Névváltozatok:
en: incest
Rövidítések

A Biblia, Mózes 3. könyve (18-21. rész) kimerítő tilalmakat tartalmaz a vérfertőzés megakadályozására. A vállás tiltotta pl. a szexuális kapcsolat a fiú lánya és a lány lánya, a feleség fiának a lánya, a feleség lányának a lánya, a szülők és a gyerekek, a gyerekek és a nagynénik vagy nagybácsi között (valamint az azonos neműek és az emberek és az állatok között is). Tiltotta a házasságot a testvér özvegyével, de megengedte az elhunyt feleség nővérével. A testvérnek el kellett vennie az elhunyt testvér özvegyét, ha az utódok nélkül halt meg.

A római jogban csak az egyenes ági rokonok házasságát tiltották meg. A rokonság megszűnt azon személy halálával, akitől az eredt. Ha pl. az újranősült férj meghalt, mádodik felesége halála után megszűnt a rokona lenni a férj első házasságából származó gyermekeinek. A kánonjogban a sógorsági rokonság csak a házasság elhálásától kezdődött. A korai keresztény jogban ezt kiterjesztették a mellékág első fokára is. Az elvirai szinóduson (305-306 k.) az egyetlen házassági akadály csak a megözvegyült férj és elhunyt feleségének nővére között állt fenn. A római zsinat (1059) 11. kánonja a házassági akadályt a vérrokonság és a sógorság 7. fokáig terjesztette ki, amivel a barbár népek közti keveredést akarták ösztönözni. Ezt követően azonban a házassági akadályok esetei egyre növekedtek. A sógorsági rokonok házasságára vonatkozóan további akadályokatt is felállítottak. Az ősi jogban az az elv érvényesült, hogy a „sógorság sógorságot nemz”. Sógorsági rokonság jött létre pl. a feleség elhunyt férjének gyermekei és második férjének korábban meghalt feleségétől való gyermekei között Ezért ők nem házasodhattak egymás között. Ha egy férfi egy olyan özvegyet akart elvenni, aki előző házassága révén rokona lett volna, nem házasodhattak össze. Ha az özvegy első férje maga is özvegy volt, a férfi első feleségének vérrokonai rokonai lettek az első férjnek, az új feleségnek és az utolsó férjnek is. (Így pl. ha Sámuel a házasságot megkötötte és elhálta Amáliával, Amália vérrokonai az ő (sógorsági) rokonai is lettek. Amália halála után Sámuel újabb házasságot kötött és hált el Katalinnal. Amália vérrokonai első fokon Sámuel rokonai, második családi fokon pedig rokonai lettek Katalinnak is. Sámuel halála után Katalin házasságot köt és hál el Jánossal. Amália vérrokonai, akik Katalinnak rokonai a második családi fokon, Jánosnak a rokonai lettek a harmadik családi fokon.) A 4. lateráni zsinat (1215) az összes ilyen akadályt megszüntette, azt az első családi fokra korlátozta, és azt az elvet fektette le, hogy „a sógorság nem nemz sógorságot.” A vérrokonsági és sógorsági házassági akadályt a 4. fokra enyhítette. Később a tridenti zsinat (1563, XXIV. ülés, IV. kánon, De Ref.) ezt a vérrokonság 2. fokára csökkentette.

A kétszeres dédunoka (en: double grandchild) vérfertőző koíció eredménye. A testvérek és féltestvérek házassága gyakori volt egyes ókori uralkodóházakban. Így pl. II. Dareiosz perzsa király trónra lépése után féltestvérét vette feleségül. Ha féltestvérek vagy testvérek lépnek egymással nemi kapcsolatba, a gyermekeik egyik vagy mindkét apai és anyai nagyapja azonos, akik genetikailag ugyanolyan közel állnak hozzájuk, mint a szüleik.

Az állatnemesítésben gyakran alkalmazták a rokontenyésztést vagy beltenyésztést, amikor legalább az egyik szülő utódait párosítják. A távolabbi rokonok párosítását családtenyésztésnek is nevezték. A vérfertőző rokontenyésztést főleg az angolok használták a telivér lovak és a háziállatok (szarvasmarha, juh) tenyésztésében, miáltal a kiváló tulajdonságokat gyorsabban át lehetett vinni a másik állatra, de az ismételt rokontenyésztés hátránya, hogy az utódok testileg (és szellemileg) egyre gyengébbek lettek, különféle betegségektől szenvedtek, nagyobb a halandóságuk és kevésbé termékenyek.