Judo/Nevelés - Támadó magatartások

ELŐSZÓ

Ajánlom az együttélési ismereteket és tanácsokat tartalmazó sportpedagógiai jegyzetet – konfliktus helyzetek elemzéséhez, megelőzéséhez, kezeléséhez – békés érvényesüléssel kapcsolatos útmutatással magánélet, közélet, önmegvalósítás területén.

Nagy esély van arra, hogy az önvédelmi sportok a harmadik évezredben ugrásszerű fejlődésen menjenek keresztül. A tudományok személyiség fejlesztő, együttéléssel kapcsolatos kutatási ismeretei oktatásba ágyazva új dimenziókat nyitnak meg a megelőző önvédelem, konfliktus kezelés és érdekegyeztetés terén, szuper-intelligenssé téve az egyén önvédelmi rendszerét.

Az önvédelmi oktatás - a nevelést hatékonyabbá téve - bevonul a hétköznapok valóságába, csökkentve a stresszt, például a rangsor, birtok és területharcok területén, ugyanakkor eredményesebbé téve azt.

A kudarcélményből, fajgyűlöletből származó agressziók is kezelhetőbbé válnak a tömegek számára, ami már egy fejlett lelki kultúrájú társadalmat feltételez. A támadó magatartások, megfelelő viselkedéstechnikák, taktikák, sőt életstratégiák ismerete intelligens egésszé teszi a fizikai önvédelem oktatást.

2004. 11. 15. Horváth László

A támadó magatartások alapvető céljai, fő okai illetve keletkezésük, felépítésük

Alapvető célunk az életben maradás. A szomjazó, éhező, fázó, hajléktalan vagy egyéb hiányt szenvedő ember, életben maradása érdekében támadóan is felléphet környezetével szemben, ha nem kapja meg az alapvető személyi szükségleteit.

A második alapvető célnál családi szükséglet esetén az érett felnőtt a párválasztás, családalapítás, gyermeknevelés érdekében támadóan léphet fel. (Ilyen pl.: rivális udvarló, családot fenyegető hiány vagy veszély.)

A támadó magatartások fő oka tehát az önfenntartást segítő alapszükségletek megszerzésének külső akadályoztatása. Lásd: “Szükség törvényt bont.”

A második ok a többnyire tulajdonosi féltésből eredő védés, ahol is a megszerzett alapszükségleteket jelentő fontos javak elvesztését féltve támadó magatartást produkálunk. Ilyen szempontból is igaz a közmondás: “Legjobb védekezés a támadás.”

A harmadik ok felhalmozás, luxusszükségletek érdekében, hatalomvágy által kiváltott támadó magatartás. Lásd a közmondást: “Az arany gazdagság, nem békesség.”

Ha nem sikerül békésen elérni célunkat (lásd 1.4. pont) a feszítő szükségletek miatt előforduló dac és düh hatására sokszor keletkezik támadó magatartás.

Az így jelentkezett támadó magatartások fokozatosan emelkedő szinten jelenhetnek meg.

1. Ilyen “megjátszott” agresszivitást tartalmazó szint a figyelmeztetés, felszólítás, fenyegetés, megfélemlítés illetve az alvilági módszereket is alkalmazó zaklatás, zsarolás, lejáratás, ellehetetlenítés. Ezekkel a módszerekkel szövetségeseket is alkalmazhatnak a támadóan fellépők.
2. Agressziós emelkedő szint a testi fájdalmat, sérülést, halált okozó támadó magatartás.

1.1. A mindennapi életben megjelenő támadó magatartás területei, fajtái

1. Területszerző-védő például a lakóterület, munkaterület megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.
2. Zsákmány-birtokszerző és védő például a pénz, vagy valamilyen vagyontárgy (ingóság) megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.
3. Rangsorszerző-védő például az iskolában, munkahelyen, közéletben, családban, párkapcsolatban betöltött rangsorhely megszerzésére, megvédésére irányuló támadó magatartás.
4. Kudarcélményből származó támadó magatartással találkozunk például sikertelen szereplés esetén, illetve ha céljaink nem valósulnak meg.
5. Nevelői célú támadó magatartás például a felelősségre vonás, figyelmeztetés, ösztökélés jobb eredmény elérésére. Céljai miatt álagressziónak tartják, mert valójában értéket adva igyekszik sikeresebbé tenni a megtámadottat (például tanítványt).
6. Az átlagostól való eltérés esetén bekövetkező “kirekesztő” támadó magatartás. Ilyen például a nemzeti, vallási másság vagy a külső-belső tulajdonságok eltérése az átlagostól, úgymint elhanyagolt, kövér, sovány, kancsal. Az ingadozó, kötekedő viselkedés, hazudozás, félénkség, gyengeség kimutatása, megjátszás, eltérő gondolkodás szintén támadó magatartást válthat ki.

Számon tartják még az állatvilágban az elválasztási agressziót, mely felnőtt kölykök szülőktől való elszakítását, önállósulását segíti elő.

Ismert a párválasztási agresszió, mely hímek harcát jelenti a nőstényért, valamint a szexuális agresszió, ahol a hímek zaklatják a nőstényt.

1.2. Támadó magatartások kezelhetősége általában

A támadó magatartásokat hatásosan csillapítják a megadói gesztusok (pl.: kéz széttárása, szabadkozás, bocsánatkérés, sírás, panaszkodás, fej lehajtása). Figyelemelterelő lehet a gyerekes viselkedés és a mosoly. Befolyásoló, megbékélés irányában ható az ajándékozás (pl.: só és kenyér felkínálása a népszokásokban). Az egyoldalú vagy kölcsönös érdekek biztosítása a támadó felé szintén megnyugtató. Az elsöprő erejű fellépés szintén kiolthatja a gyengébb erővel rendelkező támadó magatartást.

1.3. Támadó magatartásfajták részletes ismertetése, kezelhetősége fajtánként

1.3.1. Területszerző-védő támadó magatartás ismertetése

A lakását, nyaralóját, munkaterületét, iskolapadját, játszóterületét annál hevesebben védi a tulajdonosa, minél értékesebb az számára, hiszen ezek a családnevelés, pihenés, élelemszerzés, tanulás, szempontjából létfontosságúak.

Éppen ezért indulatos vagy számonkérő viselkedéssel ne tulajdonosi, hanem semleges területen lépjünk fel, még ha igazunk is van, és adjunk esélyt a kölcsönös előnyökkel járó megoldásnak is.

1.3.2. Zsákmány és birtokszerző – védő támadó magatartás ismertetése

A zsákmányszerző rablás, támadás esélye és ereje nagyobb lehet értékes tárgyak, magas pénzösszeg esetén, főleg ha az elvétel kockázata kicsi.

Nem ajánlatos éppen ezért dicsekvő, felhívó életmóddal élni. Fontos az óvatos, értéktárgyakra vigyázó viselkedés.

Ugyanígy a jogos bérkifizetésért, örökségért, tulajdontárgyért a birtokos annál támadóbban lép fel, minél nagyobb annak értéke. Ilyenkor a törvények betarttatása, az érdekegyeztető, becsületes viselkedés csökkentheti a támadó magatartást.

1.3.3. Rangsorszerző-védő támadó magatartás ismertetése

Senki sem szeret a legcsúnyább, legbutább, leggyengébb lenni. Az sem mindegy, hogy vezérigazgatóként vagy segédmunkásként kapunk fizetést. Ezért aztán igyekszik mindenki képességéhez mérten minél jobb rangsorhelyet betölteni az iskolában, munkahelyen, magánéletben, közéletben. A rangsorhelyek kialakulásáig négyszeresére növekedhet a csoport támadókedve. Az elől lévők gyengeség esetén állandó támadásnak vannak kitéve a “trónkövetelőktől”.

A rangsor alján lévőknek új közösségek új lehetőségeket adnak, bár itt is meg kell küzdeniük a rangsorhelyekért.

Van, aki képes a rangsor aljáról felkerülni, de ehhez viselkedését megváltoztatva megfelelő érvényesülési vággyal, és ehhez való felemelkedési siker-programmal kell rendelkeznie. (Ilyen pl.: divatos megjelenés, jómodorú viselkedés tanulása, valamint fejlődés - tanulás útján szakmai téren, sport és játék területén.)

1.3.4. Kudarcélményből származó támadó magatartás

Ha nem tudjuk feldolgozni a bennünket ért kudarcot, elkeseredésünkben támadóan lépünk fel a környezetünkkel szemben. A befelé forduló, szótlan, titkolódzó személyiség többnyire önmagában emészti meg a kudarcot, és így többet szenved. A kifelé forduló, beszédes, barátkozó személyiség környezetével hamarabb megosztja kudarcélményét, így a szenvedés egy részét is átadja.

Az egészséges személyiség feldolgozza az őt ért kudarcélményt, és a tapasztalatokat beépítve a jelen és a jövő felé fordul.

Csökkenteni tudjuk a kudarcok számát az okok feltárásával, részben vagy egészben történő megszüntetésével. A kudarcot okozó felhívó jegyek megállapítása, megszüntetése vagy ehhez alkalmazkodó taktikus viselkedés gyakorlása, mint például figyelemelterelés másságunkról, derűs, viccelődő környezet megteremtése a feszültség oldására, a kudarcok számát csökkentheti.

Lelki erőforrásként kitartást adhat a család, az értelmes célok, segíteni akarás másokon. Lelki örömforrásként a baráti kör, zene, sport, állatok, könyvek stb. szeretete a kudarcélményt levezetheti, ezáltal a lehetséges agresszivitást csökkentheti. Önmagunk biztatása, becsülése, valamilyen más területen sikerek elérése pedig a kudarcélményből történő kilábalást segíti.

1.3.5. Nevelő célú támadó magatartás

A szülői nyakleves, büntetés, fenyegetés, szidás, még ha fájdalmas is, jó szándékú és nevelési célzatú, amennyiben az életképességet segíti. Tehát álagresszió, mert nem elvesz, hanem ad.

A védekezés lehetősége: hiányosságaink megszüntetése, igyekvő, udvarias viselkedés kialakítása.

A nevelési szándékot – ha célja értékes – becsülni kell, mint segítő erőt.

1.3.6. Kirekesztő (“normatív”) támadó magatartás

Szüleinket sokkal jobban szeretjük, mint az idegeneket. A saját nemzetünkhöz tartozókat is szívesebben segítjük a bajban, ha választani kell. Ilyen okok miatt létezik a megkülönböztetés fehérek-színesbőrűek, kövérek-soványak, másként gondolkodók és viselkedők között. Minél kevésbé hasonlít ránk valaki, annál nagyobb a csúfolódás, támadás veszélye.

Feszült, rangsorharcokkal tarkított, élelemszegény környezetben még-nagyobb az esélye annak, hogy a “másságot” nem viseljük el, és ellenségesen lépünk fel idegengyűlölő kirekesztés céljával, lásd fasizmus, etnikai háborúk.

A normatív támadó magatartás ellen a jó gazdasági helyzet, a jólét nyújt védelmet. Jólétben élő népcsoportok között kevesebb az összetűzés és a kirekesztés. Az állati ösztönélethez közel eső, indulatos viselkedés civilizált, jóindulatú szabályozása is megvédhet kölcsönös érdekegyeztetéssel.

1.3.7. Elválasztási céllal támadó magatartás

Az állatvilágban a legdurvább módon marja el a szülő azt a már “felnőtt” utódját, aki továbbra is a nyakán akar “élősködni”. Ezzel a leválással az utódot kényszeríti az önálló életre, egy másik területen tovább szaporodva.

Az embereknél is létezik ilyen érdek és irányultság. Sokszor maguk a gyerekek viselkednek durván a szüleikkel, szabadságra vágyó, felnőtt mivoltukat hangsúlyozva, többnyire jövedelem és lakás nélkül. Sajnos a szülők szétválása esetén a gyerekeket is könnyen érheti – rossz anyagi és lakáshelyzetben – önállósulásra késztető agresszió.

A megoldás az összetartó, kölcsönös szereteten alapuló, egymásért kiálló jó családi kapcsolat. A családon belül a jellem és a szülői képesség kérdése is fontos. Az sem mindegy, hogy igyekvő, segítő, tisztelettudó vagy lusta, önző, tiszteletlen, csavargó a gyerek, hiszen a szülőknek ezek jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire jó befektetés a gyermekről való gondoskodásuk.

1.3.8. Párválasztási céllal támadó magatartás

Gyakran előfordul az iskolában a fiúk között, hogy egy csinos lány miatt összeverekednek. Ugyanígy a legjobb barátok a “nagy Ő” mellett ellenfelekké válnak. A természet parancsa vetélkedésre készteti az állatvilágban a hímeket, hogy a legjobb képességű egyed juthasson párhoz. Az embereknél felnőtt korban ez már többnyire kulturált szabályok szerint zajlik, de néha itt is előfordulnak tragédiák. Sajnos sok lány büszke rá, ha a fiúk érte verekszenek, de egy érett, kulturált nő már nem ugrasztja össze udvarlóit. A kulturált vetélkedés lovagias szabályok szerint folyik, ahol a sérülésveszély elkerülése ugyanolyan fontos, mint az eredményesség.

1.3.9. Szexuális céllal támadó magatartás

Az agresszió eredeti célja a szaporodás. Sajnos a nemi erőszak viszonylag sokszor fordul elő, ráadásul többnyire rejtetten, mert a sértettek szégyellik nyilvánosságra hozni. Elferdült személyiségű pedofil beállítottságú emberek tetézik mindezt a gyerekek veszélyeztetésével. Védekezés az óvatos viselkedés idegenekkel szemben. Elhagyott területek, kétes társaságok kerülése szintén megelőző védekezés. Vészhelyzetben figyelemeltereléssel lehetséges a menekülés. Bevált módszer az is, ha fertőző betegnek tetteti magát a megtámadott.

1.4. Érvényesülés, támadó magatartás nélkül

A tehetséges, sőt zseniális zeneszerző, tudós, író, színész stb. könnyebben szerez magas jövedelmet, nem kell másokkal versengenie megbízásokért. A munkaerő piacán a magasan képzett, komoly ismeretekkel rendelkező személy is jobban boldogul, mint egy képzetlen segédmunkás.

Tehát a tehetséges, illetve a magasan képzett, tanult ismeretekkel rendelkező személy, támadó magatartás nélkül is érvényesülhet, mert jobb képességei, okossága, ügyessége révén is el tudja érni a célját békés eszközökkel. A “többet ésszel, mint erővel” közmondás is ezt állítja. Sajnos ez a lehetőség kevesek számára adatik meg. Ahogy a közmondás tartja: “Nem minden ember mehet Rómába.” A többség számára marad a mindennapi életben megjelenő érdekharcok sorozata. Itt is lehetséges azonban a támadó magatartások szabályozott, kulturált formáinak gyakorlása. Jól kifejezi ezt a törekvést az “Élni és élni, hagyni” szólás.