
sarkos: (en: dancetty, fr: dancettée, it: linea cuneata) nagyobb fogakkal rendelkezik, mint a fűrészes vonal; legalább két csúcssal kell rendelkeznie, ha ugyanis csak egy csúcsa van, az már gallérozott pajzsnak vagy osztásnak számít; a csúcsok hegyesebb szöget is bezárhatnak; használatos pl. a sarkos pólya (avagy a fenti osztóvonal használata esetén a kettős szarufa)
gallérosztás: csak egyetlen csúcsa van; ha a csúcs magasabb, de nem éri el a pajzs tetejét, akkor ún. gallérozott mesteralakról vagy pajzstagolásról van szó; a csúcsával lefelé mutató osztóvonal a saruosztás
fűrészes: (fürész-féle fogas csikolat (Nagy V. 47.), fogas, fr: denché, cs: pilovitá, dělená špicemi, de: Zackenschnitt), derékszögű (vagy laposszögű) fogakból áll; ezek száma lehet több (ilyenkor a fogak kisebbek) vagy kevesebb (a fogak nagyobbak, fr: vivré), de nem kevesebb négynél, ellenkező esetben ugyanis sarkos osztásról lenne szó; a fűrészes és a fogas egymás változatai; a fűrészes tulajdonképpen alacsony fogas vonal; van még kis, magas és néha ékalakú vonal (fr: émanché, en: pily, Spitzenschnitt [magas, ékszerű fogak] -- a függőleges változat német neve Spitzenteilung)
csúcsos: (fr: dentelé, en: indented, it: linea dentata, de: Zahnschnitt), legalább két fogból áll; a fogak hegyesszögűek és a fűrészes osztásnál magasabbak, néha lehetnek nagyon magasak, akár a pajzsszélesség felénél is magasabbak; a fogak száma lehet több (kisebb fogak, fr: dentelé) és kevesebb (nagyobb fogak, fr: denté); farkasfogas (vagy sárkányfogas) osztásnak is nevezik, főleg akkor, ha a kisebb fogak sűrűbben követik egymást
lángnyelves: (fr: flamboyant, en: rayonne, pily-wavy, de: Flammenschnitt, it: linea raggiata, raggiante, fiammeggiante) a fogas változata, ívelt (magas) hegyeszszögű fogakból vagy lángnyelvekből áll; a lángnyelvek csúcsa nézhet felfelé, jobbra vagy balra
farkasfogas: ha a nyúlványok nem hajlanak meg többször is lángszerűen, hanem a Báthory címerhez hasonló íves vonalból állnak, az farkasfogosztásnak (de: Wolfszahnschnitt) vagy sárkányfognak is nevezhető
ormós: (fr: crénelé, bastillé, en: embattled, cs: cimbuří, stínkovitá, de: Zinnenschnitt, it: merlata) legalább két ormóból áll; alapformájában az ormók szélesége és magassága, valamint a köztes tér szélessége megegyezik; van alacsony ormó, amikor az ormók magassága csak fele annyi, és van magas ormó, ha az ormók magassága kétszer akkora, mint a köztes tér
oszlopos: az ormós változata, magasabb, téglalapalakú nyúlványokból áll, az ormók magassága háromszor akkora, mint a köztes tér; az oszlopos vonal felül lehet hegyes (de: palisadenförmig geteilt), ez tulajdonképpen a magas vaskapalosztással egyezik meg
Összetett és ritkább osztóvonal-változatokSzerkesztés
lekerekített oszlopos: az oszlopos osztóvonal változata; a nyúlványok teteje le van kerekítve és gyakran maga az oszlopnyúlvány is íves; ez a minta a korai evettípusoknál fordul elő
Lekerekített végű oszlopevet bélés Plantagenet Gottfried köpenyén
vaskalaposztás (fr: palisée, en: urdy, de: Palisadenschnitt, Eisenhutschnitt, Cymbelschnitt, it: palificata): az evet mintázatánál használt vaskalapszerű vonalból áll; standard formájában szélessége nagyjából megegyezik a cölöpével, illetve pólyáéval (a pajzsszélesség, illetve -magasság 2/7-e), van magas és alacsony vaskalaposztás
kettősormó (de: Doppelzinne, Schmeitzelnél wiederholten Zinnenschnitt)
közönséges fecskefarkas ormó (it: merlata alla ghibellina)
fecskefarkas ormó: ún. Ghibellin-oromzat (fr: crénelé entaillée, en: crénelé gibelin, embattled and fitched, de: Schwalbenschwanz-zinnenschnitt, Welschzinnenschnitt)
galléros fecskefarkas: az előbbi változata ferde vonalakkal
golyós (felhős, en: nebuly, fr: enté, nebulée, cs: obláčková, de: Wolkenschnitt, it: nuvolosa, ondata): tulajdonképpen alacsony felhőosztás (a szokványos osztás szárai ennél hoszabbak), mivel azonban a felső íves vonal nem törik meg, ezért golyósnak nevezzük; a heraldikai felhős vonalhoz is alkalmazzák, ezért a külföldi heraldikában felhős osztásnak nevezik; a golyók a szokványos osztásnál nem nagyon gömbölyödnek ki az alsó nyúlványból; hasonló a hullámoshoz, de magasabb, mint a magas hullámos vonal
felhős osztás (en: nebuly, it: nuvolosa): felül kettős ívből áll, akárcsak a szokványos heraldikai felhős vonal, ezért kettős felhőosztásnak is nevezik (fr: nebulé, en: double nebuly, de: Doppelwolken-schnitt); Schmeitzel is különbséget tesz a felhős (krausen Wolcken-Schnitt) és a golyós (runden Wolcken-Schnitt), mindkettőt a felhősosztás egy-egy típusához sorolja
(bal)harántormós (lenyesett, fr: ragulé, écoté, crénelé à plomb, en: raguly, de: Schrägzinnen-schnitt, it: linea nodosa): az ormós változata; a külföldi heraldikában gyakran alkalmazzák, általában a stilizált csonkolt faág ábrázolására; különbséget lehet tenni a harántormós és a balharántormós (lásd példánknál) osztóvonal között; az ormóshoz hasonlóan van alacsony, magas, illetve oszlopos harántormós vonal
harántfogas (fr: en dents de scie, en: indented of a saw, dentilly line, de: Sägezahnschnitt): a fűrészes egy változata, legalább hat fogból kell állnia; a felső sarkok iránya lefelé lehet harántos vagy balharántos; van szokványos és kis változata
széttolt (en: angeled line)
lépcső: mesteralakként is értelmezhető (de: Stufe)
villás (en: bevilled line, it: linea a zigzag)
cölöpösen villás: az előbbi változata; a pajzsot kiszínezve mesteralakként is értelmezhető és ekkor külön neve is van (de: Gegenspitze -- a. m. ellenékek)
emelvényes (en: ecartelle line, it: linea con una proiezione rettangolare); négyzet vagy téglalap alakú kitüremkedés van az osztóvonal közepén; ha egyetlen négyzetalakú kitüremkedés van középen, az az ormó (de: Zinne)
aknás, az osztóvonal közepén gödörszerű bemélyedés van
halmos (en: nowy, it: linea con espansione semicircolare)
gödrös: az osztóvonal közepén gödörszerű bemélyedés van
tárcsaosztás: (de: Jochschnitt) az osztóvonalon a dárdatartó-nyíláshoz hasonló bevágás van
pénzesosztás: (de: Pfropfschnitt)
holdosztás (de: Mondschnitt)
csuklyás (fr: chaperonné): harangalakú osztóvonal, főleg a pajzsfőnél használják a francia heraldikában
Domborúan hullámos, és homorúan hullámos osztóvonal Bakonybánk címerében
lépcsőzetes (lépcsős ormos, en: embattled grady line, it: scalinata)
keresztalakos (de: Kreuzschnitt, Stabkreuz)
mankós (fr: potencé, potentée, en: potenty, de: Krückenschnitt, it: linea potenziata o a tau o ramponata): kis mankószerű nyúlványokból áll
meanderes: tulajdonképpen feles mankósvonal (fr: enclavé-cramponé, en: potenty the dexter part, de: Halbkrücken-schnitt); van fordított alakja is; függőleges ábrázolásakor a meanderek vége mutat felfelé, de ennek is van fordított alakja, melynek neve fordított meanderes vonal(lal hasított pajzs)
fecskefarkas (fr: crenellée, en: dovetailed line, cs: tvaru vlastovičího ocasu, it: a coda di rondine o "in lambella")
lóherealakú (en: clover leaf line, de: Kleeblattschnitt); ennek másféle (pl. egysoros) ábrázolásmódjai is lehetségesek
taréjos: (fr: en forme de crocs recourbés à senestre, en: crested line, de: Sturzwogenschnitt nach links) tulajdonképpen a hullámos vonal egy változata; van ellentétes iránya is (fr: ...à dextre, en: crested to the dexter, de: Sturzwogenschnitt)
ágasosztás
fenyőágosztás: (en: fir twig line, de: Tannenschnitt) 1949-ben vezették be a finn heraldikában; előfordul pl. Varpaisjärvi település címerében
színváltó fenyőágosztás
fenyőosztás (en: fir tree line), újkeletű osztóvonal
Különleges osztóvonalakSzerkesztés
hárslevél-osztás (en: spaded, de: Lindenschnitt)
liliomosztás: (de: Lilienschnitt) ennek másféle ábrázolása is lehetséges, egy-egy liliommal mindkét pajzsfélen
ellenliliomos vonal (en: fleury-counterfleury, it: linea fiorente): néha ezt is az osztóvonalak közé sorolják
lóhereosztás (de: Kleeblattschnitt)
(kettős) lóhereosztás (de: Kleeblattschnitt)
(hármas, 2-1) lóhereosztás (de: Kleeblattschnitt)
keresztosztás (de: Kreuzzug gespalten) Schmeitzelnél
csigaosztás (de: Schneckenschnitt, Wendeltreppen-schnitt)
oroszlánfej osztóvonal (de: Lövenrachen-schnitt) Schmeitzelnél
medvefej (az osztóvonal már magát a címerábrát képezi)
