Állatok/Cincérfélék/Wallace-cincér
< Állatok | Cincérfélék
(Batocera wallacei szócikkből átirányítva)
Wallace-cincér
- (Batocera wallacei, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A Batocera wallacei a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Faji jelzője és magyar neve Alfred Russel Wallace-ra utal, aki a fajt felfedezte az indonéziai Aru-szigeteken. Tudományra új fajként James Thomson írta le 1858-ban, a Wallace által gyűjtött fajokat tárgyaló művében.
- A Wallace-cincér előfordul Új-Guineában, az Aru-szigeteken, a Kai-szigeteken, valamint az ausztráliai Queensland államban a York-félszigeten. Elterjedési területének nagy részén elég gyakori. A Batocera wallacei proserpina nevű alakot egyes szerzők alfajnak tekintik, mások csak szinonimának.
- A Batocera wallacei a legnagyobb termetű a nagyjából 50 Batocera-faj közül. Ausztrália legnagyobb bogárfaja. A hímek testhossza elérheti a 85 millimétert, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek csápja jóval több, mint kétszer olyan hosszú, mint a testük, elérheti 250 millimétert; a nőstények csápjának hossza valamivel kevesebb, mint a testhosszuk másfélszerese. A hímek elülső lába aránytalanul megnyúlt, a lábszár utolsó harmada erősen befelé hajló.
- Teste hátoldalát (fejét, előhátát és szárnyfedőit ) nagyon finom, sűrű, zöldesszürke szőrzet borítja, mely azonban a szárnyfedő kiemelkedő részein hiányzik, itt a színe feketés-barna. Szárnyfedőin továbbá fénytelen fehér, kerekded és megnyúlt foltok is láthatók, melyek kiterjedése nagyon változó, és részben össze is folynak.
- Lárváinak testhossza eléri a 10 centimétert. Fehéres színű bábja zöldes árnyalatú, hátán és oldalán sárgás foltokkal.
- A trópusi esőerdők lakója. Lárvája évekig fejlődik a hatalmas esőerdei fák (főleg fatermetű Ficus-fajok) elhalt törzsében. A kifejlett bogár főleg éjszaka aktív, olyankor a fatörzseken párt keresve mászkál vagy repül. A mesterséges fényforrások vonzzák.
Forrás: Magyar Wikipédia: Wallace-cincér
