Kertészet/Csorványfélék
Csorványfélék
- (Glaphyridae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A csorványfélék a rovarok osztályában a bogarak rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó család. A föld nagy részén elterjedt (Grúzia, Irán, Törökország, Üzbegisztán, Görögország, Ukrajna) meleg, száraz területeken.
- Közepes méretű (6-20 mm), hosszúkás bogarak, gyakran tarka színűek, sűrűn szőrösek. Sokan méheket és poszméheket utánoznak.
- Alapszíne a sárgásbarnától a feketéig terjed, gyakran fémes fényű. Az egész testet hosszú, egyenes, finom szőrszálak borítják, amelyek különböző színűek. A fej lefelé hajlott, az antennák 9 vagy 10 csuklósak háromcsuklós legyezővel, minden ízület bársonyosan szőrös. A szemeket az elülső szélén egy csík választja el. A felső ajak (labrum) és az állkapcsok (mandibulák) a fej elülső széle (clypeus) elé nyúlnak ki. A mellvédő (pronotum) többé-kevésbé négyzet alakú, boltozatos, gyakran sűrűn szórt és szőrös. A szárnyai hosszúkásak, a legkülső rész gyakran vékony, a csúcsok pedig szétterülnek, így nem fedik le az egész hátsó részét. A lábak erősek, a mellső lábakon (tibiae) kívül egy pár fog található, a középső és hátsó lábakon eltérően fejlett sarkantyúk lehetnek. A lábak ötízületesek, meglehetősen hosszúak és erősek.
- A biológiáról keveset tudunk. A kifejlett bogarak nappal repülnek, homokos területeken virágok és bokrok fölött nyüzsögnek. A lárvák többek között a part menti homokdűnékben találhatók, ahol pusztuló növényi részekkel táplálkoznak.
Forrás: Magyar Wikipédia Csorványfélék
