Judo/2.1. Alapok. Támadó és Békés vetélkedés.

Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

2.hvja.6.nevelés.3.támadó-békés-vet.1.2.viselkedés.

Támadó és békés vetélkedés

Együttélési ismeretek és tanácsok

Ajánlott sportpedagógiai jegyzet – konfliktus helyzetek elemzéséhez, megelőzéséhez, kezeléséhez – békés érvényesüléssel kapcsolatos útmutatással magánélet, közélet, önmegvalósítás területén.

ELŐSZÓ

Nagy esély van arra, hogy az önvédelmi sportok a harmadik évezredben ugrásszerű fejlődésen menjenek keresztül. A tudományok személyiség fejlesztő, együttéléssel kapcsolatos kutatási ismeretei oktatásba ágyazva új dimenziókat nyitnak meg a megelőző önvédelem, konfliktus kezelés és érdekegyeztetés terén, szuper-intelligenssé téve az egyén önvédelmi rendszerét.

Az önvédelmi oktatás - a nevelést hatékonyabbá téve - bevonul a hétköznapok valóságába, csökkentve a stresszt, például a rangsor, birtok és területharcok területén, ugyanakkor eredményesebbé téve azt.

A kudarcélményből, fajgyűlöletből származó agressziók is kezelhetőbbé válnak a tömegek számára, ami már egy fejlett lelki kultúrájú társadalmat feltételez. A támadó magatartások, megfelelő viselkedéstechnikák, taktikák, sőt életstratégiák ismerete intelligens egésszé teszi a fizikai önvédelem oktatást.

1. A támadó magatartások alapvető céljai, fő okai

Alapvető célunk az életben maradás. A szomjazó, éhező, fázó, hajléktalan vagy egyéb hiányt szenvedő ember, életben maradása érdekében támadóan is felléphet környezetével szemben, ha nem kapja meg az alapvető személyi szükségleteit.

A második alapvető célnál családi szükséglet esetén az érett felnőtt a párválasztás, családalapítás, gyermeknevelés érdekében támadóan léphet fel. (Ilyen pl.: rivális udvarló, családot fenyegető hiány vagy veszély.)

A támadó magatartások fő oka tehát az önfenntartást segítő alapszükségletek megszerzésének külső akadályoztatása. Lásd: “Szükség törvényt bont.”

A második ok a többnyire tulajdonosi féltésből eredő védés, ahol is a megszerzett alapszükségleteket jelentő fontos javak elvesztését féltve támadó magatartást produkálunk. Ilyen szempontból is igaz a közmondás: “Legjobb védekezés a támadás.”

A harmadik ok felhalmozás, luxusszükségletek érdekében, hatalomvágy által kiváltott támadó magatartás. Lásd a közmondást: “Az arany gazdagság, nem békesség.”

Ha nem sikerül békésen elérni célunkat (lásd 1.4. pont) a feszítő szükségletek miatt előforduló dac és düh hatására sokszor keletkezik támadó magatartás.

Az így jelentkezett támadó magatartások fokozatosan emelkedő szinten jelenhetnek meg.

1. Ilyen “megjátszott” agresszivitást tartalmazó szint a figyelmeztetés, felszólítás, fenyegetés, megfélemlítés illetve az alvilági módszereket is alkalmazó zaklatás, zsarolás, lejáratás, ellehetetlenítés. Ezekkel a módszerekkel szövetségeseket is alkalmazhatnak a támadóan fellépők.
2. Agressziós emelkedő szint a testi fájdalmat, sérülést, halált okozó támadó magatartás.

1.1. A támadó magatartás területei, fajtái

1. Területszerző-védő például a lakóterület, munkaterület megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.
2. Zsákmány-birtokszerző és védő például a pénz, vagy valamilyen vagyontárgy (ingóság) megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.
3. Rangsorszerző-védő például az iskolában, munkahelyen, közéletben, családban, párkapcsolatban betöltött rangsorhely megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.
4. Kudarcélményből származó támadó magatartással találkozunk például sikertelen szereplés esetén, illetve ha céljaink nem valósulnak meg.
5. Nevelői célú támadó magatartás például a felelősségre vonás, figyelmeztetés, ösztökélés jobb eredmény elérésére. Céljai miatt álagressziónak tartják, mert valójában értéket adva igyekszik sikeresebbé tenni a megtámadottat (például tanítványt).
6. Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező “kirekesztő” támadó magatartás. Ilyen például a nemzeti, vallási másság vagy a külső-belső tulajdonságok eltérése az átlagostól, úgymint elhanyagolt, kövér, sovány, kancsal. Az ingadozó, kötekedő viselkedés, hazudozás, félénkség, gyengeség kimutatása, megjátszás, eltérő gondolkodás szintén támadó magatartást válthat ki.

Számon tartják még az állatvilágban az elválasztási agressziót, mely felnőtt kölykök szülőktől való elszakítását, önállósulását segíti elő.

Ismert a párválasztási agresszió, mely hímek harcát jelenti a nőstényért, valamint a szexuális agresszió, ahol a hímek zaklatják a nőstényt.

1.2. Támadó magatartások kezelhetősége általában

A támadó magatartásokat hatásosan csillapítják a megadói gesztusok (pl.: kéz széttárása, szabadkozás, bocsánatkérés, sírás, panaszkodás, fej lehajtása). Figyelemelterelő lehet a gyerekes viselkedés és a mosoly. Befolyásoló, megbékélés irányában ható az ajándékozás (pl.: só és kenyér felkínálása a népszokásokban). Az egyoldalú vagy kölcsönös érdekek biztosítása a támadó felé szintén megnyugtató. Az elsöprő erejű fellépés szintén kiolthatja a gyengébb erővel rendelkező támadó magatartást.

1.3. Támadó magatartásfajták részletes ismertetése, kezelhetősége

1.3.1. Területszerző-védő támadó magatartás ismertetése

A lakását, nyaralóját, munkaterületét, iskolapadját, játszóterületét annál hevesebben védi a tulajdonosa, minél értékesebb az számára, hiszen ezek a családnevelés, pihenés, élelemszerzés, tanulás, szempontjából létfontosságúak.

Éppen ezért indulatos vagy számonkérő viselkedéssel ne tulajdonosi, hanem semleges területen lépjünk fel, még ha igazunk is van, és adjunk esélyt a kölcsönös előnyökkel járó megoldásnak is.

1.3.2. Zsákmány és birtokszerző – védő támadó magatartás ismertetése

A zsákmányszerző rablás, támadás esélye és ereje nagyobb lehet értékes tárgyak, magas pénzösszeg esetén, főleg ha az elvétel kockázata kicsi.

Nem ajánlatos éppen ezért dicsekvő, felhívó életmóddal élni. Fontos az óvatos, értéktárgyakra vigyázó viselkedés.

Ugyanígy a jogos bérkifizetésért, örökségért, tulajdontárgyért a birtokos annál támadóbban lép fel, minél nagyobb annak értéke. Ilyenkor a törvények betarttatása, az érdekegyeztető, becsületes viselkedés csökkentheti a támadó magatartást.

1.3.3. Rangsorszerző-védő támadó magatartás ismertetése

Senki sem szeret a legcsúnyább, legbutább, leggyengébb lenni. Az sem mindegy, hogy vezérigazgatóként vagy segédmunkásként kapunk fizetést. Ezért aztán igyekszik mindenki képességéhez mérten minél jobb rangsorhelyet betölteni az iskolában, munkahelyen, magánéletben, közéletben. A rangsorhelyek kialakulásáig négyszeresére növekedhet a csoport támadókedve. Az elől lévők gyengeség esetén állandó támadásnak vannak kitéve a “trónkövetelőktől”.

A rangsor alján lévőknek új közösségek új lehetőségeket adnak, bár itt is meg kell küzdeniük a rangsorhelyekért.

Van, aki képes a rangsor aljáról felkerülni, de ehhez viselkedését megváltoztatva megfelelő érvényesülési vággyal, és ehhez való felemelkedési siker-programmal kell rendelkeznie. (Ilyen pl.: divatos megjelenés, jó modorú viselkedés tanulása, valamint fejlődés - tanulás útján szakmai téren, sport és játék területén.)

1.3.4. Kudarcélményből származó támadó magatartás

Ha nem tudjuk feldolgozni a bennünket ért kudarcot, elkeseredésünkben támadóan lépünk fel a környezetünkkel szemben. A befelé forduló, szótlan, titkolódzó személyiség többnyire önmagában emészti meg a kudarcot, és így többet szenved. A kifelé forduló, beszédes, barátkozó személyiség környezetével hamarabb megosztja kudarcélményét, így a szenvedés egy részét is átadja.

Az egészséges személyiség feldolgozza az őt ért kudarcélményt, és a tapasztalatokat beépítve a jelen és a jövő felé fordul.

Csökkenteni tudjuk a kudarcok számát az okok feltárásával, részben vagy egészben történő megszüntetésével. A kudarcot okozó felhívó jegyek megállapítása, megszüntetése vagy ehhez alkalmazkodó taktikus viselkedés gyakorlása, mint például figyelemelterelés másságunkról, derűs, viccelődő környezet megteremtése a feszültség oldására, a kudarcok számát csökkentheti.

Lelki erőforrásként kitartást adhat a család, az értelmes célok, segíteni akarás másokon. Lelki örömforrásként a baráti kör, zene, sport, állatok, könyvek stb. szeretete a kudarcélményt levezetheti, ezáltal a lehetséges agresszivitást csökkentheti. Önmagunk biztatása, becsülése, valamilyen más területen sikerek elérése pedig a kudarcélményből történő kilábalást segíti.

1.3.5. Nevelő célú támadó magatartás

A szülői nyakleves, büntetés, fenyegetés, szidás, még ha fájdalmas is, jó szándékú és nevelési célzatú, amennyiben az életképességet segíti. Tehát álagresszió, mert nem elvesz, hanem ad.

A védekezés lehetősége: hiányosságaink megszüntetése, igyekvő, udvarias viselkedés kialakítása.

A nevelési szándékot – ha célja értékes – becsülni kell, mint segítő erőt.

1.3.6. Kirekesztő (“normatív”) támadó magatartás

Szüleinket sokkal jobban szeretjük, mint az idegeneket. A saját nemzetünkhöz tartozókat is szívesebben segítjük a bajban, ha választani kell. Ilyen okok miatt létezik a megkülönböztetés fehérek-színesbőrűek, kövérek-soványak, másként gondolkodók és viselkedők között. Minél kevésbé hasonlít ránk valaki, annál nagyobb a csúfolódás, támadás veszélye.

Feszült, rangsorharcokkal tarkított, élelemszegény környezetben még-nagyobb az esélye annak, hogy a “másságot” nem viseljük el, és ellenségesen lépünk fel idegengyűlölő kirekesztés céljával, lásd fasizmus, etnikai háborúk.

A normatív támadó magatartás ellen a jó gazdasági helyzet, a jólét nyújt védelmet. Jólétben élő népcsoportok között kevesebb az összetűzés és a kirekesztés. Az állati ösztönélethez közel eső, indulatos viselkedés civilizált, jóindulatú szabályozása is megvédhet kölcsönös érdekegyeztetéssel.

1.3.7. Elválasztási céllal támadó magatartás

Az állatvilágban a legdurvább módon marja el a szülő azt a már “felnőtt” utódját, aki továbbra is a nyakán akar “élősködni”. Ezzel a leválással az utódot kényszeríti az önálló életre, egy másik területen tovább szaporodva.

Az embereknél is létezik ilyen érdek és irányultság. Sokszor maguk a gyerekek viselkednek durván a szüleikkel, szabadságra vágyó, felnőtt mivoltukat hangsúlyozva, többnyire jövedelem és lakás nélkül. Sajnos a szülők szétválása esetén a gyerekeket is könnyen érheti – rossz anyagi és lakáshelyzetben – önállósulásra késztető agresszió.

A megoldás az összetartó, kölcsönös szereteten alapuló, egymásért kiálló jó családi kapcsolat. A családon belül a jellem és a szülői képesség kérdése is fontos. Az sem mindegy, hogy igyekvő, segítő, tisztelettudó vagy lusta, önző, tiszteletlen, csavargó a gyerek, hiszen a szülőknek ezek jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire jó befektetés a gyermekről való gondoskodásuk.

1.3.8. Párválasztási céllal támadó magatartás

Gyakran előfordul az iskolában a fiúk között, hogy egy csinos lány miatt összeverekednek. Ugyanígy a legjobb barátok a “nagy Ő” mellett ellenfelekké válnak. A természet parancsa vetélkedésre készteti az állatvilágban a hímeket, hogy a legjobb képességű egyed juthasson párhoz. Az embereknél felnőtt korban ez már többnyire kulturált szabályok szerint zajlik, de néha itt is előfordulnak tragédiák. Sajnos sok lány büszke rá, ha a fiúk érte verekszenek, de egy érett, kulturált nő már nem ugrasztja össze udvarlóit. A kulturált vetélkedés lovagias szabályok szerint folyik, ahol a sérülésveszély elkerülése ugyanolyan fontos, mint az eredményesség.

1.3.9. Szexuális céllal támadó magatartás

Az agresszió eredeti célja a szaporodás. Sajnos a nemi erőszak viszonylag sokszor fordul elő, ráadásul többnyire rejtetten, mert a sértettek szégyellik nyilvánosságra hozni. Elferdült személyiségű pedofil beállítottságú emberek tetézik mindezt a gyerekek veszélyeztetésével. Védekezés az óvatos viselkedés idegenekkel szemben. Elhagyott területek, kétes társaságok kerülése szintén megelőző védekezés. Vészhelyzetben figyelemeltereléssel lehetséges a menekülés. Bevált módszer az is, ha fertőző betegnek tetteti magát a megtámadott.

1.4. Érvényesülés támadó magatartás nélkül

A tehetséges, sőt zseniális zeneszerző, tudós, író, színész stb. könnyebben szerez magas jövedelmet, nem kell másokkal versengenie megbízásokért. A munkaerő piacán a magasan képzett, komoly ismeretekkel rendelkező személy is jobban boldogul, mint egy képzetlen segédmunkás.

Tehát a tehetséges, illetve a magasan képzett, tanult ismeretekkel rendelkező személy - támadó magatartás nélkül is érvényesülhet, mert jobb képességei, okossága, ügyessége révén is el tudja érni a célját békés eszközökkel. A “többet ésszel, mint erővel” közmondás is ezt állítja. Sajnos ez a lehetőség kevesek számára adatik meg. Ahogy a közmondás tartja: “Nem minden ember mehet Rómába.” A többség számára marad a mindennapi életben megjelenő érdekharcok sorozata. Itt is lehetséges azonban a támadó magatartások szabályozott, kulturált formáinak gyakorlása. Jól kifejezi ezt a törekvést az “Élni és élni-hagyni” szólás.

2. A békés érvényesülés

Szakmai, magán és közélet, családi élet, illetve önismeret, önmegvalósítás területén.

A szakmai ismeretek megszerzése az őskorban az élelem biztosításának módszereit jelentette. /Pl.: vadászat, gyűjtögetés, raktározás stb./ Az együttélési ismeretek az előnyös, okos viselkedést biztosították csoporton belül. /Pl.: szövetkező, óvatos viselkedés, rangsor betöltése, utódnevelés. /

Ma az iskolák biztosítják a szakismereteket. Az együttélési ismereteket ritkán oktatják, holott a magán és családi élet minősége, a közösségi érvényesülés és önmagunk megítélése szintén fontos. A társadalmi együttélés az ipari forradalom óta nagyon gyorsan fejlődik, változik, csakúgy, mint a szakmai ismeretek.

Sokan hiába szereznek megfelelő szakismereteket, hiányos életismeretük és önértékelésük miatt kihasználtak, magányosak, szorongóak lehetnek. Könnyen vezethet innen az út a kudarc feszültségét oldani akaró alkoholizmushoz, drogfüggéshez, öngyilkossághoz. Pedig jó módszerek tanulásával, következetes érvényesülési vággyal mindez elkerülhető.

2.1. A magánéletben történő békés érvényesülés lehetőségeiről általában

Az ember, társas lény. Szenved a magánytól. Már fiatalon is keresi barátait, ellenkező nemű társát. Gátlásos, félénk viselkedés esetén hatékony lehetőség a rejtett szándékú, udvarias ismerkedési módszer. Igaz, őszintén is közölhetjük ismerkedési szándékunkat, ehhez azonban megfelelő fellépés, megjelenés, és alkalom ismerete szükséges. A vonzó, szeretetre méltó - vagyis szimpatikus -, illetve az érdekes, szórakoztató személyiség hosszútávon csábítóbb, mint az ápolatlan, önző, unalmas partner. Tehát nem elég megismerkedni, a partnerkapcsolatot jó szinten kell tartani, sőt fejleszteni a megmaradás érdekében. Az alábbi fejezetek ehhez adnak tanulás útján elsajátítható módszereket.

2.1.1. Partnerkapcsolat /a megismerkedés/

Közvetlen módszerek: /kiismerhető viselkedés/

1. Megszólítás /pl.: Leülhetek? Szép időnk van. stb./.
2. Jelzés /pl.: szemezés, mosolygás, kihívó viselkedés/.
3. Újsághirdetés megismerkedés céljából /pl.: Társkereső rovatok./.

Megjegyzés: határozott, szimpatikus viselkedést igénylő módszerek gyakorlása szükséges. /Lásd: 2.2. pontnál./

Közvetett módszerek: /rejtett szándékú viselkedés/

1. Segítségadás kérése őrzéssel kapcsolatban /pl.: udvariasan megkérjük a kiválasztott személyt sporttáskánk őrzésére, amíg pár percet úszunk, vagy gyorsan elintézünk valamit/.
2. Tájékozódási segítségkérés /pl.: utca, közlekedési eszköz, szórakozási lehetőség, útirány stb. keresésével az esetleges kalauzolás lehetőségével./.
3. Kölcsön kérés /pl.: könyv, hanglemez, tű, evőeszköz, gyufa/.
4. Alkalomszerű vagy tervezett segítségadás, kölcsön adás ismerkedés céljával /pl.: bajba jutott személyt kisegítünk/.
5. Közös együttlét megteremtése baráton, ismerősön keresztül /pl.: tánc, színház, mozi, utazás, kirándulás, közös munka, házibuli, stb./.

2.1.2. Szimpátiajegyek /partnerkapcsolat szinten tartása/

1. Higiéniás szokások felvétele /pl.: illatos, friss, ápolt, tiszta külső, stb./.
2. Célszerű, alkalomhoz illő ruházat /pl.: divatos megjelenés/.
3. Udvarias, segítőkész, türelmes, megértő viselkedésmód begyakorlása /pl.: belső agresszivitás levezetésének, elfojtásának gyakorlása sport, társasági élet segítségével/.
4. A férfias illetve a nőies viselkedésmódok alkalmazásának gyakorlása /pl.: mosoly, felhívó pózok, gesztusok, mikro gesztusok jelentősége, a csók, a simogatás ismerete/.
5. Az érdekszférák felismerése, figyelembe vétele /pl.: férfi és női érdekek alapján – érdekegyeztetés vagy előny megadásának módszere érvényesülés, rangsor, egyéni célok esetén/.
6. Unszimpatikus jegyek önismerete /pl.: önkontroll módszerek, lásd: önismeret 2.4./.

2.1.3. A szórakoztató egyéniség /partnerkapcsolat szinten tartása/

1. Tánc, sport, játékok ismerete, tájékozottság /pl.: Tánclépés tanulása egyedül tükör előtt, társ segítségével, vagy tánciskolában. Sportmozgások tanulása egyesületeknél vagy alkalomszerűen. Kártyajátékok tanulása társaságban, hírek gyors megszerzése mások előtt./.
2. Szórakoztató megjegyzések alkalomhoz illő bemondásának gyakorlása /pl.: anekdota, vicc, érdekes újság, adatok gyűjtésével/.
3. Improvizálás /rögtönzés/, asszociálás /képzettársítás/ képességének fejlesztése /pl.: társaságban gyakorlás, beszélgetés közben/.
4. A másik személy viselkedésének, érdeklődésének, hangulatának gyors elemzése, ezek figyelembevételével a helyes viselkedésmód megválasztása /pl.: halk, szerény, színészkedő, stb. viselkedés gyakorlása társaságban/.

2.2. A családi élettel kapcsolatos általános információk

Sajnos házasság esetén a válások száma nagyon magas Magyarországon (60% felett). Ennek egyik fő oka a férfi-női szerepek gyors változása, mely nem áll összhangban az ember ösztönéletével. A férfi ösztönösen többnyire rangsorfölényre törekvő típus, és nem viseli el az okosabb, nagyobb irányítókészséggel rendelkező, jobb képességű nőt. Márpedig a technikai fejlődés a nőket egyenjogúvá tette és ezzel élnek is, ahol tudnak. Megoldás az intelligens alkalmazkodás, tanulás útján.

Az a gazdasági jólét, ahol már különváltan is meg tudnak élni a családok, fellazította az egymásrautaltságot. Az átlagéletkor növekedésével a házasságok időtartama a duplájára nőtt, ami az emberi monotónia-tűrés új terhelését jelenti.

A családok jelentősége ma is rendkívül nagy, hiszen a gyereknevelés minőségén, eredményességén múlik a jövőnk. Ezért a jó partnerválasztás és hosszú távú együttélés, az eredményes családi élet meghatározó jelentőségű a válások számának csökkenése szempontjából.

2.2.1. A partnerválasztás tudatos módszere

1. Összeillő jegyek felmérése érzelmeink mellett. /Pl.: érdeklődés, életformák, testi jegyek, közös célok, értékrend./
2. Rejtett viselkedés feltárása. /Pl.: “Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” népbölcselet/

2.2.2. Az együttélés lehetősége /hosszú távú /

1. Egymás életterének biztosítása az érdekszférák figyelembevételével. /Pl.: szórakozás, anyagi dolgok, ruha, szabadidő biztosítása, stb./
2. Agresszivitás levezetésének begyakorlása. /Pl.: támadó magatartásfajták ismerete, behatárolása, ellensúlyozása gesztusokkal, érdekek biztosításával, problémaforrások megszűntetésével./

2.2.3. Családi szexuális, gazdasági, nevelési információk

Szexuális információk:

1. Az érzelmi előjáték ismerete. /Pl.: hangulatteremtő módszerek, úm.: gyertyafény, zene, stb./
2. Bioritmusra épültség módszere. /Pl.: a hormonháztartás, közérzet figyelembe vétele./
3. Felfokozott kedvesség és szimpátia a gesztusok módszerével. /Pl.: ajándékozás, dicséret, segítségadás, tréfás pózolás./
4. A leghatásosabb örömszerzési technikák ismerete. /Lásd: szakkönyvek./
5. Önzetlenség, türelem, bizalom, szeretet gesztusai együttélés esetén. /Lásd: szakkönyvek./

Gazdasági feladatokkal kapcsolatos információk:

1. Rövidtávú célok kijelölése. /Pl.: tanfolyamok, felszerelések, nyaralás, élelmezés, ruházat havi arányos költségvetése./
2. Közép és hosszú távú célok kijelölése. /Pl.: lakásvásárlás vagy építés, gyereknevelés anyagi feltételeinek megteremtése, gépjármű vásárlás, nyaraló építése./
3. Célok tervszerű előkészítése. /Pl.: kapcsolatrendszer építése rokonság, ismerős, munkahely körében, segítségkérés céljából./
4. Tervszerű takarékossági módszerek. /Pl.: vásárlási láz fékezése előre felosztott pénzalapokkal./
5. Jövedelemszerzés növelése. /Pl.: jól jövedelmező állások, vállalkozások tanulmányozásával és biztosításával./

Nevelési feladatokkal kapcsolatos információk:

1. A családi élethez szükséges idő biztosítása. /Pl.: előnyös időbeosztású munkavégzési lehetőség ismerősökön, újsághirdetéseken keresztül./
2. Családközpontú gyermeknevelés megteremtése. /Pl.: szükséges idő biztosítása a felhasználható szokások, erkölcsök, hagyomány tanítására, a helyzethez igazodó nevelés, a szeretet, gondoskodás biztosítása./
3. Fejlődési lehetőség biztosítása. /Pl.: jó hírű iskolák, sport, nyelvtanulás, stb./
4. Közös programok, családi játékok kialakítása, biztosítása. /Pl.: rokonlátogatás, kirándulás, színház, mozi, kártya, társasjáték./
5. Folyamatos számonkérés, értékelés, ösztönzés./Pl.: napi, heti ellenőrzés, jutalmazás, büntetés, ösztökélés./
6. Azonos nevelési elvek, célok szükségessége szülők között. /Pl.: előzetes egyeztetés, közös megállapodás./

2.3. Közösségi érvényesülés általános ismeretei

A közösségben élők kapcsolatrendszere iskolában, sportban, társaságban, munkahelyen, rangsoron keresztül ismeri el a rátermettséget. A rangsor elsőség sokszor nem csak erkölcsi elismeréssel jár, hanem döntési, utasítási jogokkal is, kiemelt anyagi díjazás mellett. A békés érvényesülési módszerek és ismeret források következetes alkalmazása a közösség számára elfogadhatóbb. Az erőszakos diktátorok előbb-utóbb elszigetelődnek, és lejár az idejük a közösség ellenállása miatt.

2.3.1. Közösségi érvényesülés békés módszerei

1. Fizikai szintű módszerek /pl.: sportversenyek helyezettjei edzésmódszerek segítségével/.
2. Pszichikai szintű módszerek /pl.: értelmi képesség bizonyítása, határozottság, szeretetreméltó viselkedés, erős kapcsolatteremtő képesség, vonzó vagy divatos megjelenés – mindezek fejlesztésének módszere. Lásd: 2.1.1., 2.1.3. pontoknál/.
3. Szellemi szakmai szintű módszerek /pl.: pályázat útján kiemelkedő munkakör elnyerése szakmai ismeretek és életismeretek módszereinek tanulása alapján. Lásd: 2. pont/.

2.3.2. Ismeretforrások csoportos viselkedés elemzéséhez, változtatásához

1. A politikai ismeretek segítséget nyújthatnak szövetségi, szembenállási, visszavonulási területeken.
2. A csoport-pszichológiai ismeretek a csoport összetartó erejére, a csoportban történő érvényesülés jellemzőire adhatnak válaszokat.
3. A csoportpedagógia a csoport szerkezetére, fejleszthetőségére ad ismereteket.
4. A vezetéselméleti, rendszerelméleti ismeretek a parancsuralmi, demokratikus, anarchikus rendszerek és irányításmódok területén adhatnak felvilágosítást.
5. A szociológiai, etológiai és szociobiológia ismeretek az átrétegződés, viselkedések kialakulása, fejlődése területén adhatnak eligazítást. Az ismeretek összegzése és értelmezése segíti értékelni a csoportos támadások és védekezések kialakulásának okát /pl.: területszerzés, rangsorszerzés/.
6. Komoly ismeretforrást jelent a közmondások, népszokások, társadalmi szokások ismerete. Ezek az ismeretek hosszú időn keresztül kristályosodnak ki. Sajnos ma a gyors változások miatt több közmondás, népszokás pusztul el, mint amennyi kialakul.

Megjegyzés: az elemzési eredmények értékelése után is csak megfelelő erő koncentrálásával tudunk szükségszerű változásokat elérni. Ilyen erő lehet a polgári mozgalmak, politikai pártok érdekvédelem céljából. Kis létszámú csoportoknál /pl. munkahely/ elég lehet a célirányos fellépés, illetve néhány szövetséges vagy a megfelelő törvények ismerete. Így pl.: szakszervezeti fellépés, egyesületi törvények ismerete, stb.

2.4. Az önmegvalósítás ismereteiről általában

Az önmegvalósítás belső értékrenden és harmónián alapuló vágyaink, tehetségünk kibontakozása, eredményessége.

Különböző értékrendek is lehetnek eredményesek szükségleteket biztosító céljaik alapján. Ilyen értékrend az önző vagy önzetlen, a békés vagy agresszív. Az értékrendek kialakulása erősen függ a társadalmi környezettől is, mely lehet erősen vallásos vagy ateista, szocialista vagy kapitalista. Az értékrendünk ősi részei az ösztönélethez kapcsolódó életstratégiák /pl.: területszerző, párválasztó, szülői/, mai részei pedig a társadalmi környezet írott és íratlan szabályai / pl.: társadalmi erkölcs, népszokások, helyi szokások/.

A nyugalmon alapuló belső harmónia olyan egyensúlyi állapot, amely nehezen valósul meg tartósan, hiszen a nyugalom egyfajta vágynélküliségben vagy lemondásban található meg legkönnyebben. /Pl.: papok, tudósok, agglegények bizonyos vágyaikról lemondanak./

A vágyainkon alapuló belső harmónia, a boldogság múló állapot, ilyen a sikeres párválasztás, utódnevelés. Sajnos eredményeink törvényszerű elvesztése, el nem érése boldogtalanná is tehet /lásd: elhidegülés, válás, haláleset/. Ám az ilyen környezetben elért múlékony harmónia, boldogság is többet ér – eredménye, pl. a sikeres utódnevelése miatt, - mint a vágynélküli nyugalmon alapuló “védett harmónia”. Az is igaz, hogy a papok, tudósok illetve a hozzájuk hasonló személyek közösségi szolgálatuk miatt komoly értéket képviselnek, és hasznosságuk tudata önmagában is belső harmóniához vezethet.

Tömegesen mégsem élhetünk ösztönös vágyaink nélkül, mert akkor kihalna az emberiség.

A harmóniára való törekvés elengedhetetlen, mert ilyenkor olyan pozitív erőket használunk, mint a békesség, kölcsönösség, önzetlen szeretet.

A belső harmónia megteremtésében segíthet:

1. A kapcsolatkeresés módszerei önmagunkkal. Ilyen módszer például a meditáció és a különböző relaxációs eljárások.
2. Ösztönéletünk, bioritmusunk feltárása, befolyásolása. Ehhez ismereteket adhat pl. a szociobiológia, fiziológia, pszichológia, stb.
3. Kreatív /alkotó/ gondolkodásmód fejlesztése. A legtöbbet a játékok ismerete, használata segíthet és az alkotó munka gyakorlása.
4. A haszonelv és a tolerancia elvének ismerete. Ilyen lehetőségek ismeretszerzésre a különböző filozófiai és vallási irányzatokban találhatók.

Az önmegvalósítás kevés kivételtől eltekintve /pl.: művészek, tudósok félrevonultan születő alkotása, munkája/ a tömegek számára a sikeres magán és családi életet jelentik. Amihez kapcsolódhat közösségi érvényesülés, személyi fejlődés, és elégedettséggel járó belső egyensúly.

Sajnos ez nagyon nehéz, mert az élet állandóan változó viszonylatok, érdekek összessége. Ezért a külső-belső egyensúly megóvása sokszor lehetetlen. Akinek erős képessége van belső egyensúlya visszanyerésére, az a felsorolt ismeretek alapján könnyebben elkerüli az erők sötét oldalát, az agresszív, garázda viselkedést és az önpusztítást.

Budapest, 2004. 11. 15.

Horváth László judo szakedző