Judo/5.3. Háttérismeret. Konfliktuskezelési stratégiák

Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

Konfliktus kezelés

Konfliktusfajták:

- Félreértésen alapuló.

- Eltérő értékrenden, gondolkodáson alapuló.

- Érdekellentéten alapuló.

- Felhívó jegyeken alapuló.

Viktimológia

(áldozattan) megállapításai az áldozati felhívó jelleggel kapcsolatban:

• Fontos az áldozati felhívó-jelleg megszüntetése. Például esti magányos séták kerülése, önkontroll a magánéletben. A bűnöző kockázatának emelése őrző-védő biztonságtechnika alkalmazásával.
• Veszélyes támadás esetére taktikus viselkedés gyakorlása. Élet, egészség megóvása, nyugtató-engedő gesztusokkal. Támadó alapos megfigyelése későbbi elfogás érdekében.
• Szervezett bűnözés ellen szervezett fellépés szükséges.
• A felhalmozások (például üzlet-negyedek, gazdag réteg) törvényszerűen növelik a bűnözés fejlődését.

Konfliktuskezelő technikák:

Kéz szét-tétele, szabadkozás, bocsánatkérés, szexuális felkínálkozás, sírás, panaszkodás, fej lehajtása, gyerekes viselkedés, mosoly. Ismert szokás a tárgyak, élelem megosztása (pl. só és kenyér felkínálása népszokásként, vagy a kisgyerek támadója felé egy tárgyat nyújt).

Konfliktuskezelő taktikák:

Az ellenfél személyiségjegyeire legjobban ható konfliktuskezelő technikák tervszerű használata a taktikus viselkedés alapja. Emellett figyelembe kell venni:

• Az elsöprő erejű agresszió kiolthatja a támadó magatartást.
• Az érdekek biztosítása a támadó számára szintén megnyugtató.
• Érdekeink is meghatározzák érzelmeinket. A támadó érzelmeket tehát érdekekkel befolyásolni lehet.
• Az erős érzelmi felindulás mozgáskoordinációs és döntészavart okozhat, ezért konfliktus esetén fontos az érzelem feletti tudatos kontroll.
• Az empátia (beleérző-képesség) segíthet, ellenfelünk helyzetének megértésében, szövetségi, érdekközösségi politika kialakításában. Ellenfelünket is belevihetjük szerepcserébe.
• Viselkedési típusok figyelembevétele konfliktuskezelésnél:

Passzív:

Passzív ember viselkedésére az jellemző, hogy kerüli a problémás helyzeteket. A kommunikáció elől kitér, visszafogottan viselkedik.

Asszertív:

Az asszertív, vagy más szóval a kellő határozottságú és öntudatú emberre az jellemző, hogy környezetével összhangban igyekszik, eléri céljait. Van önbizalma, határozott, szemkontaktust tart, erőt nem alkalmaz, együttműködő. (A viselkedés minták között ez az aktív és pozitív kategória, tehát érdemes megismerni, megtanulni az asszertivitást, a józan önérvényesítést.

Agresszív:

Az agresszív ember gyakran mérges, elvörösödik, felfújja magát, szuggesszív tekintetű. Általában erőteljesen gesztikulál, hangos, a véleményét tényként közli, ténynek állítja be.

Manipulatív:

A manipulatív ember próbálja rejteni érzelmeit, gondolatait, gyakran a környezetét utánozza, igyekszik a legsikeresebbnek tűnő társát utánozni, a többieket pedig megtéveszteni, saját sikere érdekében

Öt konfliktuskezelő stratégia.

Az önérvényesítő (győztes-vesztes vagy versengő) stratégia esetében saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket akár mások törekvéseivel szemben is.

Az önalávető (alkalmazkodó vagy engedékeny) stratégia mögött olykor erőtlenség áll. De elképzelhető, hogy a háttérben a bölcs belátás, vagy a partner iránti feltétlen bizalom rejlik.

Az elkerülő magatartás fakadhat abból, hogy az érintett úgy véli: nincs most energiája, ideje ezzel a problémával foglalkozni.

A kompromisszumkeresés feltételezi az együttműködést, a kölcsönös bizalmat, az igazságosságot.

A legoptimálisabb feltétlenül az ún. problémamegoldó stratégia. Ebben az esetben a felek, pontosabban a „konfliktuspartnerek” nem ellenséget látnak egymásban, hanem egy olyan együttműködésre kész társat, akivel közösen lehet megkeresni a közös probléma minden érintett számára legkedvezőbb megoldását.

2011.05.29.

Horváth László judo szakedző