Judo szabadidősport ismeretrendszere

(Judo szócikkből átirányítva)

Az ismeretek célja vetélkedéskultúra fejlesztése

szerkesztés

A "Judo szabadidősport ismeretrendszer" célja a civiltársadalom intelligens szellemi önvédelme a testi önvédelem mellett, ismeretterjesztéssel. Az ismeretterjesztést segíti a judo szabadidősport oktatás-nevelés rendszerének alapozó szintű bemutatása, - egészség (nélküle minden semmi), szellemi önvédelem (irányítása nélkül csak sodródunk), erőforrás biztosítás (nélküle nincstelenek vagyunk) és testi önvédelem (baj esetén megvéd) területén. A judo szabadidősport - önvédelmi jellegű küzdősport. Páros küzdelem, ahol az egészségvédő szabályok adta lehetőséggel az ellenfél ledobása, leszorítása, fojtása, karfeszítése a cél. A „ju” szótag támadó mozgásenergiát átalakító „lágy” technikát, míg a „do” szótag a személyiségfejlődés szellemi, erkölcsi útját jelenti. Az "eredményes" emberi vetélkedéskultúra tanulása ma is a judo szabadidősport igazi célja.

Fejlesztési cél a hatékony szabadidősport önvédelem oktatás és nevelés. Mindezt a tudományos viselkedéskutatást alátámasztó népi bölcselet (közmondások, szólások, népmesék) és gyakorlati tapasztalat (tanfolyami oktatás) segítségével. A támadó magatartás ösztönismerete csökkentse a stresszt, például a rangsor, birtok és területharcok területén, ok-okozati megelőző önvédelemmel. Eredményesebbé tegye a tudatos vetélkedést békés együttműködéssel, manipuláció - kontrollal, konfliktuskezeléssel.

Kiemelten fontos cél a témaköri jegyzékben szereplő judo szabadidősport technikai és szellemi ismeretek rendszerszintű, minőségi közös szerkesztése, ismeretfejlesztése. A közös szerkesztést a szakemberektől és a társadalom érdekeit figyelembe vevő, sport oktatás-nevelés irányelveiért, hatékony ismereteiért felelőséget érzők részéről remélem. A fejlesztési, egyeztetési folyamatot a Hvja szerkesztő és a Wikikönyv vitalapja (felül kattintással), illetve közös adatbankként az ismeretrendszer szabad szerkesztése, terjesztése is segíti a Google fordító segítségével 130 nyelven.

Vetélkedéskultúra ismeretfejlesztéseiről szakvélemény részletek

szerkesztés

Vélemény a magánélet, közélet, önmegvalósítás területén - „Támadó magatartások ismertetése, békés érvényesülés módszerei, ismeretforrásai" jegyzet ismereteiről. Tömör összefoglalásában világosan látja társadalmunk legégetőbb gondjait és ezek forrásait. A küzdősportot az életre nevelés, emberformálás eszközének tekinti. Igen életszerűek, gyakorlati hasznúak az egyes alpontokban felsorolt szempontok, gyakorlási formák, módszerek. Véleményező: Dr. Rókusfalvy Pál 1987. Neveléstudomány Tanszék Tanszékvezető

Vélemény "A szabadidősporti Human Vital Judo irányzat ismeretek elméleti alapjai" ismeretekről. Az agresszivitás megismerésében és alkalmazásában a felsorolt témakörök útmutató jellegűek. A gyakorlati anyag' koncepciója jól átgondolt, hasznosítható ismereteket ad, ezért jónak ítélem. A kéziratot hasznosnak ítélem, nem ellentétes a versenysporttal, sőt mint szabadidősport segíti azt. Véleményező: Dr. Galla Ferenc 1995. Küzdősportok Tanszéke Tanszékvezető, judo 9. dan

''Vélemény "Szabadidősport oktatásfejlesztési pályázat" elméleti, gyakorlati - önvédelem ismeretekről.'' Elméleti ismeretanyaga jövőbemutató oktatás-nevelés fejlesztéssel bír. Közhasznú elméleti ismeretekre törekvő a megelőző önvédelemmel kapcsolatban. Gyakorlati ismeretanyaga ütés - rúgás védelmet oktat már kezdőszinten a versenysporti alapismeretek mellett. Ezáltal a judo önvédelmi értékét növeli közhasznúan. Véleményező: Sági József 2000. Magyar Judo Szövetség Szakfelügyelő, judo 6. dan

Előszó a humán vetélkedéskultúra és a sport reneszánsza érdekében

szerkesztés

A sportkultúra a társadalmi vetélkedéskultúra tükröződése. Az országos és nemzetközi versenysport rendszere, - az evolúciós mintájú, ösztönös rangsorharc segítségével, - kiválasztódásra és teljesítményspirálon alapuló fiatal tehetséggondozására épül. Ettől eltérően a szabadidősport játékos örömsport és humán tanítása a sportművelésen alapul (kevés rangsorküzdelemmel, országos verseny nélkül), - mert a társadalmi érdek alapján, mindenki egészsége, fejlődése és érvényesülése - egyformán fontos, - minden életkorban. A sportkultúra esetében a versenysport mozgatórugója, az üzletvilág anyagi támogatása. Cserébe nyereségvágyat és hatalom megóvást kiszolgálóan - tömegesen robotoló, munkaerő példakép gyártást és a figyelemlekötő tömegmanipulációhoz látványsporti nézettség biztosítást kér. Mindezt komolyabb személyiségfejlesztés nélkül - sporteszmék torzításával (sérülések, dopping, megfelelési stressz - anyagi motiváció). Ez a megállapítás nem von le semmit a versenysportolók és edzőik emberi nagyságából, hiszen az élet egyik értelme a küzdeni tudás. Nem mindegy azonban, hogy önmagunk külső, belső emberi fejlődése az oktatás-nevelési fő cél, vagy csak mások ösztönös legyőzése, - egy teljesítmény kvóta eszközeként. A szabadidős sportkultúra mozgatórugója a - minőségi társadalmi érdeket képviselő rekreációs egészségvédelem keretében, - oldódást adó örömsport, intelligens személyiségfejlesztés, együttműködő együttlét, testi önvédelem. Ezért is választja a társadalom többsége a szabadidősportot, ahol első a közös fejlődésű, felvilágosult társadalmi érdek, de az ösztönös rangsorparancsot is figyelembe véve utat enged a versenyezni vágyó sportolóknak. A demokratikus társadalom sportvetélkedéskultúra fokmérője, - a humán érdeken alapuló, anyagilag erősen támogatott, virágzó szabadidősport, - a ráeröltetett merkantilista verseny sportpolitika teljesítményspirál versenymódszertana nélkül.

Tisztelve a Szabadidősport és a Társadalom Értékhordozóit - a már Eltávozottakkal, - nekik ajánlva - készítette: Horváth László judo szabadidősport szakedző

Tartalomjegyzék

szerkesztés

Összesített felsorolással

szerkesztés
Judo szabadidősport ismeretfejlesztések tartalomjegyzéke

Témakörök felsorolása jegyzékszám szerint

szerkesztés
1. Sportfilozófia - judo szabadidősport működés elemzések: célkitűzés, sportkultúra, eszmék, viszonyok, vetélkedés területén.
2. Elmélet - judo szabadidősport szakelmélet elemzések: elméleti alapok, vizsgatételek, szakvélemény területén.
3. Gyakorlat - judo szabadidősport szakismeret elemzések: övvizsga, technika, edzésterv, rávezetés területén.
4. Oktatás - judo szabadidősport ismeretátadó elemzések: irányelvek, korszerűsítés, fejlesztés területén.
5. Sportpedagógia - judo szabadidősport nevelés elemzések: viselkedés, korcsoport, háttérismeret területén.
6. Menedzselés - judo szabadidősport hatékonyság elemzések: működés, szervezet, média területén.

Függelék

szerkesztés

Az interneten fellelhető anyagok

szerkesztés

Tájékoztató irodalom a magyar nyelvű kiadványok alapján

szerkesztés

Szakelmélet

szerkesztés

Galla Ferenc-Horváth István: Sport. Budapest, 1982. Judo övvizsgák

Galla Ferenc: Sport. Budapest, 1970. Judo önvédelem

Országos Testnevelési Tanács: Stádium. Budapest, 1926. Cselgáncs

Sebestyén László: Hungária Sport Budapest, 1989. - Segítség! - avagy az áldozati viselkedés kockázata

Plavecz Tamás: Hungária Sport 1988. Judo kisenciklopédia

Márton László-Plavecz Tamás: Hungária Sport - Az önvédelem művészete

Harmat László: Lapkiadó Vállalat Budapest 1984. Taekwon-do

dr. Udvardy József: BM Könyvkiadó Budapest 1980. Karate

Adámy István: Zrínyi Katonai Kiadó Budapest 1985. Kyokoshin karate

Kelemen István: Sportpropaganda - Ju-jutsu

Z. Vincze György: Sport Budapest 1974. Ökölvivó ABC

Gy. Horváth László: Sportpropaganda - Nindzsák

Tóth Lóránd: Móra Könyvkiadó 1992. Kommandós könyv

Leyer Richard-Szabó Julianna: Lapkiadó Vállalat Budapest - A kung-fu királya

Kira Péter: Sport. Budapest 1989. Kick-box karate

Sebestyén László: Sportpropaganda - Védd magad

dr. Ujvári Miklós: Origo-press 1989. Kung-fu technikák és edzésmódszerek

dr. Nádori László: Sport. Budapest 1981. Az edzés elmélete és módszertana

Megelőző önvédelem

szerkesztés

Echardt Mahl: Hunga-Print 1991. Ne bánts!

dr. Ranschburg Jenő: Tankönyvkiadó Budapest 1983. - Félelem, harag, agresszió

Schilling G.: T.E. könyvtára 1976. - Agresszió és erőszak a sportban

Csányi Vilmos: Natura 1986. Agresszió az élővilágban

Bíróné dr. Nagy Edit: Sport. Budapest 1977. Sportpedagógia

William Graham Sumner: Gondolat. Budapest 1978. – Népszokások - Szokások (erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége).

Jeremy Cherfas-Roger Lewin: Gondolat. Budapest 1986. - Nem csak munkával él az ember

Helmuth von Glasenapp: Gondolat. Budapest 1975. Az öt világvallás

Bhikkhu Satori Bhante: Gondolat. Budapest 1990. A sintoizmus

Elias Canetti: Európa. Budapest 1983. A túlélő

Polcz Alaine: Magvető. Budapest 1989. A halál iskolája

David P. Barash: Natura 1977. Szociobiológia és viselkedés


Jogi nyilatkozat


 
  Ezt a könyvet,(dokumentumot), képeit szerzője szabad felhasználásra engedélyezte.

Engedély/Permission: 2024070410004994

  For visitors from other countries: This book is in the public domain.