Judo szabadidősport ismeretrendszere

__NOEDITSECTION__

Judo

szabadidősport ismeretrendszere

Szerkesztő: Hvja

A judo szabadidősport meghatározása

A judo szabadidősport olyan fizikai tevékenységeket jelöl, amelyeket az emberek önként és saját szabadidejükben végeznek, nem versenyszerű céllal. Örömsportként általában a szórakozás, aktív pihenés, az egészségmegőrzés, önvédelem, vagy a társasági élet céljából gyakorolják.

A judo szabadidősport - önvédelmi jellegű kűzdősport. Páros küzdelem, ahol az egészségvédő szabályok adta lehetőséggel az ellenfél ledobása, leszorítása, fojtása, karfeszítése a cél. A „ju” szótag elhajló, támadó mozgásenergiát átalakító „lágy” technikát, míg a „do” szótag a személyiségfejlődés szellemi, erkölcsi útját jelenti.

A judo szabadidősport a diákönvédelem keretében önvédelmi jellegű mozgásoktatást és személyiségfejlesztést tanító rendszer - ahol a természet ösztönösen játékos alkalmasságfejlesztő igényére és az ember viselkedéskultúrát építő értékeire támaszkodik. A játéktevékenység - tanuló, feladatmegoldó, evolúciós ösztönprogramja vizsgálatánál, - energiateljesítmény leadása esetén jóval magasabb értéket mértek kutatásnál, mint amire a tudatos, kényszeres munkatevékenység képes. Ezért szerencsés és nagy teherbírású, aki játékos örömmel végzi a tevékenységét - nem kényszerből.

E L Ő S Z Ó

Az ismeretrendszer célja a judo szabadidősport, - társadalmat szolgáló értékeinek, ismeretfejlesztéseinek bemutatása - testi önvédelem, egészség és intelligens szellemi önvédelem, erőforrás biztosítás területén. Köztudott a szabadidősport óriási létszáma, ahol különösen gyermekek estén - a sportkultúrán belül - a vetélkedéskultúra személyiségfejlesztésének értéke és érdeke felbecsülhetetlen (a szülők számára is) a mai, errodálódó társadalmi nevelési szinterek mellett.

További cél, - az ismeretek közös továbbgondolása, szerkesztéssel fejlesztése szabadidősport szakemberek, sportolók és szüleik, illetve a társadalmi érdekekért felelősséget érzők részéről. A tartalomjegyzékben szereplő sportfilozófia, szakelmélet, oktatásfejlesztés, gyakorlati szakismeret, sporpedagógia, sportmenedzselés ismeretei segítik ezt a lehetőséget. Ezt a folyamatot szolgálta a Human Vital Judo szabadidősport szakág sporttörténete is.

A sportkultúra a társadalmi vetélkedéskultúra tükröződése.

A judo szabadidősport tanfolyami tanítása és gyakorlása együttműködésre épül, - országos versenyrendszer nélkül, - ahol mindenki fejlődése és érvényesülése egyformán fontos, ami az egymást segítő, felvilágosult társadalmaknak is célja. Ettől eltérően - a versenysport tehetségkutatásra, országos és nemzetközi versenygyőzelmet számláló pontokra építi rendszerét, ami a természet ösztönös, rangsorelsőségre törekvő (és így javakat birtokló), evolúciós kiválasztódási folyamatait utánozza. Az eltérő célok miatt a magyar sporttörvény külön kategóriákra bontja a szabadidős és versenysportot. Jigoro Kano a judo megalapítója eredetileg, szintén a tömegek számára hozta létre, - szabadidősporthoz hasonló céllal, - a ko-do-kan (cél-út-siker) tanítási rendszert.

A versenysport a gazdaságpolitika játékszere. Az üzletvilág - profitorientációs ösztönzése miatt, - a teljesítményspirál alapján működő, önfeláldozó munkaerőrobot példaképek bemutatását és a tömegek figyelemlekötését támogatja. A figyelemlekötés igényének oka lehet, hogy az unatkozó tömeg veszélyessé válik és okozatként fokozottan vállal erőforrás szerző-védő közéleti szerepeket, társadalmi elégedetlenség esetén. Talán ezért hiányzik a sporttörvényből a szabadidősport - manipuláció kontrollt és erőforrást is biztosító - erőteljes személyiségfejlesztő elvárása, mert csak a fizikai erőnlét és szellemi sportágak esetén a szellemi teljesítőképesség megtartását említik - lásd sporttörvény 1. § (2).

Az üzletvilág által létrehozott technikai forradalom erőforrás bőséget hozhat, belátható időn belül, de sajnos ennek ellenére az ember evolúciós ösztönparancs rendszere önző marad, még beláthatatlan ideig, a Maslow motivációs piramisa alapján. Mégis az emberi kultúra építésére törekvő cél elengedhetetlen emberré válásunk érdekében.

Ajánlom a viselkedéskutatáson alapuló, szabadidősport, önvédelmi sportpedagógia jegyzetet – támadó magatartások elemzéséhez, megelőzéséhez, kezeléséhez – békés érvényesüléssel kapcsolatos útmutatással magánélet, közélet, önmegvalósítás területén.

Nagy esély van arra, hogy az önvédelmi szabadidősportok a harmadik évezredben ugrásszerű fejlődésen menjenek keresztül, szuper-intelligenssé téve az egyén önvédelmi rendszerét. Az önvédelmi oktatás - a nevelést hatékonyabbá téve - bevonul a hétköznapok valóságába, csökkentve a stresszt, például a rangsor, birtok és területharcok területén, ugyanakkor eredményesebbé téve azt.

Ebben az esetben a kudarcélményből, fajgyűlöletből származó agressziók is kezelhetőbbé válnak a tömegek számára, ami már egy fejlett lelki kultúrájú társadalmat feltételez. A támadó magatartások és a létfontosságú viselkedéstechnikák, taktikák, életstratégiák ismerete intelligens egésszé teszi a fizikai önvédelem oktatást.

A Szabadidősport és a Társadalom Értékhordozóit - a már Eltávozottakkal, - tisztelve, nekik ajánlva - készítette:

Horváth László judo szabadidősport szakedző

Tartalomjegyzék
szerkesztés

Sportfilozófia elemzések: célkitűzés, sportkultúra, eszmék, viszonyok, vetélkedés területén.
Elmélet elemzések: elméleti alapok, vizsgatételek területén.
Gyakorlat elemzések: övvizsga, technika, edzésterv, rávezetés területén.
Oktatás elemzések: irányelvek, korszerűsítés, fejlesztés területén.
Sportpedagógia elemzések: viselkedés, korcsoport, háttérismeret területén.
Menedzselés elemzések: szabadidősport területén.

Függelék

A függelék témakörök szerint a készítés időbeli sorrendjében, - részben kortörténeti dokumentumként, - PDF forráshivatkozásokkal sorolja fel az elemzéseket.