Judo/2.2. Vizsga. Sport lovagrendi vizsgákhoz elmélet

Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

HUMAN VITAL LOVAGREND ELMÉLETI VIZSGA

EMBERI LÉTFONTOSSÁGÚ VISELKEDÉSREND

2.hvja.3.elmélet.3.vizsga.4.hvl.(k.11.05.29.)

- „Human Vital Lovag Apród” (minimum 4 évesen)

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű viselkedés önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

1. Testi vetélkedéskultúra:

1.1. Mit tanít elsősorban a Human Vital Lovagrend lovagi játékok része?

Vetélkedést. Például ügyességi és küzdőjátékokat.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, mi sikerüljön? – Hogyan győzzünk a játékokban.

3. Viselkedés önvédelem:

3. Mit tanít elsősorban a Human Vital Lovagrend viselkedés önvédelem része?

Viselkedés önvédelmet. Az okos viselkedés sok előnnyel jár. (Szeretetet, ajándékot, segítséget kapunk.)

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, hogyan viselkedjünk? – Okosan. (Elkerülve a veszekedést,- megegyezve.)

- „Human Vital Lovag Apród Bajnok” (minimum 5 évesen)

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű viselkedés önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

1. Testi vetélkedéskultúra:

1.1. Mit tanít elsősorban a Human Vital Lovagrend lovagi játékok része?

Vetélkedést. Például ügyesség és küzdőjátékokat. Sorolj fel játékokat!

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, mi sikerüljön? – Hogyan győzzünk a játékokban.

3. Viselkedés önvédelem:

3. Mit tanít elsősorban a Human Vital Lovagrend viselkedés önvédelem része?

Viselkedés önvédelmet. Az okos viselkedés sok előnnyel jár. (Szeretetet, ajándékot, segítséget kapunk.) Mondjál egy mesepéldát az okos viselkedésre. (Csizmás kandúr. Okos szabólegény. Terülj, terülj asztalkám. Stb.)

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, hogyan viselkedjünk? – Okosan. (Elkerüljük a veszekedést,- megegyezve – sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk.)

- „Human Vital Lovag Apród Mester” (minimum 6 évesen)

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű viselkedés önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

1. Testi vetélkedéskultúra:

2.1. Mit tanít elsősorban a Human Vital Lovagrend lovagi játékok része?

Vetélkedést. Például ügyesség és küzdőjátékokat.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, mi sikerüljön? – Hogyan győzzünk a játékokban.

Sorolj fel ügyességi (labdagolf, kincskereső) és küzdő játékokat (Kidobó, lovascsata)!

3. Viselkedés önvédelem:

3. Mit tanít elsősorban a Human Vital Lovagrend viselkedés önvédelem része?

Viselkedés önvédelmet. Az okos viselkedés sok előnnyel jár. (Szeretetet, ajándékot, segítséget kapunk.)

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, hogyan viselkedjünk? – Okosan. (Elkerüljük a veszekedést,- megegyezve) Mondjál egy mesepéldát az okos viselkedésre. (Csizmás kandúr. Okos szabólegény. Stb.)

Egészség védelmet. Például sportolás, helyes táplálkozás, jó közérzet ismerete.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, hogyan éljünk? – Egészségesen. Sok zöldség, gyümölcs és mozgás, sportolás kell az egészséges élethez.

- „Human Vital Lovag Apród Nagymester” (minimum 7 évesen)

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű viselkedés önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

3. Viselkedés önvédelem:

1. A támadó magatartás fő célja

Rövidített válasz: A támadó magatartás fő célja, - életben maradás, család létrehozása és védelme.

3.1.1. A támadó magatartások elkerülése

Rövidített válasz: „Többet ésszel, mint erővel” közmondás alapján tehetséges, ügyes viselkedéssel, elkerülhetjük a támadó magatartásokat.

3.2. A mindennapi óvodás-életben megjelenő támadó magatartás területei, fajtái

Rövidített válasz: -' ''Játszóterület szerző és védő támadó magatartás.'

• ''Játéktárgy' (zsákmány-birtok) szerző és védő támadó magatartás.'

- 'Legerősebb, legügyesebb rangsorszerző és védő támadó magatartás.'

- 'Bánat-kudarcélményből származó ''''támadó magatartás.

• 'Nevelő célú büntetésből származó támadó magatartás.'
• ''Csúfolódó' (az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező "másság" ellen irányuló)' támadó magatartás.
• ''Érdeklődési' (párválasztási) céllal támadó magatartás.'

Háttér magyarázat (nem vizsgakérdésként):

- Területszerző és védő támadó magatartás.

Mese példák: „Csizmás kandúr” – földet, kastélyt szereznek maguknak fondorlattal, fenyegetéssel.

Magánéleti példák: fürdőszoba túl sokáig tartó birtoklása, megszokott ágyhely.

- Zsákmány-birtokszerző és védő támadó magatartás.

Mese példák: „A kis királyfi és a gonosz testvérek” – a testvérek „örökségért” folyó vetélkedése miatt veszélybe kerül, de győzedelmeskedik.

Magánéleti példák: „birtok” személyi tulajdon (ing, cipő, zokni, óra, ékszer), „zsákmány” lopással, félrevezetéssel vagy erőszakkal jogtalanul elvett birtoktárgy (óra, ékszer).

- Rangsorszerző és védő támadó magatartás.

Mese példák: „Hamupipőke” – alacsony rangú, elnyomott és kihasznált a családban a mostoha testvérekhez képest, de királyi feleségként föléjük kerül.

Magánéleti példák: kapcsolatirányító szerep barátság esetén,

- Kudarcélményből származó támadó magatartás.

Mese példák: „A hattyúvá vált testvérek” – a lánytestvér kudarcélménye miatt elátkozta testvéreit, de később megmentette őket.

Magánéleti példák: szeretett elvesztése (haláleset, válás,) viszonzatlan érzelmek, barát cserbenhagyása.

- Nevelő célú támadó magatartás.

Mese példák: „Holle anyó” – a lusta testvért megbünteti, a szorgalmasat megjutalmazza.

Magánéleti példák: segítség megvonása, elhatárolódás, fenyegetés, sérülés-okozás.

- Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező "másság" ellen irányuló támadó magatartás.

Mese példák: „A rút kiskacsa” – a rútként csúfolt kiskacsából szép hattyú lesz.

Magánéleti példák: eltérő viselkedésű, értékrendű, kinézetű személyekkel barátkozás kerülése vagy vitatkozás, veszekedés.

- Párválasztási céllal támadó magatartás.

Mese példák: „Világszép nádszál kisasszony” – a királyfi megküzd érte, a többi királyfit legyőzve.

Magánéleti példák: barátok összeveszése a nagy „Ő” miatt.

- „Human Vital Kislovag” (minimum 8 évesen)

Elméleti ismeretek célja: a teljes körű viselkedés önvédelem általános, alapfokú elméleti ismereteinek megszerzése, életkor figyelembevételével.

3. Viselkedés önvédelem:

3.1.1. A támadó magatartás célja.

Az érvényesülés lehetősége támadó magatartás nélkül.

Rövidített válasz:

A támadó magatartás célja, - életben maradás, család létrehozása – védelme.

„Többet ésszel, mint erővel” közmondás alapján elkerülhetjük a támadó magatartásokat.

A támadó magatartás célja legtöbb esetben egyéni és családi szükségletek (élelem, ivóvíz, ruha, lakóhely, luxuscikkek) biztosítása az élet fenntartása érdekében.

A szükségleteket megszerző fél tehetsége illetve magas képzettsége révén (például gyorsaság, ügyesség, okosság), kikerülheti vetélytársát, így az érvényesülés, támadó magatartás nélkül is megvalósulhat.

3.1.2. A mindennapi életben megjelenő támadó magatartás területei, fajtái

Rövidített válasz: - ''Területszerző és védő támadó magatartás.''

- Zsákmány-birtokszerző és védő támadó magatartás.

- Rangsorszerző és védő támadó magatartás.

- Kudarcélményből származó támadó magatartás.

- Nevelő célú támadó magatartás.

- Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező "másság" ellen irányuló' támadó magatartás.

- Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal támadó magatartás.

- Párválasztási céllal támadó magatartás.

- Szexuális céllal támadó magatartás.

Háttér-magyarázat:

- Területszerző és védő támadó magatartás.

Mese példák: „Csizmás kandúr” – földet, kastély szereznek maguknak fondorlattal, fenyegetéssel.

Magánéleti példák: fürdőszoba túl sokáig tartó birtoklása, megszokott ágyhely.

Diákéletből vett példák: iskolapad terület (átkönyöklés-terpeszkedés a padtárs oldalára), sorban állás (tolakodás), játszóterület birtoklása - védelme.

Felnőtt életből vett példák: jövedelemszerző terület (munkahely), föld birtoklása - védelme.

Családi életből vett példák: válás estén lakó- nyaralóterület szerzése-védelme.

Sportéleti példák: labdarúgásnál mezőny fölény (játékterület uralása), „sumo” (körből kitolás).

Közéleti példák: haza védelme, közúti közlekedés „terület védelme” (kresz).

- Zsákmány-birtokszerző és védő támadó magatartás.

Mese példák: „A kis királyfi és a gonosz testvérek” – a testvérek „örökségért” folyó vetélkedése miatt veszélybe kerül, de győzedelmeskedik.

Magánéleti példák: „birtok” személyi tulajdon (ing, cipő, zokni, óra, ékszer), „zsákmány” lopással, félrevezetéssel vagy erőszakkal jogtalanul elvett birtoktárgy (óra, ékszer).

Diákéletből vett példák: birtok (radír, ceruza, leckefüzet, tankönyv), zsákmány (lopással vagy erőszakkal elvett radír, ceruza, leckefüzet, tankönyv).

Felnőtt életből vett példák: birtok (pénz, bútor, jogos örökség), zsákmány (pénz, bútor, jogos örökség jogtalan eltulajdonítása),

Családi életből vett példák: birtok (családi ékszer, konyhapénz,) zsákmány (családi ékszer, konyhapénz, jogtalan eltulajdonítása).

Sportéleti példák: birtok (teniszütő, sportmez) zsákmány (teniszütő, sportmez jogtalan eltulajdonítása).

Közéleti példák: birtok (közpénz, állami tulajdon) zsákmány (közpénz, állami tulajdon jogtalan eltulajdonítása).

- Rangsorszerző és védő támadó magatartás.

Mese példák: „Hamupipőke” – alacsony rangú, elnyomott és kihasznált a családban a mostoha testvérekhez képest, de királyi feleségként föléjük kerül.

Magánéleti példák: kapcsolatirányító szerep barátság esetén,

Diákéletből vett példák: osztály-első, legerősebb, legszebb, kiváló sportoló.

Felnőtt életből vett példák: igazgató, munkás, munkanélküli.

Családi életből vett példák: „nadrágot viselő,” családfő, örökösödési rangsor.

Sportéleti példák: Olimpiai,- világ,- kontinens,- országos,- edzőtermi bajnok.

Közéleti példák: miniszterelnök, miniszter, államtitkár.

- Kudarcélményből származó támadó magatartás.

Mese példák: „A hattyúvá vált testvérek” – a lánytestvér kudarcélménye miatt elátkozta testvéreit, de később megmentette őket.

Magánéleti példák: szeretett elvesztése (haláleset, válás,) viszonzatlan elfogadó érzelmek, barát cserbenhagyása.

Diákéletből vett példák: tanulási kudarc (egyes, bukás), problémás diákszerelem.

Felnőtt életből vett példák: munkahely elvesztése, rokkanttá válás.

Családi életből vett példák: válás, család elvesztése, veszekedés, elhidegülés.

Sportéleti példák: sportvereség, sportolás kényszerű abbahagyása.

Közéleti példák: sikertelen közszereplés (színész kifütyülése), pályázat elvesztése.

- Nevelő célú támadó magatartás.

Mese példák: „Holle anyó” – a lusta testvért megbünteti, a szorgalmasat megjutalmazza.

Magánéleti példák: segítség megvonása, elhatárolódás, fenyegetés, sérülés-okozás.

Diákéletből vett példák: intő, egyes, bukás, iskolából kizárás rossz magaviselet miatt.

Felnőtt életből vett példák: fegyelmi alapján munkahelyi felmondás, pénzbírság, börtönbüntetés.

Családi életből vett példák: szülői fenyítés, szobafogság, eltiltás.

Sportéleti példák: edzőtől büntető feladatok (plusz erőfejlesztő vagy állóképesség fejlesztő gyakorlatok), sportfegyelmi, eltiltás, kizárás.

Közéleti példák: lemondásra való felszólítás, közügyektől való eltiltás.

- Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező "másság" ellen irányuló' támadó magatartás.

Mese példák: „A rút kiskacsa” – a rútként csúfolt kiskacsából szép hattyú lesz.

Magánéleti példák: eltérő viselkedésű, értékrendű, kinézetű személyekkel barátkozás kerülése vagy vitatkozás, veszekedés.

Diákéletből vett példák: kövér (dagi), sovány (gebe), alacsony (törpe), magas (égi meszelő), szemüveges (pápaszemes), szeplős (pulykatojás).

Felnőtt életből vett példák: munkahelyen, felhívó jelleggel rendelkező munkatársak gúnyolása, állandó heccelése.

Családi életből vett példák: testvérek gúnyolódása kövérség, soványság, „dedós” korcsoport esetén. Házastársak „egy-másság elleni” „kritikája”.

Sportéleti példák: szurkoló egymással szembeni gyűlölködése, rasszista jegyekkel.

Közéleti példák: zsidózás, cigányozás (kisebbség elleni rasszizmus), közösségi csoportátlagtól eltérően gondolkodók, viselkedők fenyegetése.

- Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal támadó magatartás.

Mese példák: „A kis szegénylegény” világgá zavarják az otthoni szegénység, miatt, de boldogul és gazdag lesz.

Magánéleti példák: kényszerűen szülői otthon elhagyása.

Diákéletből vett példák: szülői segítség megtagadása leckeírásnál. Nappali helyett levelező tagozatos (munkavégzés melletti) továbbtanulás.

Felnőtt életből vett példák: szülő részéről, - anyagi, állandó jellegű - segítség megtagadása.

Családi életből vett példák: 18 évesen kényszerű munkába állás.

Sportéleti példák: versenysportban „kiöregedett sportállású” sportolóktól megválás, illetve anyagi támogatás megvonása.

Közéleti példák: állami nevelő otthonokban, felnőttkorban megszűnik a támogatás.

- Párválasztási céllal támadó magatartás.

Mese példák: „Világszép nádszál kisasszony” – a királyfi megküzd érte, a többi királyfit legyőzve.

Magánéleti példák: barátok összeveszése a nagy „Ő” miatt.

Diákéletből vett példák: fiúk verekedése lány miatt.

Felnőtt életből vett példák: párválasztói vetélkedésből eredő gyilkosság, felnőtt férfiak között.

Családi életből vett példák: válás esetén bekövetkező birtokvédő (megszerzett párt és családi állapotot védő) és párválasztói (új párt szerző) vetélkedés, támadó magatartás jegyekkel.

Sportéleti példák: sportoló fiúk verekedése, összeveszése a szintén edzésekre járó lány miatt.

Közéleti példák: Lovagi párbajok a királyi udvarban, a középkorban egy hölgy kezéért.

- Szexuális céllal támadó magatartás.

Mese példák: „A repülő szőnyeg” – a gonosz varázsló erőszakkal elrabolja a szultán lányát, hogy a felesége legyen, de megmenti a kiválasztottja.

Diákéletből vett példák: elferdült felnőtt („cukros bácsi”), gyereket zaklat nemileg.

3.1.3. A támadások és védekezések általános lehetőségei, törvényszerűségei, fő irányai.

''A támadások lehetőségei:(Rövid válasz: figyelemeltereléssel könnyebb győzni.) ''

A támadásokban kifejlődtek a rejtett szándékú technikák, ahol a valódi szándékot (pénz, hatalom, partner megszerzése) elrejtik, mert így céljaikat félrevezetéssel könnyebben elérik. (Például „oszd meg és uralkodj” uszítás alapján félre vezetéssel, ellenfelek egymás ellen fordítása, ezután - a megosztott, gyenge ellenállás miatt,- hatalom megszerzése.)

''A támadások erejének törvényszerűségei: (rövid válasz: érték növel, kockázat csökkent.)''

A támadások erejét növeli a megszerzendő szükséglet (pénz, hatalom, partner) értéke, és csökkenti a megszerzéssel járó kockázata (sérülés, büntetés nagysága). Az ellenünk irányuló támadás okának kiderítése, az érdekek vizsgálata utat mutathat, a megelőző védekezés végrehajtásához.

''A támadások és védekezések fő irányai: (rövid válasz: kiegyező, megadó, támadó.)''

• Kiegyező magatartás, hasonló erőviszonyok esetén.
• Megadó magatartás, túlerő esetén, ha az átadott erőforrás értéke kevesebbet ér személyes környezetünk biztonságánál.
• Támadó magatartás, kedvező erőviszony esetén.

- „Human Vital Kislovag Bajnok” (minimum 9 évesen)

Elméleti ismeretek célja: részletesebb technikai és ehhez kapcsolódó taktikai elméleti ismeretek megszerzése.

3.2.1. Területszerző-védő agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) ismertetése

Rövidített válasz:

''Minél közelebb éri a támadás a tulajdonost területén,'' (pl. lakása, munkaterülete értékvédelme miatt) ''annál hevesebb az ellenállása.'' Ajánlatos figyelembe venni - amennyiben nem területszerzés a célunk -, hogy felelősségre-vonásunk, számonkérésünk ''megfelelő helyen (ne az ellenfél területén)'' és időben történjen, esélyt adva a kölcsönös előnyökkel járó békés megoldásnak is.

3.2.2. Zsákmány, birtokszerző-védő agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) (sérülést okozó támadó magatartás) ismertetése

Rövidített válasz:

A birtoktárgy (pl. pénz, ingóságok) elvételére fordított ''támadás ereje a birtoktárgy értékével nő és megszerzésének kockázatával csökken. Megelőző védekezés a szerény viselkedés, pénztárca, értéktárgy, lakás biztonságos védelme.''

3.2.3. Rangsorszerző-védő agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) (sérülést okozó támadó magatartás) ismertetése

Rövidített válasz:

''A rangsor'' közösségben élők kapcsolatrendszere, mely a szükségletek (például pénz, elismertség) elosztására'' ''irányul.'' Ilyen például a munkahelyi rangsornál a főnök-beosztott viszonya fizetés esetén.

A vetélkedés területei a rangsorhelyekért: verekedés, az értelmi képesség bizonyítása, határozottság, szeretetre méltó viselkedés, erős kapcsolatteremtő képesség, megjelenés, gazdagság bizonyítása, melyet kiegészít a csúfolódás, fenyegetés.

A rangsor alján lévőknek a felemelkedéshez, kell egy siker-program, cél- kijelöléssel.

Az új közösségek új lehetőségeket adnak, bár itt is meg kell küzdeni a rangsorhelyekért. A rangsorhelyek kialakulásáig a csoport támadókedve emelkedhet.

- „Human Vital Kislovag Mester” (minimum 10 évesen)

Elméleti ismeretek célja: részletesebb technikai és ehhez kapcsolódó taktikai elméleti ismeretek megszerzése.

3.2.4. Kudarcélményből származó agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) (sérülést okozó támadó magatartás)

Rövidített válasz:

''Amíg nem tudjuk feldolgozni a kudarcot, támadóan léphetünk fel a környezetünkkel szemben.''

Az egészséges személyiség feldolgozza az őt ért kudarcélményt.

''Csökkenteni tudjuk a kudarcok számát az okok feltárásával, megszüntetésével.''

Lelki erőforrásként kitartást adhat a család, az értelmes célok. Lelki örömforrásként a baráti kör, zene, sport, állatok, növények stb. szeretete a kudarcélményt levezethetik. Önmagunk biztatása, becsülése, más területen pedig sikerek elérése a kudarcélményből történő kilábalást segíti.

3.2.5. Nevelői célzatú agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) (sérülést okozó támadó magatartás)

Rövidített válasz:

Nem erőforrást akar elvenni, hanem nevelési értéket próbál adni, mely az életképességet segíti.''

A védekezés lehetősége, nevelési hiányosságaink megszüntetése, udvarias, szorgalmas, segítőkész viselkedés kialakítása.

3.2.6. Normatív /az átlagostól eltérő jegyekből fakadó/ agresszió (sérülést okozó támadó magatartás)

Rövidített válasz:

Minden élőlény igyekszik a saját hasonmását terjeszteni, ha szükséges, mások kiszorításával is. Minél nagyobb az eltérés az ő tulajdonságától (pl. bőrszín), annál nagyobb az esély a támadó (kirekesztő) magatartásra is. Elegendő nagyságú erőforrás (pl. élelem, jövedelem) esetén az emberhez méltó együttélés, a "másság" elfogadása többnyire megvalósul.

Az erőforrások beszűkülése (éhezés, munkanélküliség) következtében fellépő rangsorszerző-, zsákmányszerző-, kudarcélményből fakadó agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) ''felerősíti a fajgyűlöletet. ''

- „Human Vital Kislovag Nagymester” (minimum 11 évesen)

Elméleti ismeretek célja: részletesebb technikai és ehhez kapcsolódó taktikai elméleti ismeretek megszerzése.

3.2.7. Az emberi agresszív (fenyegető magatartás) viselkedés formái, csillapításuk (konfliktuskezelésük)

Rövidített válasz:

Állati agresszív (fenyegető magatartás) viselkedésformák: fenyegető testtartás, tág pupilla, felgyorsult szívverés.

Emberi agresszív (fenyegető magatartás) viselkedésformák: nyelvöltés, köpés, szitkozódás. Agresszív viselkedésként fogható fel a szóbeli fenyegetés, zsarolás, lejáratás.

Konfliktusfajták (összetűzés okai): - Félreértésen alapuló. - Eltérő értékrenden, gondolkodáson alapuló. - Érdekellentéten alapuló. - Felhívó jegyeken alapuló.

Konfliktuskezelő (csillapító) technikák:

Kéz szét-tétele, szabadkozás, bocsánatkérés, sírás, panaszkodás, fej lehajtása, gyerekes viselkedés, mosoly. Ismert szokás a tárgyak, élelem megosztása (pl. só és kenyér felkínálása népszokásként, vagy a kisgyerek támadója felé egy tárgyat nyújt).

Konfliktuskezelő taktikák:

Az ellenfél személyiségjegyeire legjobban ható konfliktuskezelő technikák tervszerű használata a taktikus viselkedés alapja. Emellett figyelembe kell venni:

• Az elsöprő erejű agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) kiolthatja a támadó magatartást.
• Az érdekek biztosítása a támadó számára szintén megnyugtató.
• Érdekeink meghatározzák érzelmeinket. A támadó érzelmeket tehát érdekekkel befolyásolni lehet.
• Az erős érzelmi felindulás - mozgás és döntészavart okozhat, ezért konfliktus esetén fontos az érzelem feletti tudatos kontroll.
• Az empátia (beleérző-képesség) segíthet, ellenfelünk helyzetének megértésében, szövetségi, érdekközösségi politika kialakításában. Ellenfelünket is belevihetjük szerepcserébe.

Öt konfliktuskezelő stratégia.

• Az önérvényesítő (győztes-vesztes vagy versengő) stratégia esetében saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket akár mások törekvéseivel szemben is.
• Az önalávető (alkalmazkodó vagy engedékeny) stratégia mögött olykor erőtlenség áll. De elképzelhető, hogy a háttérben a bölcs belátás, vagy a partner iránti feltétlen bizalom rejlik.
• Az elkerülő magatartás fakadhat abból, hogy az érintett úgy véli: nincs most energiája, ideje ezzel a problémával foglalkozni.
• A kompromisszumkeresés feltételezi az együttműködést, a kölcsönös bizalmat, az igazságosságot.
• A legoptimálisabb feltétlenül a problémamegoldó stratégia. Ebben az esetben a felek, pontosabban a „konfliktuspartnerek” nem ellenséget látnak egymásban, hanem egy olyan együttműködésre kész társat, akivel közösen lehet megkeresni a közös probléma minden érintett számára legkedvezőbb megoldását.

- „Human Vital Ifjú Lovag” (minimum 12 évesen)

Elméleti ismeretek célja: Stressz, egészségvédelem és manipuláció (figyelem irányítás) elméleti alapismeretek megszerzése.

A mindennapi életben megjelenő stressz (izgalmi hatás) fajtái.

Orvosi elfogadottság szerint:

• Segítő – a test működését cél érdekében, gyorsan eredményessé, hatékonnyá tévő - felpörgető (bemelegítő) stressz.
• Ártó – állandó szorongással, félelemmel járó - stressz betegséget okozó (például depresszió, apátia, rák).

Vetélkedéskultúrához kapcsolódóan:

• Erőforrásszerző-védő stressz (lásd támadó magatartások területei című részt).

Személyiségtípushoz kapcsolódóan:

• Indulatos alkat.
• Erőforrásszerző-védő konfliktuskereső magatartáshoz kapcsolódó alkat.
• Tanultan agresszív (megtanulta, hogy eredményt ér el vele a környezetében) alkat.
• Szorongó, stressz-érzékeny alkat.
• Stressz tűrő alkat.

A mindennapi életben megjelenő stressz területei – forrás meghatározás és önvédelem érdekében (viselkedés önvédelem ismeretek támadó magatartásfajták ismertetésénél).

Rövidített válasz: - 'Területszerző és védő' stressz.

- Zsákmány-birtokszerző és védő 'stressz.

- Rangsorszerző és védő' stressz.

- Kudarcélményből származó 'stressz.

- Nevelő célú 'stressz.

- Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező "másság" ellen irányuló' stressz.

- Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal' stressz.

- Párválasztási céllal 'stressz.

- Szexuális céllal 'stressz.

Védekezés stressz érzékenység esetén: stressz kerülő életmód.

Egészségvédelem és manipulációs (figyelemirányító) hatások

- Városi mozgásszegény (számítógép, TV, gépkocsi) életmód ellen – sportolás. (Ellene ható erő: lustaságot parancsoló mozgásenergiával takarékosan bánó túlélési ösztönprogram. Védekezés: fokozatos életmódváltás, alternatív mozgással járó örömforrások megteremtésével.)

- Ipari, túl sok szénhidrátot, illetve kalóriát tartalmazó élelmiszerek helyett – zöldség, gyümölcs, többszöri kis kalóriaétkezéssel. (Ellene ható erő: falánkságot parancsoló energiaraktározó túlélési ösztönprogram. Védekezés: fokozatos életmódváltás alternatív étkezéssel járó örömforrások megteremtésével.)

- Szellemi, érzelmi elsivárosodás (erőszak filmek és Pc játékok), elmagányosodás ellen – önképzés és közösségi élet keresése örömforrások megteremtésével. (Ellene ható erő: a kereskedelemi haszon érdekében manipulálják, lekötik az emberi figyelmet a szexuális, túlélő, rangsorszerző, birtokszerző ösztönprogram sokkolásával.)

- „Human Vital Ifjú Lovag Bajnok” (minimum 13 évesen)

Elméleti ismeretek célja: részletesebb stratégiai ismeretek elméleti ismeretek megszerzése.

mindennapi életben megjelenő manipulációs (fondorlatos) magatartás fajtái, célja, jellemzői, területei – forrás meghatározás önvédelem érdekében.

Fajtái:

Társadalmi elfogadottság szerint:

• Segítő manipuláció. (Például szimbióta - helyes irányba tereli a figyelmet.)
• Ártó manipuláció. (Például parazita - szélhámos módon félrevezeti a figyelmet.)

Személyiségtípushoz kapcsolódóan:

• Bűnöző értékrendű alkat.
• Bomlasztó alkat.
• Önértékelési zavarral küszködő (például kórosan hazudozó) alkat.
• Erőforrásszerző-védő ösztönös magatartáshoz kapcsolódó ügyeskedő - fenyegetőző alkat.
• Önző értékrendű alkat (megtanulta, hogy eredményt ér el vele a környezetében).
• Áldozati alkat (áldozati felhívó jelleggel rendelkező - könnyen befolyásolható).

Manipuláció általános célja, jellemzői.

Célja figyelem irányítása, elterelése, félrevezetése - erőforrás szerző-védés érdekében érdekek, illetve ahhoz fűződő érzelmek kihasználásával.

Területei erőforrás szerző-védő érdekek alapján:

Rövidített válasz: -' ''Területszerző és védő' manipulációs (fondorlatos) magatartás.

- Zsákmány-birtokszerző és védő 'manipulációs magatartás.

- Rangsorszerző és védő' manipulációs magatartás.

- Kudarcélményből származó 'manipulációs magatartás.

- Nevelő célú 'manipulációs magatartás.

- Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező "másság" ellen irányuló' manipulációs magatartás.

- Elválasztási (önállósulást kényszerítő) céllal 'manipulációs magatartás.

- Párválasztási céllal 'manipulációs magatartás.

- Szexuális céllal 'manipulációs magatartás.

támadások és védekezések általános manipulációs lehetőségei, törvényszerűségei, fő irányai.

''A támadások lehetőségei: (Rövid válasz: figyelemeltereléssel könnyebb győzni.) ''

A támadásokban kifejlődtek a rejtett szándékú technikák, ahol a valódi szándékot (pénz, hatalom, partner megszerzése) elrejtik, mert így céljaikat félrevezetéssel könnyebben elérik. (Például „oszd meg és uralkodj” uszítás alapján félre vezetéssel, ellenfelek egymás ellen fordítása, ezután - a megosztott, gyenge ellenállás miatt,- hatalom megszerzése.)

- „Human Vital Ifjú Lovag Mester” (minimum 14 évesen)

Elméleti ismeretek célja: részletesebb stratégiai ismeretek elméleti ismeretek megszerzése.

3.3.1. Életstratégiák és az agresszivitás viszonya

Rövidített válasz:

Alapvetően szükséges életstratégiák:

''A terület és birtokszerzési stratégia'' munkaterületet, (pl. jövedelmet) és lakást, (pl. pihenő, családnevelő helyet) biztosít.

''A párválasztási és szülői stratégia'' az utódlást, szaporodást biztosítja, illetve az utódokat készíti fel az erőforrások megszerzésére.

Támadóak a viselkedésmódok beszűkült erőforrások esetén és békésen vetélkedők megfelelő alapszükségletek esetén.

1.3. Az európai harcművészet erőforrásokért folyó stratégiájának fejlődése napjainkig

Rövidített válasz:

Régen területnyerésért folytak háborúk,'' ahol az erőforrást például az ásványi kincsek megszerzése jelentette.

Jelenleg kereskedelemben megvalósuló háborúk folynak, melyek kereskedelmük révén erőforráshoz jutnak, ilyen az eladásból származó nyereség.

Elrettentő erő (pl. atomfegyverek) és katonai szövetkezés révén (pl. NATO) ugyanakkor a katonai erőt is fejlesztik.

Sok rossz gazdasági helyzetű és hatalomváltással küszködő országban, erős rangsorharccal, kudarcból fakadó marakodással és fajgyűlölettel járó harcok bénítják a stratégiai célok kijelölését, végrehajtását (pl. összefogással, határozott cselekvéssel - gazdasági fejlődés).

3.4.1. Terület és birtok megszerzésére irányuló tanulási, jövedelemszerző és gazdálkodási stratégiák

Rövidített válasz:

Általános érvényű ismeretek erőforrások megszerzésére (pl. jövedelem, terület, partner stb.):

''Közvetlen vetélkedés esetén'' az azonos képességűek ''agresszív kiszorítással'' küzdenek, például tülekedéssel, vagy a másik elűzésével.

''Közvetett vetélkedés esetén'' a tehetségesebb száll szembe a gyengébb képességűvel. Ilyenkor a ''másik elkerülésével'' is hozzájuthat az erőforráshoz.

Tanulási stratégiák:

''Tanulás segítése rokoni vagy szaksegítséggel.''

''Szakismeretek megszerzése'' jövedelemszerzés érdekében.

''Életismeretek megszerzése'' (pl. érvényesülési, egészséges életmód, pszichikai önvédelmi ismeretek), ezek összefüggéseinek megértése, helyes használata.

Jövedelemszerző stratégiák és területek emelkedő szinteken:

Fizikai munkával.

Szellemi felkészültség, bonyolultabb fizikai munkával.

Vállalkozással.

Rokonság vagy érdekcsoport összefogása.

Stratégiák jövedelemmel és birtoktárggyal való gazdálkodáshoz:

Alapszükségleteket kielégítő.''

Alapszükségleteket kielégítő, és raktározó.

Luxusszükségleteket kielégítő.''

Luxusszükségleteket kielégítő, és raktározó.''

Fenti stratégiák helytelen használata alapszükségletek hiányához, agresszív magatartásmódokhoz vezethet. Ezért alapvetően meghatározzák a megelőző önvédelem eredményességét.

- „Human Vital Ifjú Lovag Nagymester” (minimum 15 évesen)

Elméleti ismeretek célja: részletesebb stratégiai ismeretek elméleti ismeretek megszerzése.

3.4.2. Udvarlási, párválasztási, szülői stratégiák

Udvarlási stratégiák

- Békés vetélkedés'' (pl. besurranó, helyzetet kihasználó).

- Agresszív vetélkedés'' (pl. harcoló, másokkal vetélkedő, kiszorító).

Technikái a pózolás, önreklámozás ''(pl. ügyesség, szépség, erő, ápoltság, okosság, gazdagság előtérbe helyezése - hibák eltitkolásával). Taktikája az elvárásokra építő reklám, kedves, ajándékozó viselkedéssel.

Partnerválasztási stratégiák

- Ösztönös kiválasztással, érzelmi érdekek alapján.

- ''Tudatos párválasztással, összeillő jegyek és érdekek alapján.''

- ''Kiválasztódással vetélkedés és elfogadás alapján.''

Néhány ismeret a párválasztási folyamathoz:

Az ösztönéletből adódóan a nők általában "felfelé" akarnak házasodni, náluk magasabb szintű képességekkel rendelkező férfi személyében ''a családi biztonságuk miatt.''

''A férfiak rangsor elsőségre törekvő ösztönélete nehezen viseli el a nála okosabb, nagyobb irányítókészséggel, erőforrásokkal rendelkező nőt.''

A szülői környezetből hozott viselkedésminta a párválasztási folyamatok végén kerül napfényre, lásd a közmondást: "Lakva ismerjük meg egymást."

Szülői stratégiák

''- Nagyobb számú utód nevelése, létszámosztódás miatt szerényebb anyagi eszközökkel.''

''- Egy utód nevelése, létszámosztódás miatt gazdagabb anyagi eszközökkel.''

3.4.3. Az életstratégiák és az agresszivitás viszonya az ösztönélet fejlődéséhez, az ipari forradalom előtt és ma

Rövidített válasz:

Az évmilliók alatt kialakult és beépült ''ösztönparancsok rögzítették az erőforrások megszerzésének stratégiáját és az'' ehhez szükséges ''agresszív viselkedést.''

''Az ipari forradalom annyira felgyorsította a változásokat, hogy ezt a kialakult ösztönparancsok nem tudják követni.'' (Lásd férfi-női szerep, illetve rangsor, vagy munkához való viszony.) A gyors változásokra a válaszokat az ember az intelligens alkalmazkodó képességével igyekszik kitermelni, de a késésben lévő ösztönparancsok beleszólnak "régi", korábban beépült parancsokat adva. Egyre több viselkedési forma létezik 'az eredményes élet érdekében egymás mellett (lásd: párkapcsolatok, rokoni kapcsolatok) ''ami feszültséget okoz az együttélésben'' a mássága miatt. Például: önző-önzetlen, hűtlen-hűséges.

Megoldás a megértés és az óvatosság együttes alkalmazása'' lehet a régi és új módszerekkel szemben.

- „Human Vital Lovag ” (minimum 16 évesen)

Elméleti ismeretek célja: összegző gondolatok életismeretekről, megelőző önvédelemről.

3.5.1. A társkapcsolatoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői

Rövidített válasz:

Társkapcsolati támadások fő célja, technikái:

''Erőforrás megszerzése illetve megvédése érdekében',' ami lehet zsákmány, birtoktárgy, terület, rangsor, szexuális partner, utód, ''békés vagy agresszív viselkedés technikával próbálunk eredményesek lenni.''

''Társkapcsolat érdekekhez való viszonya:''

''A társkapcsolatokban az elfogadó érzelmek hiánya támadások alapjául szolgálhat (unszimpátia, utálat, gyűlölet).''

''Az elfogadó érzelmek (szeretet, szimpátia, szerelem) erőforrást, nyerő érdekeket tükröznek (genetikai, jövedelmi, jellembeli, talpraesettségi, stb. rangsorok)'' együttműködést kifejező szándékkal. ''A megvalósult (anyagi biztonság, önálló utód) vagy soha meg nem valósuló érdekek (kilátástalanság) "érdektelenné", túlhaladottá tehetik a kapcsolatot, amennyiben nem merülnek fel újabb, megvalósítható közös célok, érdekek'.' Ilyen például az utód és egymás védelme, újabb utód, közös tartalékképzés stb.

Párkapcsolati érdekeket biztosító szövetségek:

- Utód'' létrehozásának, fejlődésének biztosítása az élet legfontosabb értelme.

- Egymás védelme,'' biztosítása közös tulajdonú erőforrásokkal a szeretet, szerelem megvalósulása.

- Egymás részleges védelme'' megismerkedésnél közeledést, házasságban különállást, elhidegülést jelenthet.

- Szociális együttlét,'' minimális védelemmel megismerkedésnél egymásra hangolódást, házasságban társas magányt jelenthet.

A monogám párkapcsolati értékrend jellemzői:

A monogám értékrend alapján az utód és egymás hosszú távú biztosítása a legkedvezőbb viselkedés. Ehhez megalapozott érzelmekre van szükség.

Ezt segíti:

- A közös illetve ''megújuló érdekek és célok'' minél nagyobb száma együttműködés fenntartására.

- ''Hasonló életformák és érdeklődési területek'' a harmonikus együttműködés lehetőségéért.

- ''Szereteten alapuló, kölcsönös vonzalom és megbecsülés'' érdekszövetség hosszú távú biztosításáért.

- Kölcsönös ''önzetlenségen alapuló, mélyebb lelki kapcsolatok'' építése barátság érdekében, mely türelmet, megértést és segítőkészséget jelent konfliktus vagy válsághelyzetben.

A társadalmi környezet jelenlegi változása a monogám kapcsolatokra kedvezőtlenül hat. A jólét miatti egymásrautaltság csökkenése, monotónia - átlagéletkor növekedése, emancipáció miatti férfi – női szerepzavarok, elidegenedéshez vezethet (lásd válások növekvő tendenciája).

Eltérő személyiségek és értékrendek, életformák párkapcsolat esetén:

''Két ember személyisége, értékrendje eltérően is működhet'' (önző-önzetlen, hűséges-hűtlen, szorgalmas-lusta, nagyravágyó-szerény, karrier vagy családcentrikus). Adott életszakaszban, ''ez támadásokat és védekezéseket szülhet (válás). A közös stratégiai célok közös védelme ilyenkor is meghatározó. Ilyen például a közös utód fejlődésének biztosítása. ''

Párkapcsolatok védekezési taktikája, párkapcsolatban előforduló támadás esetén:

A társkapcsolatokban támadásoknál a védekezési taktika célja'' lehet az ''agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) fajtájának meghatározása, illetve milyen érdekszövetségi szintet, erőforrásokat érintenek a támadások,'' így pontosabban meghatározhatjuk a védekezés erejét, taktikáját. Ezek alapján, lehet engedő, kiegyező illetve ellenálló, a védekezés iránya.''

Párkapcsolatok támadásokat megelőző önvédelmi stratégiája:

''Stratégiai szinten fontos a szükséges és egymásra épülően elérhető célok kijelölése.'' Például a lakás megszerzése, gyerek vállalása, pénzgyűjtés, tanulás stb. Amennyiben szükséges új célokat kell megfogalmazni. Így például válás esetén új életmód, új partner, új család stb.

''A megelőző önvédelem stratégiai célja lehet a megismerkedési, személyiségfejlesztő módszerek ismerete, jól-informáltság a jövőbeni családi élettel kapcsolatban.''

3.5.2. A csoportoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői

Rövidített válasz:

A csoportok támadó magatartásainak fő célja:

A vetélkedés erőforrásokért folyik csoportok között és csoporton belül is. A rangsorharc törvényszerűségei hatnak, de meghatározóvá válhat a normatív agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) is (rokonság, hazafiság, nemzeti hovatartozás, bőrszín stb.)

Ismeretforrások csoportos viselkedés jellemzőihez:

A politikai ismeretek ''segítséget nyújthatnak például szövetségi, szembenállási, illegalitási (titokban működő, törvényen kívüli) területeken.

A csoport-pszichológiai ismeretek'' a csoport összetartó erejének, átengedő képességének jellemzőire adhatnak válaszokat.

A vezetéselméleti, rendszerelméleti ismeretek'' a diktatórikus (parancsuralmi), demokratikus (közös döntésen alapuló), anarchikus (irányítás nélküli) rendszerek területén adhatnak segítséget.

A szociológiai és szociobiológiai ismeretek'' a viselkedések kialakulása, fejlődése terén adhatnak eligazítást.

Komoly ismeretforrást jelentenek a ''közmondások, népszokások, társadalmi szokások'.'

''Csoportos viselkedés befolyásolásának főbb jellemzői:''

Csoporton belül csak megfelelő erő koncentrálásával tudunk szükségszerű változásokat elérni. Ilyen erő a polgári mozgalmak, politikai pártok. Kis létszámú csoportoknál elég lehet a célirányos fellépés, néhány szövetséges vagy törvények ismerete.

3.5.3. A belső értékrend, a belső harmónia, az önmegvalósítás jellemzői

Rövidített válasz:

Értékrendek főbb jellemzői:

''Különböző értékrendek is lehetnek eredményesek'' erőforrást nyerő, szükségleteket biztosító céljaik alapján (pl. békés, agresszív, vagyonszerző, raktározó, költekező, karrierista, gyermekvállaló, önző, önzetlen, stb.).

''Az értékrendünk ősi részei az ösztönélethez kapcsolódó életstratégiák (pl. területszerző, párválasztó, szülői) mai részei a társadalmi környezet írott és íratlan szabályai (pl. társadalmi erkölcs, népszokások, helyi szokások).''

A belső harmónia főbb jellemzői:

''A nyugalmon alapuló belső harmónia tartósan egyfajta ösztönvágy nélküliségben, vagy'' lemondásban található meg legkönnyebben (pl. papok, tudósok, agglegények bizonyos vágyaikról lemondanak).

''Az ösztönéleti vágyainkon alapuló belső harmónia, boldogság múló állapot is lehet, ilyen a sikeres párválasztás, utódnevelés.'' Eredményeink elvesztése boldogtalanná is tehet (lásd: elhidegülés, válás, haláleset). ''Tömegesen mégsem élhetünk ösztönös vágyaink nélkül, mert akkor kihalna az emberiség. ''

''A belső harmóniára való törekvés elengedhetetlen, mert ilyenkor olyan pozitív erőket használunk, mint a békesség, kölcsönösség, önzetlen szeretet stb''.

A belső harmónia megteremtésében segíthet:

A kapcsolatkeresés módszerei önmagunkkal meditálással, relaxálással.

Ösztönéletünk, bioritmusunk feltárása, befolyásolása ismeretek segítségével.

Kreatív (alkotó) gondolkodásmód fejlesztése játékkal, alkotó munkavállalással.

A haszonelv és a tolerancia elvének ismerete életismeretek megszerzésével.

Akinek képessége van a ''belső egyensúlya (belső harmóniája)'' visszanyerésére, kudarcélmény esetén könnyebben ''elkerüli az agresszív, garázda viselkedést, a'' kábítószerezést, alkoholizálást, depressziót, öngyilkosságot, gyilkosságot.

Az önmegvalósítás főbb jellemzői:

Az önmegvalósítás szintjét akkor érhetjük el, ha biztosítottak az életben-maradási szükségleteink, ilyen irányú tartalékaink (élelem, víz, lakás, ruházat, pénz, stb.), és az ezután felmerülő érzelmi szükségleteink (esztétikai érzelmek, társkapcsolat, szeretet, családi érzelmek, stb.).

Az önmegvalósítás módja humán-centrikus személyiségnél, a belső harmónián (békesség, kölcsönösség, szeretet) alapuló vágyak, tehetségek kibontakoztatása, eredményessége.

3.5.4. A megelőző önvédelem fejlesztésének célja a Human Vital Lovagrend keretében

''A megelőző önvédelem fejlesztési célja a negatív tendenciák visszaszorítása'' (pl. kábítószer, öngyilkosság), ''a pozitív megoldások ismertetése, fejlesztése'' (pl. belső erő, lelki állóképesség fejlesztése).

Az oktatási elv ''elismeri'' ugyanakkor, ''hogy törvényszerűek a válságkorszakok'' és ezért szinte kiküszöbölhetetlenek az ember életében a mai ismeretek alapján. Válságkorszakot okozhat a leválás (lásd: felnőtt utód és szülő viszonya), a párkapcsolatból eredő problémák (lásd: rangsorharc, elhidegülés, válás.) Az öregedésből eredő problémák (lásd: inaktivitás, magárahagyottság). Fontos a válságkorszakokkal kapcsolatban a megelőző önvédelem ismerete, önerősítő módszerek használata.

A Human Vital Lovagrend ''elfogadja igazságként azt az ismeretet, hogy érdekeink' megalapozzák,'' illetve befolyásolják ''érzelmeinket.' Azért fontos ez az igazság, mert a támadó érzelmek önvédelmi szempontból meghatározóak. Megelőző önvédelemként ezért stratégiai ''célja annak oktatása, hogyan lehet elfogadó (pozitív) érzelmekhez jutni társas viszonyban. A békés élet titkának a kölcsönös érdekek egyensúlyban tartását tartja.'' Ez nagyon nehéz, mert az élet rengeteg, állandóan változó viszonylatok, érdekek összessége. Ezért a külső-belső egyensúly megóvása sokszor lehetetlen. ''Fontos megoldásnak tartja'' emiatt ''a külső-belső egyensúly visszanyerésének képességét,'' ehhez igyekszik módszereket adni.

''Megelőző önvédelmi stratégiaként kezeli a belső értékrend'' kisebb-nagyobb ''megváltoztatását életkoronként,'' a szükséges helyzetnek megfelelően. Így például tudomásul veszi, hogy fiatal életkorban más érdekek hatnak az értékrendre, mint idősebb korban. Ilyenek fiatal korban az érvényesüléssel, szaporodással kapcsolatos szociális érdekcsoportok, melyekhez rangsorszerző, területszerző, párszerző ösztönös és tanult magatartás-módok párosulnak. Idős korban általában az érvényesüléssel, szaporodással kapcsolatos alkalmasság csökkenése miatt aszociális, - közösségi vetélkedéseket kerülő és emiatt közösségtől elforduló, önfenntartó célú magatartásmódok kerülnek előtérbe. Fenti megfigyelésekkel kapcsolatban ''a Vital Do alapvető értéknek tartja a humánus elveket (emberséges megközelítést), de figyelembe veszi, - nem lebecsülve az evolúcióból hozott - ösztönös, sikerre törekvő viselkedésprogramokat.''

Vágyaink, ehhez kapcsolódó ''agresszív viselkedésünk'' (akadály esetén) többnyire ''szabályozható'' magas fokú ''képzettség esetén'.' A tabuk, vallási parancsok, társadalmi szabályok, népszokások is igyekeznek szabályozni az együttélést. ''A Vital Do oktatási rendszere is igyekszik a humánus együttélést segíteni'' a mai problémákra keresett gyors, tudományosan megalapozott válaszokkal, összefüggések megértetésével, figyelembe véve a fenti ismeretforrásokat

Az erőforrásokkal való helyes gazdálkodás érdekében ''irányadónak tekinti a túlnépesedés gátlását humánus eszközökkel, a környezetszennyezés optimális mérséklését, az élővilág megőrzését, megfelelő érdekvédelemmel.''

A Vital Do filozófiája egyértelműen ''a békés együttélésre való törekvést tartja követendőnek, intelligens érdekegyeztetés alapján'.' Elítéli az állati ösztönvilághoz közel eső kirekesztő viselkedést.

- „Human Vital Lovag Bajnok” (minimum 17 évesen)

Elméleti ismeretek célja: harci elvek perspektivikus ismerete, - ismeretek fejlesztésének alapvető elvei, a HVL céljainak perspektivikus ismerete.

2.4.1. Küzdőelvek felsorolása néhány mai tudományos ismeret, és a régi mesterek tanítása alapján.

Szociobiológiai ismeretek

Egy cél érdekében - például létfenntartás, szaporodás - mások kiszorítása azonos fajú egyedek harcánál lehetőleg sérülés, ölés nélküli (pl. lovagias szabályok).

Az agresszivitás teljesítményfokozó technika a küzdelmeknél. Az adrenalin hormon fokozott termelése ingerlékenységet, bátorságot válthat ki.

A vetélkedés iránya, ereje életkoronként többnyire változó (pl. rangsorvetélkedés, párválasztó vetélkedés, önfenntartás).

Edzéselmélet módszertan

A képesség fejlesztés a könnyebbtől a nehezebb felé történjék.

A küzdőtechnika gazdaságos mozgású legyen.

A küzdő taktika a technikákat tervszerűen alkalmazza, kiválasztva az ellenfél számára legkedvezőtlenebb technikákat és küzdőstílust.

A küzdő stratégia elérhető, szükségszerű, hatékonyan egymásra épülő célok rendszere legyen. Például fiatalon képességek fejlesztése, tudás alkalmazása. Idősebb korban egészségmegőrzés, tapasztalatátadás.

Kriminológia

A támadás technikáját a bűnözőknél többnyire a zsákmányszerző agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) viselkedésmintái jellemzik. (Például érzelemnélküliség, kiszámítottság, kegyetlenség.)

A támadás taktikája félrevezető, váratlan. (Például szélhámosság, rablás.)

Stratégiai cél hogy elrettentő, kegyetlen erőt mutat fel rangsorharcnál. (Például bandák vetélkedése).

Kis befektetéssel, munkával igyekszik kockázatvállalás révén is nagy haszonhoz jutni (rablás, zsarolás).

A Viktimológia (áldozattan) megállapításai a fenti harci elvek ellenében:

Fontos az áldozati felhívó-jelleg megszüntetése. Például esti magányos séták kerülése, önkontroll a magánéletben. A bűnöző kockázatának emelése őrző-védő biztonságtechnika alkalmazásával.

Veszélyes támadás esetére taktikus viselkedés gyakorlása. Élet, egészség megóvása, nyugtató-engedő gesztusokkal. Támadó alapos megfigyelése későbbi elfogás érdekében.

Szervezett bűnözés ellen szervezett fellépés szükséges.

A felhalmozások (például üzlet-negyedek, gazdag réteg) törvényszerűen növelik a bűnözés fejlődését.

Pszichológia

Az egyén idegrendszere és fokozott hormontermelése alapján is lehet lobbanékony, agresszív.

Érdekeink is meghatározzák érzelmeinket. A támadó érzelmeket tehát érdekekkel befolyásolni lehet.

Az erős érzelmi felindulás mozgáskoordinációs zavart okozhat, ezért harc esetén fontos az érzelem feletti tudatos kontroll.

Az empátia (beleérző-képesség) segíthet ellenfelünk helyzetének megértésében, szövetségi, érdekközösségi politika kialakításában.

Az állandó fenyegetettség betegségek alapjául szolgálhat stressz-hatásként (rák, depresszió stb.). Változtatni lehet környezetváltoztatással, más területen munkavállalással, partnercserével.

Az elsöprő fölényű ellentámadás (ellenagresszió (sérülést okozó támadó magatartás)) kiolthatja az agresszív viselkedést a támadónál.

A fizikai és pszichikai harc néhány elvének felsorolása régi mesterek tanítása alapján.

Fizikai alapelvek a judo technikáinál

Egyensúly megőrzése mozgékonyság megőrzésével.

Amennyiben dobni akarunk, az alátámasztási pont legyen mélyebben az ellenfél súlypontjánál.

Húzz, ha tolni akarsz, tolj, ha húzni akarsz, rávezetve így ellenfeled akaratát a számodra helyes irányra!

Ellenfeled mozgásenergiáját előnyösen alakítsd át lágy stílussal. Például elhajlással, kitéréssel.

Pszichikai elvek

Nem legyőzni kell a támadót, hanem elkerülni az összeütközést, ez az irányítókészség.

Ha nincs rés a védelmen, elkerülhetjük, hogy támadás célpontja legyünk, ez az óvatosság.

A felháborodás, válaszul a támadásra váratlanságával előnyt jelenthet a védekezésnél, ez a küzdőkészség.

Le kell győzni a veszély gondolatát: csak a hárításra, ellentámadásra szabad koncentrálni, ez a hidegvér és lélekjelenlét.

A fájdalmat el kell leplezni, ez az akaraterő.

Több támadó esetén határozott fellépéssel el lehet érni, hogy a magányos embertől egyenként féljenek, akárhányan is vannak, ez a bátorság és a határozottság.

Bármi mellett döntünk, határozottan kell végrehajtanunk, ez az önbizalom.

Nincs félnivalója annak, akinek nincs veszítenivalója, ez az elszántság.

A küzdelem elvei

Cselezéssel kell megnyitni a fedezéket! Így a figyelmet a lényegtelenre irányítjuk, hogy a lényeges rejtve maradjon, ez a ravaszság.

Akkor támadsz sikerrel, ha olyan pontot támadsz, melyet az ellenfél nem véd, ez a szemfülesség.

Más stílusú küzdő ellen is a saját stílusunkban kell küzdeni, ez a gyakorlottság.

Két rossz közül válaszd a kisebbiket, ez a döntőkészség.

2.5.4. Alapvető elvek a Human Vital Lovagrend nyitott rendszerű fejlesztéséhez.

Társadalomhoz való viszonyában

Nyitott, folyamatosan fejlődő önvédelmi technikák rendszere, mely az adott társadalmi környezetre épül, közösségi és egyéni érdekeket arányosan figyelembe vesz önfenntartó és szülői ösztönéleten alapul, azt tudatosan is szabályozni igyekszik.

Gyakorlati képzéshez való viszonyában

Összegző elv:

Vitalitás eredmény megoldását tekintve, játékos tanulással. Az önvédelmi mozgások kiválasztása "ABC" analízis alapján történik. (Legszükségesebb, legfontosabb, legjellemzőbb kiragadása.)

Részletező elvek:

Engedő, elvezető elv.

Szükség esetén kemény technika is alkalmazható.

A bal- és jobb oldali dominancia figyelembevétele.

Az ellenakciók figyelembevétele.

- Az akció végrehajtása közben történő kiigazított és elővételezett mozgások, technikák vizsgálata.

Fokozatosság tanulásnál a könnyebbtől nehezebb felé történő leterhelés növelésénél.

Életszerű helyzetek figyelembe vétele.

Félrevezető, cselező, megelőző másod- többed-szándékú akciók vizsgálata.

Egy (könnyen végrehajtható) technika sokirányú felhasználhatóságának vizsgálata.

Egyéni sajátosság figyelembe vétele az oktatásnál.

A mozgástechnikák taktikus, stratégiális felhasználhatóságának, gondolkodásmódjának kialakítása.

Az elméleti képzéshez való viszonyában

Összegző elv:

Szakelméleti és viselkedés önvédelmi ismeretek fejlesztése, az életkori egyéni sajátosságok, problémák figyelembevételével.

Tág körű elméleti ismeretek gyűjtése az "ABC" analízis segítségével.

- Viselkedéstechnikák ismerete az agresszió (sérülést okozó támadó magatartás) csökkentésére.

Az ismeretek fenntartható fejlődési érdeket szolgáljanak.

- „Human Vital Lovag Mester” (minimum 18 évesen)

Cél: összegző, elemző gondolatok a küzdő elvek, erők, stílusok ismereteiről.

Ismeretforrások (szabadon választhatóak):

Ismeretforrások csoportos viselkedés jellemzőihez:

A politikai ismeretek ''segítséget nyújthatnak például szövetségi, szembenállási, illegalitási (titokban működő, törvényen kívüli) területeken.

A csoport-pszichológiai ismeretek'' a csoport összetartó erejének, átengedő képességének jellemzőire adhatnak válaszokat.

A vezetéselméleti, rendszerelméleti ismeretek'' a diktatórikus (parancsuralmi), demokratikus (közös döntésen alapuló), anarchikus (irányítás nélküli) rendszerek területén adhatnak segítséget.

A szociológiai és szociobiológia ismeretek'' a viselkedések kialakulása, fejlődése terén adhatnak eligazítást.

Komoly ismeretforrást jelentenek a ''közmondások, népszokások, társadalmi szokások'.'

Ajánlott jegyzetek:

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.1.fizikai. :

2.hvja.4.gyakorlat.2.övvizsgatechnikák.1.jegyzék.1.röviden-összesített(k04.07.28.) A HVJ gyakorlati övvizsga önvédelmi alapismereteinek tartalomjegyzéke elhelyezkedési időpontokkal képi adathordozókra vonatkozóan. (k.04.07.28.)

2.hvja.4.gyakorlat.3.technikák.1.jegyzék.1.röviden-összesített(k04.07.28.)

A Vital Do fizikai szintű támadó és védekező vetélkedéstechnikáinak jegyzéke és kódszámrendszere értelmezéssel.

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.2.szellemi.

2.hvja.3.elmélet.2.hvjalap.k.04.02.24.

A HVJ ismeretek elméleti alapjai.

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.2.szellemi.1.természetes-érdekek.

2.hvja.6.nevelés.4.kisgyerm-vet.

„A kisgyermek társadalom vetélkedéskultúrájának titkai” (Békés és támadó vetélkedés kultúra ismeretei alsó tagozatos diákok számára)

2.hvja.6.nevelés.5.tinédzser-vet.

„A tinédzser társadalom vetélkedéskultúrájának titkai” (Békés és támadó vetélkedés kultúra ismeretei felső tagozatos diákok számára)

2.hvja.6nevelés.6.felnőtt-vet.

A felnőtt társadalom vetélkedéskultúrájának titkai” (Békés és támadó vetélkedés kultúra ismeretei felső tagozatos diákok és felnőttek számára)

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.2.szellemi.2.erkölcs-értékrend.

2.hvja.6.nevelés.7.hvl.

Human Vital Lovag elismerési és ismeretrendszer.

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.2.szellemi.3.értelmi.

2.hvja.2.spfilozófia.4.eszmék.

MERRE TART A JUDO? AVAGY A DO ESZMÉJÉNEK ÉS MŰKÖDŐ IGAZSÁGÁNAK VISZONYA (GONDOLATOK EGY JAPÁN – MAGYAR BUDO KONFERENCIA KAPCSÁN).

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.2.szellemi.4.érzelmi.

2.hvja.3.elmélet.2.hvjalap.k.04.02.24.

3.5.4. A megelőző önvédelem fejlesztésének célja a Vital Do keretében.

17.teljeskörűönvédelem.1.egyéni.3.belsőegyensuly.

2.hvja.3.elmélet.2.hvjalap.k.04.02.24.

3.5.3. A belső értékrend, a belső harmónia, az önmegvalósítás jellemzői.

17.teljeskörűönvédelem.2.közérdek.1.családi.

2.hvja.3.elmélet.2.hvjalap.k.04.02.24.

3.5.1. A társkapcsolatoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői.

17.teljeskörűönvédelem.2.közérdek.2.társadalmi.

2.hvja.3.elmélet.2.hvjalap.k.04.02.24.

3.5.2. A csoportoknál megvalósuló támadások és védekezések jellemzői.