Kertészet/A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége

A lap mérete: 1676 bájt

Kertészet

A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége

Kórokozó:

(Monilínia fructigena, | Monilínia laxa } fajok
(Mindkét kórokozó rothadást (repedés, jégverés után) okoz, a laxa veszélyesebb, főleg virágzáskor, ha csapadékos-ködös az idő.)

Gazdanövény: csonthéjas, almatermésűek

Monilínia laxa

Tünetek virág

- világosbarna, petyhüdt, a kocsány elhalt (apró szürke exogén sztrómák)

hajtás

- Alul ovális, nagy besüppedt folt.
- A csúcs a levéllel elbarnul, elszárad, mézga.
- Rákos sebek, melyek a farészig süppedtek, kiemelkedő kalluszredő, mézga.
- Ha körbeér, az ág elszárad.

gyümölcs

- A seb körül egyre több barna rothadás.
- A folton szórt, szürke, exogén sztrómák.
- A kocsány barnul, a múmia a fán marad.

Monilínia fructigena: csak cseresznyén

Tünetek

- Múmiákon tavasszal tölcsér apotéc fejlődik (talajba forgatva nem).
- A múmián az exogén sztrómák télállók, sőt újak is fejlődnek.
- Tavasszal újak fejlődnek és rajtuk láncokban konídiumok fűződnek le.

Fertőz még:

- A rákos sebben évelő micélium, ami tavasszal új exogén sztrómát hoz létre.
- A konídiumok légmozgással, esőcseppel virágra jutnak és a bibén csíráznak.
- A tömlő a bibecsatornán át a hajtásba. Gyümölcsbe seben jut.
- Szorosan összeérő terméscsoportban már az ép héjon is átjut.