Kertészet/Levéltetvek/Levéltetvek

A lap mérete: 3815 bájt

Kertészet

Levéltetvek

Levéltetvek

Latin neve - ()

A levéltetvek (Aphidoidea) a rovarok (Insecta) osztályába és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó öregcsalád.

Az öregcsalád két családja:

Valódi levéltetűfélék (Aphididae)
Gubacstetvek (Eriosomatidae)

A levéltetvek a világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övi és a trópusi éghajlaton. A levéltetvek hossza általában 2-3 milliméter. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró.

A különböző fejlődési alakjai nagyobb hányadban a levelek fonáki oldalán táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervükkel okozzák a sebzéseket és a befecskendezett nyáluk segítségével előkészített folyékony táplálékot veszik fel. Jelenlétükkel az első lomblevelek megjelenésétől betakarításig lehet számolni. Táplálkozásuk hatására a levelek sárgulnak, asszimilációs tevékenységük csökken és ezáltal a termés tömege is mérséklődik. Különösen veszélyes a közvetett tevékenységük, ami a különböző burgonya patogén vírusok terjesztését jelenti. Az ültetőgumó-termesztő területeken ezért a fejlődés kezdeti stádiumától hatékony védekezést kell alkalmazni, mert a tömegszaporodásra kedvező ökológiai feltételek május-június hónapban optimálisak.

A levéltetvek különösen érzékenyek a hőmérsékletre, ezért július-augusztusban általában elpusztulnak, mert erre az időpontra megszűnik a zárt növényállomány, és így a napsugarak közvetlen hatása pusztulásukat okozhatja.

Néhány ismertebb faj szerkesztés

Levéltetűvel a növényt megbetegítő vírusok közel 64%-a vihető át. A levéltetvekkel átvihető vírusokat afidofil vírusoknak nevezzük.

Jelentősebb vektor levéltetvek: