Heraldikai lexikon/Reichenau, Constantin

Constantin Reichenauer von Reichenau (1839-1887), nagyszebeni heraldikus. Kapitányként szolgált. 1882-ben, több évi előkészület után ő kezdte meg a Siebmacher címerkönyv erdélyi nemességgel foglalkozó kötetének szerkesztését, melyet végül Csergheő Géza és Bárczay Oszkár fejezett be. Mintegy 10 ezer magyar és horvát nemesi család címerét dolgozta fel. Munkájában segítette Dr. Ludwig Reissenberger, nagyszebeni gimnáziumi tanár, a Bruckenthal Múzeum (Bruckenthalischen Museum) őre, az ugyancsak nagyszebeni Franz Zimmermann, a Szász Nemzeti Levéltár (Sächsische Nationalarchiv) levéltárosa, valamint Budapestről Alexander Hartig, tartalékos hadnagy, magyar királyi állammérnök. Támaszkodott Kőváry László, Erdély nevezetesebb családai című munkájára, valamint más szerzőkre is (Adami Mihály, Bedeus, Benkő, Engel, Érdy, Lehotzky, Nagy Iván, Neugeborn, Pray, Rajcsányi, Rupp, Spener, Schmeitzel, Wagner stb.).

Turul 1888/1. 36-37.:

"...egy második füzetet is kiadott, az utolsót, mert folytatásában a halál meggátolta. ... Reichenaui Reichenauer Constantin 1839-ben Ausztriában született, gymnasiumi tanulmányait 37végezve mint cadet a hadseregbe lépett, hol kapitányságig emelkedett és az 1859-iki hadjáratban különös vitézségeért ő felsége által az ezüst vitézségi éremmel tüntettetett ki. – Sokáig levén Erdélyben helyőrségen, érdeklődni kezdett ennek történelme s különösen nemességi viszonyai iránt s az ottani köz- és magán-levéltárakban lassanként sok heraldikai és genealogiai adatot gyűjtött össze, – Erdély történelmi irodalmában is jártas volt, s magán-emberhez mérten tekintélyes szakkönyvtárral bírt. Néhány évvel ezelőtt gyengélkedő egészsége miatt nyugalomba vonult, lakását Bécsbe tette át s itt a heraldikai társasággal, valamint az időközben elhúnyt Dr. Lange Emillel, az erdélyi családok alapos ismerőjével és a «Brünner geneal. Taschenbuch» kiadójával érintkezésbe lépett, és valószínűleg innen kapta az első ösztönt, hogy az erdélyi rész kiadását a nagy Siebmacherben a kiadóknak felajánlja. – A fennevezett czég, mint tudva van, körülbelől 30 év óta keresett szerkesztőt, ki művökben Magyar-, Erdély- és Horvátország czímereit közölte volna. Reichenau Bécsben 1887 decz. 14-én meghalt. Habár személyesen nem ismertem, mégis három év leforgása alatt – levelezés által – köztünk baráti viszony fejlődött ki s ezen idő alatt volt alkalmam az elhúnytat mint szerény, felette szíves, derék és önzetlen embert megismerni. Szakgyűjteménye több ritka és nagyon érdekes erdélyi nemesi pecsétet tartalmazott s ezek nehánya az «Ungarischer Adel»-ben már közöltetett is."

Művei

Constantin Reichenauer von Reichenau, Géza von Csergheö, Oscar von Bárczay: Der Adel von Siebenbürgen, (J. Siebmachers's großes Wappenbuch, Band 4, Abt. 12) Nürnberg, 1898.[1] [2] [3]