Kertészet/Lepkefélék/Magyar boglárka

A lap mérete: 3150 bájt

Kártevők

Magyar boglárka

Kertészet » Kerttervezés Talaj Veteményes Gyümölcsös Szőlő Fajtalisták Melegház és fólia Méhészet Pihenőkert Növényvédelem Növényvédő szerek Tünethatározó Kártevők Munka naptár Tárolás Permetezési napló Súgó

Magyar boglárka

(Iolana iolas, Syn: -)
Más neve(i): -

A magyar boglárka a boglárkalepkék családjába tartozó lepkefaj. A Mediterráneumban, a Balkánon, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, a Transzkaukázusban található meg. Kis kolóniákban él, az egyedek szívesen vándorolnak, ezért előfordulása alacsony sűrűségű.

Magyarországon igen ritka, csak a Dunántúl igen meleg és száraz mészkőhegyeinek déli oldalain, erdős-sztyeppeken, karsztbokorerdők szegélyein, tisztásain fordul elő^[1].

Jelentős állományai élnek a Mecsekben, a Tubes–Misina–Tettye tömbben^[2], bár a feketefenyő-telepítések^[3] károsították tápnövényeinek állományát, az építkezések pedig élőhelyeit veszélyeztetik.^[4]

Védett állat, eszmei értéke 250 000 Ft.

Hernyója kizárólag a pukkanó dudafürtöt (és más Colutea-fajokat) fogyasztja. Az imágó is gyakran a pukkanó dudafürt virágaiból táplálkozik, levelein pihen vagy rejtőzik el a tűző nap elől.

Igen nagy termetű. A hím szárnyainak fesztávolsága 18-21 mm. A szárnyak színe egyszínű kék, finom fekete keretben a hím, szélesebb fekete keretben a nőstényeknél; a fonák hamuszürke, az elülsőn szemfoltok, a hátulsón fekete pöttyök találhatók^[5]. A kirepülés ideje földrajzi helytől függően május-június.

Magyar Wikipédia: Magyar boglárka

Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények

Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök

Növényvédők
Adalékok

Csávázószerek

Gombaölő szerek

Gyomirtó szerek

Lemosó szerek

Rovarölő szerek

Talajfertőtlenítő szerek

Vadriasztó szerek

Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége

Naptár
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás:
Magyar Wikipédia:, Magyar boglárka, 2011. március 1., 06:33 (CET)

↑ Bálint, Zs., 1996: A Kárpát-medence nappali lepkéi 1. Pillangófélék, fehérlepkefélék, boglárkalepke-félék, mozaiklepke-félék. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 183 pp, 12 pls.
↑ Balogh, I. (1978): A Mecsek hegység lepkefaunája (Lepidoptera) – Folia Entomologica Hungarica XXXI. 2. 53-78 p.
↑ Uherkovich, Á. (1978): Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. Mecseki karsztbokorerdők nagylepkéi (Lepidoptera) – A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXII. 61-72 p.
↑ Fazekas, I. (2005): A Mecsek hegység védett lepkefajai – Folia comloensis 14. 3-44 p.
↑ Magyar Lepkészeti Egyesület: Iolana iolas

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar boglárka témájú médiaállományokat.

[1] Bálint, Zs., 1996: A Kárpát-medence nappali lepkéi 1. Pillangófélék, fehérlepkefélék, boglárkalepke-félék, mozaiklepke-félék. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 183 pp, 12 pls.

[2] Balogh, I. (1978): A Mecsek hegység lepkefaunája (Lepidoptera) – Folia Entomologica Hungarica XXXI. 2. 53-78 p.

[3] Uherkovich, Á. (1978): Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. Mecseki karsztbokorerdők nagylepkéi (Lepidoptera) – A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXII. 61-72 p.

[4] Fazekas, I. (2005): A Mecsek hegység védett lepkefajai – Folia comloensis 14. 3-44 p.

[5] Magyar Lepkészeti Egyesület: Iolana iolas

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]