Heraldikai lexikon/Sógorság
Névváltozatok:
affinitás
la: affinitas , en: affinity
Rövidítések
A' Sógorság átaljában semmi nem egyéb hanem :
A' férjfi és ennek felesége' testvérjei között való atyafiság , és megfordítva , melly a' testi közösülésből származott. (necessitudo inter virum , et mulieris consangvineos , ac vicissim , ex copula carnali enata). Melly is ha törvényes házasságban szabados közösülésből származik , törvényes , ha pedig nem szabadosból , törvénytelen sógorságnak neveztetik. -- Továbbá megelőző (antecendens) vagy következő (subsequens) , a' mint a' házasság megkészülése előtt vagy utánna eredett ; úgy hogy , ha valaki a' maga feleségének leány atyjafijával össze feküdtt ; az a' maga feleségének sógorává lett. Minthogy pedig a' sógorságnak saját grádusai nintsenek , hanem azokat az atyafiságtól költsönzi , azoknak meghatározásokra ez az egygyetlen egy regula szolgál: A' hanyadik grádusban valaki testvérje a' férjnek , annyadik grádusban sógora az , ugyan azon férj' feleségének , és megfordítva. a) (quo gradu quis consangvineus est marito , eodem gradu affinis est eius uxori , et vicissim.) Ezt a' regulát , a' tilalmas közösülést gyakorló személlyekre is reájok kell alkalmaztatni. Ebből azt is könnyű megérteni , hogy tsak a' férjfi és annak felesége' testvérjei között ; és meg fordítva a' megismértt vagy elháltt feleség , és annak férje' testjei között áll és állhat a' sógorság , nem pedig mind a' kettőnek atyjafiai között. Lásd a' Sógorság Élőfátát (arborem affinitatis)."
(Czövek-Kelemen 295.)
"Tehát az én rokonaim, 's hitvestársam rokonai egymással nem sógorok, hanem én vagyok csak hitvestársamnak minden rokonaival sógorságban, ő pedig az enyéimmel, még pedig hitvestársam testvére első izben, ennek fia vagy leánya az oldalág' első második izében sógorok én velem, minthogy ezen ízben rokonok az én hitvesemhez. De az én sógoraim hitvestársai nekem sem nem rokonaim, sem nem sógoraim. Ipam és napam, mostohafiam és leányom az igenyes ág' első ízében sógorok velem, mivel ebben rokonok hitvestársamhoz stb. (...)
A' sógorság a' szerint a' mint szabados vagy nem szabados kapcsolatból származik, vagy törvényes, és egyszersmind szabados, vagy törvénytelen és nem szabados. Ha szabados a' r. katholikusoknál negyed ha nem szabados másod íziglen bontó akadály, de csak az oldalágban; az igenyesben végtelenül. Protestánsoknál a' nem szabados nem akadály, hanem a' szabados a' másod íziglen. A' keleti egyházban a' szabados, és nem szabados szinte akadály ollyformán, mint a' római katholikusoknál."
(Gózony 131-133.)
A sógorság a házasságkötéssel keletkezik és a házasfelek rokonai között áll fenn. Ilyenkor a házastárs a másik házastárs rokoni körének határára (ad fines) lép, ezért a vérrokonság határán áll. A sógorsági rokonok ugyanis egymásnak nem vérrokonai, de a házastársak gyermekei révén az utódokban azzá válnak. Nemcsak a házastárs és testvére, a sógorok és sógornők tartoznak ide, hanem a házastársak valamennyi egyenes ági rokona is. (Pl. a meny és az após, a mostohaanya és a mostohafiú.) Nem jön létre sógorság az egyik házastárs rokonai és a másik házastárs rokonai között. (Pl. a férj testvére és a feleség testvére.)
A régi magyar jogban az após, a meny, a vő, a mostohafiú stb. sógorok közé tartoztak.
A sógorsági fok kiszámítása megegyezik a rokonsági fok kiszámításával, azaz amilyen ágon és fokban rokonba valaki a férjnek, ugyanolyan ágon és fokon rokona valaki a feleségnek és fordítva.
A magyar népnyelvben a vérrokonsági és sógorsági viszonyokra nézve változatos elnevezések vannak, mint bátya, néne vagy az, amikor a nő a fiatalabbik nőtestvérét nem hugának, hanem öccsének, öcsémasszonynak szólítja, továbbá sógorát kisebbik urának, ha férjénél fiatalabb vagy öregebbik, nagyobbik urának, ha a férjénél idősebb.