Heraldikai lexikon/Thallóczy Lajos

H E R A L D I K A – Thallóczy Lajos

Thallóczy Lajos, (Buda, 1856. december 8. – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus. 1877-ig a neve Strommer.

Élete

Tanulmányait 1857-79 közt a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeum, 1879-től a Magyar Országos Levéltár tisztviselője. 1874-84 közt a Századok, 1876-80 közt az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője, majd 1877-78-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője.

1883-tól az MTA levelező, 1895-től rendes tagja, 1913-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt.

1885-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a Theresianumban a magyar történet és közjog, a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. 1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztérimban. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos, 1916-tól a megszállt Szerbia polgári kormányzója lett. Ferenc József temetéséről hazajövet vasúti szerencsétlenség áldozata lett.

Művei

Blagay család oklevéltára (1897, Barabás Samuval) [1][2][3][4]
Frangepán család oklevéltára (I – II., 1910 – 1913, Barabás Samuval)
Tanulmányok a Blagay-család történetéből
Adalékok Szalvónia történetéhez (1897)
Bosznia története (1900)
Nagy Lajos és a bolgár bánság (1900)
Magyarország melléktartományainak oklevéltára, című sorozat 4 kötetét:

A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903)
Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907)
Alsó-Szlavónia okmánytára 1244-1710 (Horváth Sándorral, Bp., 1912)
Jajcza története (Monum. Hung. Hist. Dipl. XL., Bp., 1915

A szerb felkelés története (I – II., Bp., 1908 – 09)
I. Apafi Mihály udvara (1878)
Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike álnéven (Deli) jelent meg
Lucrum Camerae (A kamara haszna) (Bp., 1879)
Utazás Levanteban (Bp., 1882)
A keleti kereskedelem története magyarországon (1882)
Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844 – 1849 (Bp., 1882)
Oroszország és hazánk (Bp., 1884); Zay Ferenc (Bp., 1884)
Csömöri Zay Ferenc 1505-1570 (1885)
Az "illyr" címergyűjtemények (1888)
Magyarország és raguza (1888)
Horvát szokásjog (Bp., 1896); Bácsy Jakab (álnéven, Bp., 1896)
Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
Gróf Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779-1801 (1901)
Gróf Szécsen Antal (1901)
Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről… (Bp., 1905)
III. Béla és a magyar birodalom (Bp., 1906)
A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések okleváltára 1198-1526 (szerk. Áldásy Antallal, 1907)
Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok (1909)
Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
Tudákos levelek (I – II., álnéven, Bp., 1913 – 14)
Török-magyar oklevéltár, ford. Karácson Imre, szerk. T. L. (Krcsmárik Jánossal, Szekfű Gyulával, 1914)
Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, I-II. (szerk. Konstantin Jirečekkel, Milan Šufflay-jal, 1913-18)

Irodalom

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 235-236. -- arckép

Külső hivatkozások

Thallóczy Lajos és köre Bécsben