Judo/Háttérismeretek a judo örömsporti, meseszerű, játékos oktatásához
Judó Szabadidősport
Háttérismeretek a judo örömsporti, meseszerű, játékos oktatásához
Az önvédelmi vetélkedések kapcsolata a kőkorszaki varázslókkal, mesékkel, játékokkal
Az önvédelmi edzések kialakulását varázslók segítették a kőkorszakban (vadász és harci táncok).
Vándorlás közben az egyik kiöregedett vadásznak eszébe jutott, hogy azon a tájon (Franciaország) nagyon régen szakadékba hajtottak szarvasokat. Mivel öreg volt, és tudta, hogy rá az éhhalál vár, - mint a többi mellőzött öregre - azt hazudta a hordának, (20 – 22 fős csoport) hogy beszélt a szellemekkel, és ha rá hallgatnak, sok húshoz jutnak. Bár nem hitték el, hogy a szellemekkel beszél, az éhezés miatt hallgattak rá. Az öreg rajláncba állította őket, és a szakadék felé indultak. Szerencséjükre 40 – 50 fős szarvascsordát sikerült a szakadékba hajtaniuk. Elhitték, hogy az öreg beszél a szellemekkel. Varázslónak nevezték el. Ettől kezdve a törzsfőnök után ő kapott a vadászzsákmányból. Varázslóként megparancsolta az embereknek, hogy tűz körül vadásztáncot járjanak a szellemekhez fohászkodva. Miközben dárdájukkal vadászó mozdulatokat tettek, a fiatalok ellesték a vadásztechnikákat. Több lett a zsákmány, kevesebb a sérülés. E miatt több gyerek született, és a 20 – 22 fős hordából négy – ötszázezer fős törzs lett. A varázslók elszaporodtak, és a vadászterületekért folytatott küzdelmek miatt már harci táncok is mentek a tűz körül, ahol már emberölési és védekezési technikákat tanultak egymástól. A jó varázslókat, ahol erős volt a törzs, nagy ajándékokért kölcsönkérték más törzsek, hogy őket is erőssé tegyék, akár csak a mai külföldi labdarúgó edzőket. Elmondható ezért, hogy a régi vadász és harci táncok a mai edzések ősei. Mindezek franciaországi és más barlangrajzok régészeti leletei, illetve evolúciós viselkedéskutatás alapján rekonstruált feltételezések.
A mesék titkos üzenetei önvédelmi vetélkedés ismeretet tanítottak.
Több száz évvel ezelőtt nem léteztek az iskolák. Dalnokok, mesemondók járták az országokat, és így terjesztették az együttéléshez szükséges ismereteket. A mesék - ősi szülők segítségével - több száz éven keresztül alakultak ki, melyek titkos üzeneteket hordoztak. A táltos paripa, a sárkányt legyőző csodakard, az üssed-verjed botocskám, varázspálca a terülj asztalkám titkos jelentése, hogy a minél jobb közlekedési, harci, munka és konyhai eszközök varázslatos előnyhöz juttatnak minket. Amikor a mesében a vándor fiú azt mondta a rőzsehordó púpos, öreg néninek, hogy jó estét öreganyám, akkor tudnunk kell, hogy a középkorban az öreg megszólítás nagy tiszteletet jelentett. Válaszul az öreg rőzsehordó néni a mesében azt mondta: szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, ezért kapsz egy mindig segítő varázs diót, ami baj esetén segít. Itt a titkos üzenet az, hogy aki az idősebbeknek megadja a tiszteletet, cserébe időskori tudást kap, ami szintén varázslatos előny a többiekkel szemben. A mesékben az elüldözött kis királyfi, kis királylány, Jancsi és Juliska, az elnyomott Hamupipőke a végén győzedelmeskedik a gonosz erőket legyőzve. Itt a bíztató titkos üzenet az, hogy aki küzd az életben maradásért, sikerrel járhat. Az életet adó, hétszer erősebbé, hétszer szebbé tevő csodavíz titkos üzenete, hogy a jó gyógyszer, vagy a komoly tudást adó ismeretek erőssé tesznek. A mesékben előforduló, dióból előpattanó bronz, ezüst, arany, gyémánt ruha titkos üzenetként emelkedő szinten jelzi az emberi belső tulajdonságok fejlődését (ügyesség, tanulás, erő, rendíthetetlenség).
A játékok békés és támadó önvédelmi vetélkedést tanítanak.
A játékelmélet, illetve sportjátékok elméleti kutatásai szerint a játékok az adott társadalmi korszakra jellemző gazdasági – társadalmi viszonyok vetélkedéskultúráját tükrözik, szórakoztatva tanulási célzattal, valós kockázat nélkül, - győztes és vesztes szerepcserék biztosításával, feltöltődést (akkumulálódást) biztosítva. Ilyen például a középkori vetélkedési viszonyokat tükröző gyermekkori játékok az „Adj király katonát!”, vagy a „Védd a várat”. Mai gazdasági – társadalmi vetélkedési viszonyokat tükröz a felnőtt csapat-sportjátékokban az amerikai és európai labdarúgás, melyben a nagyvállatok „gőzhengerszerű” elsöprő együttműködése tükröződik.
Játékigénnyel kapcsolatos kutatások
A majmoknál napi átlag egy óra élelemszerző tevékenység mellett a játékos szemlélődés és tevékenység, küzdelemgyakorlás, pihenés figyelhető meg. A játékelméleti kutatók egy csoportja azt állítja, hogy az emberi idegrendszernek ugyanez az igénye. Bizonyításul hozzák fel, hogy a felső tízezer többsége a szabad életforma választás lehetőségével a majmokhoz hasonló életet él sportolás, utazás és társasági rendezvények segítségével. A játékelméleti kutatók szerint az ipari forradalom a napi 10-12 órát robotoló munkaerő és profitszükséglete miatt – fentiekkel ellentétben - hamis doktrínát dolgozott ki: A munka hasznos – a játék haszontalan.
Sajnos, ami működik egy állati, evolúciós, természeti környezetben, önfenntartó tevékenységként az a túlszaporodott emberi faj erőforrásszegény, profitorientációs társadalmi környezetében nem biztosít önfenntartást. Ezért a munka valóban létfenntartóan hasznos lett. Viszont az emberek, gyerekek többségének életérzése az ösztönös szabadságigény miatt „hozzászoktatott rabságként” éli meg a helyhez kötött és kényszerített munkavégzést. Ennek oka, hogy a „szabadság igényű” evolúciós ösztönprogramok 60-120 ezer évente csak 5%-ot változnak élőfajoknál a szociobiológia kutatásai szerint.
Megoldás lehet az evolúciós és civilizációs ellentétek feloldására a technikai fejlődés mellett, emberséges társadalmak létrehozása. Trendként megfigyelhető az egyre több szabadidő biztosítása munkavállalók számára. A szabad szombatot és vasárnapot várhatóan szabad péntek és 4-6 órás munkanap követi, ahol a robotok és számítógépek biztosítják az önfenntartást az emberi munka helyett. Ebben az esetben lehetősége nyílik az emberiségnek „játékos emberként” a legújabb kori reneszánsz megvalósítására – ahol a játékos örömérzések és szabadon választott életforma uralják az életét. Ekkor várhatóan, - a társadalmi vetélkedés fejlődését tükrözve - a sportban idealizált teljesítményspirált a játékos örömsport ideálja váltja fel.