Judo/1.2. Sportkultúra. A sportkultúra jelenének elemzése

---

◄--- Vissza a címlapra    Tartalomjegyzék   ---► Következő lap: Judo/1.2. Sportkultúra. A judo sportkultúra jellemzői

A sportkultúra jelenének elemzése

A sport vetélkedés kultúrája a társadalmi vetélkedés-kultúrát tükrözi

Sporteredményért

• Sportművelés (emberi önfejlődést szolgáló, ösztönös alkalmasság növelés alapján)
  • Öröm sportjáték (önfejlődésre épülően, játszva tanulni, szórakozva sportolni, mely emberi kultúra építésére alkalmas)
  • Fitnesz sport (önfejlődésre épülően, hétköznapi állóképesség rekreációs fejlesztése)
• Versenysport (mások ösztönös legyőzésére épülően, agresszivitás és ösztönös alkalmasság növelés alapján, mely a földi természetes vetélkedéskultúrában meghatározó)
  • Amatőr versenysport
    • Mások ösztönös legyőzésére épülően, ösztönös alkalmasság növelés alapján
  • Él versenysport
    • Kiválasztódásra épülően, ösztönös alkalmasság növelés és teljesítményspirál alapján

Önfenntartásért

• Sportművelés (emberi önfejlődést szolgáló, ösztönös alkalmasság növelés alapján)
  • Öröm sportjáték, fitnesz sport
    • Társadalmi érdek tartja fenn, tagdíjakból
  • Versenysport
    • Amatőr versenysport (fejlődés teljesítményspirál nélkül)
      • Társadalmi és hatalmi (él versenysport utánpótlás nevelési) érdek tartja fenn, tagdíjakból állami támogatásból
    • Él versenysport (fejlődés a teljesítményspirál egészségkárosító tendenciáival)
      • Üzleti, hatalmi érdekek kiszolgálásáért cserébe, parazita önfenntartás (korrupt TAO, illetve egyéb állami, reklámpénzek) üzleti és közpénzből extra profit érdekében (sportfogadás elcsalt eredményekkel)

Sportfejlesztés sporttársadalmi megoszlása

70% passzíva túlélésért, nyugalomért

• Ha a minimumot megkapja, még jelentős és az érdekében történő változásért sem lép
• Csak akkor lép, ha teljesen ellehetetlenítik és ezt a hatalom megőrzés is figyelembe veszi

20% aktíva, katalizátorként

• 15% sport arisztokraták - pénzért, hatalomért, ösztönéleti programok teljesítményspirálon alapuló kiszolgálása (lásd ketrecharc)
  • az 5% sport demokrata törekvéseinek – merkantilista anyagi, sportrendeleti elnyomása, ellehetetlenítése - így a 70% passzívát is megfélemlítve, fatalista tanult tehetetlenséget programoz
• 5% sport demokrata az emberi jóindulatú öröm-sportkultúráért
  • Szabadidősporti költségvetési támogatásuk – mivel társadalmat és nem hatalmat kiszolgáló sportrendszer - értékelhetetlen a versenysportokéhoz képest, miközben 5% élversenyzőre 95% nem versenyző, szabadidő sportoló jut

10% bomlasztó

• Mások rosszindulatú lejáratása
• Frusztrációs agresszió

Irányítói rendszerek

Hatalmat kiszolgáló és üzleti érdekekért

„A munka hasznos – a játék haszontalan.”

Diktatórikus – többnyire állampárti megbízottakkal

• Áldemokráciára épülő, közgyűlési, elnökségi szavazó gépezet
• Médiát (közbeszéd ellenőrzését) uraló terjeszkedés
• Hatalmat kiszolgáló álideológiák gyártása, terjesztése ösztönéleti uszítással

Társadalmat kiszolgáló a sportolók valódi emberi érdekeiért

(A sport egészséget, játékörömöt, frissülést önfejlődést adjon.”)

Demokratikus

• Társadalmi emberi kultúra érdekeket képviselő
• Közös, kiérlelt döntésen alapuló
• Diktatórikus hatalmi kapcsolatokat antagonisztikusan kerülő

Megjegyzés:

A hatalom és versenysport kiemelten segítik egymást, a szabadidősport kárára.

Egy szakember szerint a versenysportnak és a szabadidősportnak is megvan a maga szerepe, ahol egy másik szakember szerint mindegyik másik káposzta. Úgy tűnik számomra, ez a káposzta közös fazékban fő, ahol a főszakács az államhatalom, üzletvilág és kukta a társadalom.

A társadalom parazitának tartja a túlköltekező sportot a társadalom költségvetési gazdatestén (olimpia megrendezésének leszavazása). Ugyanakkor a hatalommal kölcsönösen hasznosnak mondható tipikus koevolúciós (egymással kölcsönhatásban lévő) kapcsolat tükröződik. Az élősködő (sport arisztokrácia részéről 512 milliárd elköltése rövid időn belül?) és a gazdaszervezetnél (hatalmi hűbérrendszer + sportkorrupciós stadionok?) a nyereség. Például egyes kutatók egészen odáig mennek, hogy egy olyan spontán együttfejlődést (koevolúciót) feltételeznek melynek során az egymásnak nyújtott előnyök révén ember és kutya-ős kölcsönösen növelte a másik evolúciós sikerességét. Ugyanígy a zsákmány (szabadidősporti tehetség kutatás?) és a ragadozó (versenysporti merkantilista sportpolitika?) egymást is befolyásoló fejlődésében.

A fizika és természettudományok kiterjedten foglakoznak koevoliciós kutatásokkal.

2018.09.05.