Kertészet/Ezüstszárnyú molyok/Kígyóaknás ezüstmoly
.jpg)
Kígyóaknás ezüstmoly
- (Lyonetia clerkella, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kígyóaknás ezüstmoly a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a valódi lepkék alrendjébe a ezüstmolyok családjához tartozó, Magyarországon is ismert faja.
- Ez az eurázsiai faj Európa mérsékelt és északi területei mellett a Földközi-tenger medencéjében is általános. Hazánkban is mindenfelé megtalálható.
- Első szárnyainak belső fele rajzolatmentes, fénylő fehér. A szárny külső harmadát egy nagy, sötét, négyszögletes sárgásbarna folt uralja. A rojt mintázata jellegzetes: fehér és barna csíkok váltogatják egymást. A fej és a tor fehér. Szárnyának fesztávolsága 8–10 mm.
- A régebbi szerzők két nemzedékű fajnak tartották, az újabb megfigyelések azonban valószínűsítik, hogy egy-egy évben három nemzedéke kel ki.
- Polifág hernyója a lombkorona- és cserjeszintben él, ahol elsősorban a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó gyümölcsfákon aknázik.
Fő tápnövényei:
Gyakran fordul elő a:
- galagonyán (Crataegus),
- fanyarkán (Amelanchier),
- berkenyén (Sorbus),
- madárbirsen (Cotoneaster),
- babérmeggyen (Cerasus laurocerasus).
Ritkábban megtalálható:
- a nyírfán (Betula) és
- a gesztenyén (Castanea).
- Ritkán a komlón is megtelepszik. Nem szerepel a Vörös listán. Magyarországon nem védett
- Nevét arról kapta, hogy aknája jellegzetesen „kígyózó”, igen hosszú. Vékonyan kezdődik és fokozatosan szélesedik, de mindvégig keskeny marad. Az akna középvonalában végig látható a hernyó ürüléke. Ha egy levélen több akna van, azok keresztezhetik egymást, sőt, a hernyó a saját aknáján is keresztülrághatja magát.
Forrás: Magyar Wikipédia: Kígyóaknás ezüstmoly
