Kertészet/Madarak/Barátréce

A lap mérete: 3526 bájt

Kertészet

Barátréce


A hím
és a tojó
2011.06.20 pochard, St. James Park, London, UK 013c.jpg
Barátréce
(Aythya ferina, Syn: Anas ferina)
Más neve(i): -
A barátréce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas ferina néven.

Magyarországon védett - Eszmei érték: 50 000 Ft

Eurázsia, korábban csak Kelet-Európában volt fellelhető, de az elmúlt 100 év során lassan megjelent Közép- és Nyugat-Európában is. Közép-Európában az egyik leggyakoribb récefaj.
A halastavak és víztározók, valamint nyílt vizeken gazdag mocsarak és mély vizű elöntések elég gyakori fészkelőfaja. Egész évben megfigyelhető, fagymentes helyeken áttelel. Vonulása során nagyobb nyílt vizű tavakat, víztározókat kedveli, de folyókon, bányatavon és árasztásokon is megtalálható. Tavasszal márciusban, ősszel október–novemberben több ezres csapatai figyelhetők meg a Balatonon, a Tisza–tavon és a nagyobb alföldi halastavakon.
Testhossza 42-49 centiméter, a szárny-fesztávolsága 72-82 centiméter, testtömege 650-1200 gramm. A tojó valamivel kisebb, mint a hím. Nászruhában a gácsér feje barna, háta és oldala szürke, begye és melle fekete. Nyugalmi ruhában szeme piros, csőrén pedig világoskék sáv látható. A tojónál ez nem figyelhető meg, a szeme barna, nászruhában világosabb.
Gyommagvakkal, növényi részekkel, rovarokkal, csigákkal és kagylókkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel.
Az ivarérettséget többnyire egyéves korban éri el. A költési időszak május-június között van. Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-11 halványzöld tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik.
Főleg hínárral, magvakkal és rovarokkal táplálkozik, télen inkább kagylókat fogyaszt.[4] Rövidtávú vonuló, de néha áttelel.
Magyarországon rendszeres fészkelő. Egész évben megfigyelhető, fagymentes helyeken áttelel.[4] A halastavak és víztározók, valamint nyílt vizeken gazdag mocsarak és mély vizű elöntések elég gyakori fészkelőfaja. Vonulása során nagyobb nyílt vizű tavakat, víztározókat kedveli, de folyókon, bányatavon és árasztásokon is megtalálható. Tavasszal márciusban, ősszel október–novemberben több ezres csapatai figyelhetők meg a Balatonon, a Tisza–tavon és a nagyobb alföldi halastavakon.
Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is még nagy, de gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.
Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Barátréce

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátréce témájú médiaállományokat.