Kertészet/Cincérfélék/Cincérfélék
< Kertészet | Cincérfélék
.jpg)
Cincérfélék
- (Cerambycidae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A cincérfélék a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó család. Magyar nevüket onnan kapták, hogy zavarás esetén cincogó-ciripelő hangot hallatnak.
- A cincérféléknek körülbelül 25 000 faja ismert; fajaik minden kontinensen előfordulnak, Antarktika kivételével. Különösen sok fajuk él a trópusokon. Közép- és Észak-Európában 250, a Brit-szigeteken pedig 60 faj él. Sok faj kifejezetten ritkának számít. Számos cincérfajt Európában törvények védenek. A trópusokon élő fajokat leginkább élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. A cincérfélék családjába 216 magyarországi faj tartozik. A rovarászok körében a cincérek igen népszerűek, ezért hazai fajaik életmódját is viszonylag jól ismerjük.
- E rovarok hossza Európában legfeljebb 60 milliméter, a trópusokon nagyobb. A cincérek teste hosszúkás és enyhén lapított, de vannak zömök vagy hengeres alkatú fajok is. Élénk mozgású bogarak. Sok faj élénk színekben pompázik, és változatos minták díszítik őket, míg más fajok egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok teste mérget vagy keserű ízű anyagokat tartalmaz. Mintázatuk néha aposzematikus, vagyis veszélyes vagy kellemetlen ízű rovarokat, például redősszárnyú darazsakat (Vespidae) vagy hajnalbogárféléket (Lycidae) utánoznak (mimikri). Más fajok mintázata a környezetükre (például zuzmós fakéregre vagy madárürülékre) hasonlít (álcázás).
- A cincérfélék szárnyfedője általában betakarja a hátulsó pár szárnyat, de néha megrövidült; az ilyen fajok fürkészdarazsakra hasonlítanak. Egyes cincérfélék egyáltalán nem tudnak repülni. Lábfejükön két-két karom van. Rágó szájszervük erős, a bogarak képesek megrágni a kemény fát. A csáp 11 ízből áll, és rendszerint hosszabb, mint az állat teste; a hímek csápja hosszabb, mint a nőstényeké. A bogár a csápjával tapogat, és a környezet illatanyagait is érzékeli. A cincérfélék csápjukat előretartva vagy oldalra hajlítva viselik; számos faj arra is felhasználja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nem tud ciripelni, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk: előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre-hátra mozgatva, cirpelő hangot ad. Más fajok – a csőszcincérformák (Prioninae) tagjai – a hátulsó lábukat dörzsölik a szárnyfedő szegélyéhez.
- A cincérfajok nagy többségének lárvái élő vagy holt faanyagot esznek (szaproxilofágia); a kifejlett rovarok fák kifolyó nedvével, virágporral és nektárral táplálkoznak. Nagy számban akadnak azonban lágyszárúak gyökerében vagy szárában fejlődő fajok is; a gyalogcincérek lárvái pedig a talajban pázsitfűfélék gyökereit fogyasztják.
- A cincérfélék fajtól függően 150-300 petét, egyesével vagy csomókban raknak le. A lárvák fejlődésének időtartama fajonként és területenként eltérő. A kifejlett bogarak (imágók) viszonylag rövid életűek.
A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:
- Anoplodermatinae
- Apatophyseinae
- Hőscincérformák (Cerambycinae)
- Disteniinae
- Dorcasominae
- Takácscincérformák (Lamiinae)
- Fürkészcincérformák (Necydalinae)
- Oxypeltinae
- Parandrinae
- Philinae
- Csőszcincérformák (Prioninae)
- Félcincérformák (Spondylidinae)
- Virágcincérformák (Lepturinae)
- Vesperinae
Magyarországon előforduló fajok szerkesztés
- Ácscincér (Ergates faber)
- Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum)
- Bársonyos darázscincér (Plagionotus arcuatus)
- Cser-tövisescincér (Rhagium mordax)
- Csőszcincér (Prionus coriarius)
- Diófacincér (Aegosoma scabricorne)
- Feketevégű karcsúcincér (Stenurella melanura)
- Fenyves-tövisescincér (Rhagium inquisitor)
- Havasi cincér (Rosalia alpina)
- Juhar-díszcincér (Anaglyptus mysticus)
- Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
- Pézsmacincér (Aromia moschata)
- Pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae)
- Sárgafarú darázscincér (Plagionotus detritus)
- Szemfoltos cincér (Mesosa curculionoides)
- Tarka cincér (Aegomorphus clavipes)
- Tölgyes-tövisescincér (Rhagium sycophanta)
- Tűzpiros facincér (Pyrrhidium sanguineum)
- Változékony virágcincér (Pachytodes cerambyciformis)
Forrás: Magyar Wikipédia:Cincérfélék
