Judo történeti, szakelméleti alapismeretek

Judo történeti, szakelméleti ismeretek

Történeti rész

Ki volt Jigoro Kano (Dzsigoro Kánó): a Judo és a Kodokan Intézet megalapítója.
Mikor és hol született Jigoro Kano: 1860. október 28-án Mikagéban.
Ki volt Jigoro Kano első mestere és mit oktatott: Fukuda mester és ju jutsu-t oktatott.
Mikor alapította meg Kano a Kodokan Intézetet: 1882-ben, 22 éves korában.
Ki kezdte el az első, sportszerű judo-oktatást Magyarországon: Vincze Tibor 1928.
Mikor és hol rendezték az első övvizsgát Magyarországon, és mi volt a legmagasabb övfokozat: 1950 Testnevelési Főiskola 3 Kyu (zöld öv).
Mikor alakult meg az önálló Magyar Cselgáncs Szövetség: 1957.
Mikor vették fel szövetségünket az Európai Judo Unióba (EJU): 1958.
Mikorra tehetők az első harci küzdelmek, birkózással kapcsolatos feljegyzések: az időszámítás előtti 250-es évek elejére.
Mikor alakultak ki az első jujitsu (a judo szempontjából fontos) és más, hasonló rendszerek: időszámításunk után az 1500-as évek elejére.
Ki volt Jigoro Kano első mestere: Fukuda, a Harcművészeti Intézet mestere volt.
Magyarországon járt híres mesterek, akik edzéseket, illetve edzőtovábbképzéseket tartottak:

1906-ban Sasaki Kichisaburo;
1966-ban a Kodokan Intézet két ismert szakembere, Toshiro Daigo és Murai edző-továbbképzéseket tartottak;
1968-ban a 9 Danos Shosei Hamanonak az akkori Japán Judo Szövetség elnökének vezetésével a japán válogatott, köztük volt az olimpiai és világbajnok Inokuma, valamint a holland Geesing tokiói nagy ellenfele, Kaminaga is;
Anton Geesing edzőtovábbképzést tartott;
1971-ben Hiromi Tomita, Mahito Ohgo, Matsumoto, és Kaminaga a japán válogatott akkori főedzői;
Hosszabb időt töltött az akkori magyar válogatottnál Anzai mester 1976-ban;

Szakelmélet

Üdvözlés: rei.
Üdvözlés-térdelésben: zarei.
Judo öltözet: judogi (dzsudogi).
Judot gyakorló: Judoka (dzsudoka).
Támadó, aki az akciót végrehajtja: tori.
Védő, akin az akciót végrehajtják: uke.
Felállás: Természetes alapállás, támadóállás, védőállás.
Haladások a szőnyegen: rendes járás, követő lépés.
Fordulómozgás: például előre történő keresztlépéses.
Egyensúlyvesztések és fő irányai: kuzusi (4 fő és 4 mellékirány előre-hátra, oldalra, jobbra-ballra, valamint ezek rézsútosan közti irányai).
Gyakorlószőnyeg illetve versenyek lebonyolítására is alkalmas szőnyeg neve: tatami.
Judo szó jelentése, értelmezése: ju – természetesnek lenni, do – út, módszer.
Gyakorló terem, hely: dojo (dozso).
Mi a jelentése a Kodokan -nak: iskola a módszer (rendszer) tanulmányozására.
Alapvető egészségügyi ismeretek: fokozott gondot kell fordítani a lábak, kezek tisztán tartására. Sérülések illetve fertőzések elkerülése végett a körmöket tisztán kell tartani és rövidre vágni. A judogi tisztaságára is ügyeljünk, valamint a sérülések elkerülése végett szakadt szerelésben ne gyakoroljunk. Edzésen, sérülés esetén az edzőt azonnal értesíteni kell.
Milyen vezényszóval indítják a judoban a küzdelmet és mit jelent: hajime: rajta - és mivel állítják meg: mate: állj.
Hogyan kell feladni a küzdelmet: feladom vezényszóval, vagy a tatamin határozott, kettőnél több úgynevezett „kopogással” (tenyérrel többször ütögetem az ellenfelet vagy a tatamit).
Mi az ippon: teljes értékű győzelem, ha az ellenfelet megdobva, az nagy lendülettel a hátára esik; vagy az ellenfél feladja a küzdelmet; és ha a leszorítás 30 másodpercig tart, wazari után 25 másodpercig.
Milyen vezényszóra kezdik el mérni a leszorítási időt: osaekomi. Mely vezényszóra szűnik meg, és hány másodperc az ippon: toketa, 30 másodperc az ippon.
Milyen elemeket hagyott ki Kano a Kodokan Judo megalapításakor: a testi épségre veszélyes elemeket hagyta ki.
Miért szükséges és hasznos az övvizsga: Japánban is a Kyu fokozatokkal, illetve övszínekkel különböztetik meg a judoban való jártasságot, (elméleti és gyakorlati) így van ez mindenütt, ahol a judot művelik. Azért hasznos, mert ezáltal nagyobb gyakorlati és elméleti tudás birtokába jutnak
Mi a Kodokan Judo – mint versenysport: Jigoro Kano által a ju jutsu különféle iskoláiból kialakított majd sporttá fejlesztett japán eredetű küzdősport, amelyben az ellenfelek egymás megdobására, leszorítására, fojtására vagy karjának feszítésére törekszenek. A végső cél az ellenfél teljes értékű legyőzése (ippon) ledobása, leszorítása 30 másodpercig, fojtása vagy karjának fokozatos feszítése, hogy az a mérkőzést feladni kényszerüljön. Bár a szabadidősportban még alkalmazhatják - a versenysportban 2017. január 1. dátummal a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) bevezette azt a szabályváltozást, hogy a judo versenyeken a korábbi három pontozási kategória helyett (yuko, wazari, ippon) csak két kategóriát használnak: a wazari és az ippon. A változások célja a judo egyszerűsítése és dinamikusabbá tétele volt.
Mit jelent a Kyu és a Kyo: Kyu – tanulófokozat; Kyo – csoport, iskola, irányzat.
Melyek a Kodokan Judo Kyu fokozatok és milyen színek jelölik azokat:

6. Kyu fehér; 5. Kyu citromsárga; 4. Kyu narancssárga; 3. Kyu zöld; 2. Kyu kék; 1 Kyu barna (legmagasabb tanulói fokozat).

Melyek a nem ippont érő akciók elnevezései, és mennyi segédpont jár értük:

kinsa (1 p.) – legkisebb értékű akció, nem kerül fel az eredményjelző táblára newazában 1 – 9 mp-ig tartó leszorítás koka (3 p.) – legkisebb értékű akció, amely felkerül az eredményjelző táblára newazában 10 – 19 mp-ig tartó leszorítás yuko – (5 p.) - majdnem wazari newazában 20 – 24 mp-ig tartó leszorítás wazari – (7 p.) - majdnem ippon newazában 25 – 29 mp-ig tartó leszorítás ippon (10 p.) – teljes értékű győzelem newazában 30 mp-ig tartó leszorítás Megjegyzés: a segédpontok nem adódnak össze, de két wazari ipponos győzelemmel ér fel.

Büntetések fokozatai és akcióértékük: shido (koka), chui (yuko), keikoku (wazari), hansoku-make (ippon).
Miért hasznos az állásból földharcba való átmenetek ismerete: ha az állástechnika akció nem felel meg az ippon kritériumainak, vagy a bíró nem értékeli ipponként, úgy földharcban a dobás végrehajtása után előnyösebb helyzetből lehet a földharc-technikát alkalmazni az ipponos győzelem elérése érdekében.
A judo technikák két főcsoportja: nage waza – dobástechnika, és katamewaza, newaza – lefogás, illetve földharc-technika.
A kontratechnika jellemzője: az egyik küzdő indít egy akciót, ellenfele védi „blokkolja” és a védő fejezi be az akciót, megkontrázza ellenfele akciókísérletét, technikáját.
Mi az uchikomi: dobás-előkészítő gyakorlatok partnerrel az egyensúlyvesztésig.
Mi a randori: „gyakorló küzdés” szabad küzdelem, bíró nélkül.
Mi a Shiai: versenyküzdés bírói irányítással.
Kansetsu: izület.
Karfeszítés technika és szabályos végrehajtása: kansetsu-waza, fokozatosan nem hirtelen csak könyökízületben.
Szőnyegszéli helyzetek megítélése newazában: amíg az egyik fél bármely testrésze érintkezik a küzdőfelülettel, az akció folytatódik, illetve nem szűnik meg a leszorítás, beleértve a veszélyzónát is.
Fojtástechnika és szabályos alkalmazása: shime waza csak a nyaki verőér elszorításával alkalmazható.
Mi az a hasznos ún. technikai elem, mellyel a Kodokan Judo többet adott: az eséstechnika illetve azok oktatása.
Mit jelent a barai, gari, gake kifejezés és mi a lényeges eltérés közöttük:

barai – söprés; uke előre, tori hátrafelé lép ill. halad, a két láb egyirányú mozgást végez.
gari – lábhorog; uke és tori egymás felé lép ill. halad, a két láb szembe mozog egymással.
gake – beakasztani, bekampózni; a tori arra a lábra akaszt, kampózik, amelyen az uke testsúlya van, arra támaszkodik, tori így dönti le az ukét.

Az időmérő bíró a vezetőbíró mely vezényszavára indítja el az órát: „hajime” „yoshi” és mely vezényszavakra állítja meg: „mate” „sonomama”.

Mit jelent a sonomama: ne mozdulj, a yoshi: folytasd, a toketa: leszorítás megszűnt.

Helyzetmegítélés állásharcban: az a versenyző tekintendő küzdőtéri pozícióban lévőnek, aki akár csak egyik lábával, térdével vagy kezével elhagyja az érvényes küzdőfelületet.

Sutemi Waza alkalmazása esetén testének több mint fele részével érvényes területen kívül kerül.

Egy dobástechnika végrehajtásának mozzanatai:

* shisei – felállás,
* kumikata – megfogás,
* kuzushi - egyensúlyvesztés
* tsukuri – dobáselőkészítés
* kake – dobás.

Milyen ismertebb iskolák voltak a jujutsu iskolákon kívül: tajijitsu, wajitsu, torite, jawara, komiuchi, kogosoku, hakuda, shubaku.

Az egyes jelentősebb stílusok jellemzői:

taijitsu – erős stílus, a küzdelemben az erő fontosságát helyezte előtérbe.
jujitsu – lágy művészetet, gyakorlatot jelentett, a lágyság itt az utánaengedést, a körülményekhez való alkalmazkodást jelentette.

Mi volt a jujitsu két legjellegzetesebb iskolája – ryuja (útja) melyből Jigoro Kano a legtöbbet használt a Kodokan Judo kialakításához: kitoryu, tenshinshioryu.

Mi volt a célja Kanonak a harcművészetek tanulmányozásával: Jigoro Kanot az a cél vezérelte, hogy újra „életre kelti” Japánban ezeket a harci művészeteket, bízva abban, hogy nagy szolgálatot tesz majd ezzel a mindenfajta testmozgástól elszokott népének.

Mi a Budo: a harc művészete, útja. A hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. A mai Budot a következő ágazatok alkotják: kendo, judo, aikido, karate-do, kyudo, iaido, naginata-do.

Mi a Bushido jelentése: a harcos útja. A japán szamurájok íratlan erkölcsi kódexe, amely még ma is mélyen gyökerezik a japán ember életében.

Mi a kappo vagy katsu, mikor alkalmazzák és mi a lényege: az újraélesztés művészete, életre-keltés. A különböző préselések főleg fojtásfogások következtében beállt eszméletvesztés, ájulás esetén alkalmazzuk. Lényege: az erőteljes nyomás a mellkasra, hasi tájra, a szabályos légzésritmus megindítását segíti elő.

A Kodokan Intézet által kialakított Judo rendszer felépítése:

I. nagewaza - dobástechnika

tachiwaza - állástechnika
sutemiwaza - vetődéses technikák

II. katamewaza - lefogásos technika

newaza - földharc technika.

A nagewaza alcsoportjai:

te waza - karral-kézzel végrehajtott dobások,
koshi waza - csípővel végrehajtott dobások,

ashi waza – lábbal végrehajtott, dobások,

ma sutemi waza – hátra-vetődéssel végrehajtott dobások,

yoko sutemi waza – oldalra-vetődéssel végrehajtott dobások.

A katame waza alcsoportjai:

osae waza – leszorítás-technikák,
shime waza – fojtástechnikák,

kansetsu waza – karfeszítés-technikák,

sangaku– háromszögtechnikák.