Judo szabadidősport ismeretrendszere

(2024. november 27.) Szerkesztő: Hvja

Az ismeretek célja vetélkedéskultúra fejlesztése

A "Judo szabadidősport ismeretrendszer" célja a civiltársadalom intelligens szellemi önvédelme a testi önvédelem mellet, ismeretterjesztéssel. Az ismeretterjesztést segíti a judo szabadidősport oktatás-nevelés rendszerének alapozó szintű bemutatása, - egészség (nélküle minden semmi), szellemi önvédelem (irányítása nélkül csak sodródunk), erőforrás biztosítás (nélküle nincstelenek vagyunk) és testi önvédelem (baj esetén megvéd) területén. A judo szabadidősport - önvédelmi jellegű küzdősport. Páros küzdelem, ahol az egészségvédő szabályok adta lehetőséggel az ellenfél ledobása, leszorítása, fojtása, karfeszítése a cél. A „ju” szótag támadó mozgásenergiát átalakító „lágy” technikát, míg a „do” szótag a személyiségfejlődés szellemi, erkölcsi útját jelenti. Az "eredményes" emberi vetélkedéskultúra tanulása ma is a judo igazi célja.

Fejlesztési cél a tudományos viselkedéskutatást alátámasztó népi bölcselet (közmondások, szólások, népmesék) és gyakorlati tapasztalat (tanfolyami oktatás) segítségével a hatékony szabadidősport önvédelem oktatás és nevelés. A támadó magatartás ösztönismerete csökkentse a stresszt, például a rangsor, birtok és területharcok területén, ok-okozati megelőző önvédelemmel. Eredményesebbé tegye a tudatos vetélkedést békés együttműködéssel, manipuláció - kontrollal, konfliktuskezeléssel.

Kiemelten fontos cél a témaköri jegyzékben szereplő judo szabadidősport technikai és szellemi ismeretek rendszerszintű, minőségi közös szerkesztése, ismeretfejlesztése. A közös szerkesztést a szakemberektől és a társadalom érdekeit figyelembevevő, sport oktatás-nevelés irányelveiért, hatékony ismereteiért felelőséget érzők részéről remélem. A fejlesztési, egyeztetési folyamatot a Hvja szerkesztő és a Wikikönyv vitalapja (felül kattintással), illetve közös adatbankként az ismeretrendszer szabad szerkesztése, terjesztése is segíti a google fordító segítségével 130 nyelven.

Előszó a humán vetélkedéskultúra és a sport reneszánsza érdekében

A sportkultúra a társadalmi vetélkedéskultúra tükröződése. Az országos és nemzetközi versenysport rendszere, - az evolúciós mintájú, ösztönös rangsorharc segítségével, - kiválasztódásra és teljesítményspirálon alapuló fiatal tehetséggondozására épül. Igaz a társadalmi vetélkedéskultúra ma is sokszor önző ösztönparancsokra hallgat. Ettől eltérően a judo szabadidősport játékos örömsport és tudatos tanítása a sportművelésre épül (kevés rangsorküzdelemmel, országos verseny nélkül), - mert a társadalmi érdek alapján, mindenki egészsége, fejlődése és érvényesülése - egyformán fontos, - minden életkorban. A sportkultúra esetében a versenysport mozgatórugója, - az üzletvilág profitérdekét képviselő, - tömegesen robotoló, munkaerő példakép gyártás és a figyelemlekötő tömegmanipulációhoz látványsporti nézettség biztosítása. Mindezt a judo "do" (szellemi út) személyiségfejlesztése nélkül - sporteszmék torzításával (sérülések, dopping, stressz - élsportnál anyagi motiváció). Ez a megállapítás nem von le semmit a versenysportolók és edzőik emberi nagyságából, hiszen az élet egyik értelme a küzdeni tudás. Nem mindegy azonban, hogy önmagunk külső, belső emberi fejlődése az oktatás-nevelési főcél, vagy csak mások ösztönös legyőzése, - egy teljesítmény mátrix eszközeként. A szabadidős sportkultúra mozgatórugója a - minőségi társadalmi érdeket képviselő - rekreációs egészségvédelem, oldódást adó örömsport, együttműkődő együttlét, intelligens személyiségfejlesztés (do), testi önvédelem. Ezért is választja a társadalom többsége a szabadidősportot, ahol első a közös fejlődésű, felvilágosult társadalmi érdek, de az ösztönös érdekeket is figyelembe véve utat enged a versenyezni vágyó tehetségeknek. Az eredményes, együttműködő egyetemes judo alapja a virágzó szabadidősport, - szabadidősportra erőltetett merkantilista verseny sportpolitika teljesítményspirál versenymódszertana nélkül.

Tisztelve a Szabadidősport és a Társadalom Értékhordozóit - a már Eltávozottakkal, - nekik ajánlva - készítette:

Horváth László judo szabadidősport szakedző

Tartalomjegyzék

Összesített felsorolással

Judo szabadidősport ismeretfejlesztések tartalomjegyzéke

Témakörök felsorolása jegyzékszám szerint

1. Sportfilozófia - judo szabadidősport működés elemzések: célkitűzés, sportkultúra, eszmék, viszonyok, vetélkedés területén.

2. Elmélet - judo szabadidősport szakelmélet elemzések: elméleti alapok, vizsgatételek, szakvélemény területén.

3. Gyakorlat - judo szabadidősport szakismeret elemzések: övvizsga, technika, edzésterv, rávezetés területén.

4. Oktatás - judo szabadidősport ismeretátadó elemzések: irányelvek, korszerűsítés, fejlesztés területén.

5. Sportpedagógia - judo szabadidősport nevelés elemzések: viselkedés, korcsoport, háttérismeret területén.

6. Menedzselés - judo szabadidősport hatékonyság elemzések: működés, szervezet, média területén.

Függelék

• Judo szabadidősport ismeretfejlesztések wiki formátumú jegyzéke

• Human Vital Judo szabadidősport adatbank PDF formátumú forrás jegyzéke

• Wikiforrás: Judo-sport kategória

Az interneten fellelhető anyagok

• Judo - Wikipédia
• „Kodokan Judo Intézet” - a világ judo közösségének japán honlapja
• "Judo az emberért" "Judo a gyermekönvédelemért" - szabadidősport honlap
• "Szabadidő- és versenysport az egyetemes judoért" - szabadidősport honlap
• Magyar Judo Szövetség - versenysport honlap
• judoinfo.hu - versenysport honlap

Irodalom

Tájékoztató irodalom a magyar nyelvű kiadványok alapján

Szakelmélet

Galla Ferenc-Horváth István: Sport. Budapest, 1982. Judo övvizsgák

Galla Ferenc: Sport. Budapest, 1970. Judo önvédelem

Országos Testnevelési Tanács: Stádium. Budapest, 1926. Cselgáncs

Sebestyén László: Hungária Sport Budapest, 1989. - Segítség! - avagy az áldozati viselkedés kockázata

Plavecz Tamás: Hungária Sport 1988. Judo kisenciklopédia

Márton László-Plavecz Tamás: Hungária Sport - Az önvédelem művészete

Harmat László: Lapkiadó Vállalat Budapest 1984. Taekwon-do

dr. Udvardy József: BM Könyvkiadó Budapest 1980. Karate

Adámy István: Zrínyi Katonai Kiadó Budapest 1985. Kyokoshin karate

Kelemen István: Sportpropaganda - Ju-jutsu

Z. Vincze György: Sport Budapest 1974. Ökölvivó ABC

Gy. Horváth László: Sportpropaganda - Nindzsák

Tóth Lóránd: Móra Könyvkiadó 1992. Kommandós könyv

Leyer Richard-Szabó Julianna: Lapkiadó Vállalat Budapest - A kung-fu királya

Kira Péter: Sport. Budapest 1989. Kick-box karate

Sebestyén László: Sportpropaganda - Védd magad

dr. Ujvári Miklós: Origo-press 1989. Kung-fu technikák és edzésmódszerek

dr. Nádori László: Sport. Budapest 1981. Az edzés elmélete és módszertana

Megelőző önvédelem

Echardt Mahl: Hunga-Print 1991. Ne bánts!

dr. Ranschburg Jenő: Tankönyvkiadó Budapest 1983. - Félelem, harag, agresszió

Schilling G.: T.E. könyvtára 1976. - Agresszió és erőszak a sportban

Csányi Vilmos: Natura 1986. Agresszió az élővilágban

Bíróné dr. Nagy Edit: Sport. Budapest 1977. Sportpedagógia

William Graham Sumner: Gondolat. Budapest 1978. – Népszokások - Szokások (erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége).

Jeremy Cherfas-Roger Lewin: Gondolat. Budapest 1986. - Nem csak munkával él az ember

Helmuth von Glasenapp: Gondolat. Budapest 1975. Az öt világvallás

Bhikkhu Satori Bhante: Gondolat. Budapest 1990. A sintoizmus

Elias Canetti: Európa. Budapest 1983. A túlélő

Polcz Alaine: Magvető. Budapest 1989. A halál iskolája

David P. Barash: Natura 1977. Szociobiológia és viselkedés

Jogi nyilatkozat