A vágott a pajzs vagy a mező vízszintes vonalakkal való tagolása.

Névváltozatok:
vágás (Tagányi 1880. 5.), háránt hasítás és szelés (Nagy Iván 1872-1875. 21.), felében kékre és feketére festett; közepén ketté osztott pajzs; vízszintes vonal által kétfelé osztott pajzs (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.; 124.; 125.), pólyás vagy csikolt czímerpajzs (Hóman, Turul 1918-21. 5.), címervágások (Huszár Lajos ArchÉrt. 1949. 98.[1]), (négyes) szalag (Arany János: Daliás idők [1853-1855] 3. ének, 15.), szelemen, csík, pólya, osztás, szelés, lebegõ gerenda <vágások a magyar címerben> (Bárczay, előszó), csikok (Réthy 1890. 191.), átvágott (Reiszig-Borovszky [2]), vízszintesen, avagy horizontálisan vágott pajzs (Bertényi Turul 2012/3. 101.), sávozott (Körmendi Turul 2011/3. 73.), sávozat; pajzssávozat, osztat (Szabados, Századok 2002. 347.; 348.), sávozatra helyezett oroszlán (Vajay MűvtÉrt. 1972. 274.)
Rövidítések

Kép: Az Árpád-házi királyok czímere a XIII. század végéről fenmaradt pecsétről. Benczúr Bélától (Arcanum DVD IV.)

"Vágás által a paizsnak háránt [vízszintesen] vagy hárántosan (horizontal) vonal által történt osztását értjük. Ilyen legegyszerűbb hárántos osztás az, midőn a paizs küllő közepén vont vonal által két egyenlő, de egymástól külömböző színű részre oszlik..." (Nagy Iván 1872-1875. 26.)