Észak- és Közép-európától Nyugat-Ázsiáig él. A Kárpát-medence a faj elterjedési területének nyugati határán fekszik. Ennek megfelelően a régióban ritka; kevés helyről került elő.
Nagy termetű molylepke; szárnyának fesztávolsága 36–64 mm – a jelentős különbség oka, hogy a nőstények jóval nagyobbak a hímeknél. Színezetük is eltérő: a hímek szárnyai (az elülső és a hátulsó is) ezüstös fehérek, mintázat nélkül. A nőstény első pár szárnya agyagsárga, világospiros rajzolattal.
Két év alatt fejlődik ki úgy, hogy a hernyó telel át a tápnövény gyökerében vagy gyöktörzsében (rizómában). A hernyó főként a nedves talajt kedveli, ahol a főleg a komló, ritkábban a sárgarépa, a lósóska, a fejes saláta vagy a burgonya gyökerébe rágja be magát. A régebbi magyar irodalomban kártevőnek minősítették, de ritkasága miatt gyakorlati jelentősége nincs.
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
.png)
