Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly

(Kertészet/Madarak/Erdei fülesbagoly szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2909 bájt

Állatok

Erdei fülesbagoly


Erdei fülesbagoly
Erdei fülesbagoly fióka
Erdei fülesbagoly
(Asio otus, Syn: -)
Más neve(i): -


A madarak osztályának a bagolyalakúak rendjébe, a bagolyfélék családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.
Védett madár! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2012)


Közép-Európa és Magyarország egyik leggyakoribb bagolyfaja. 2020-ban az év madarának választották.
Közepes termetű bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárny-fesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Tollfülei hosszúak. Rozsdás sárga tollazatát sűrű, sötét hosszanti sávozás és finom keresztvonalak tarkítják.
A kerek fejű macskabagolytól szögletesebb fejformája, hosszú tollfülei, karcsúbb teste és narancssárga szeme különbözteti meg. Röptében szárnya és farka hosszabbnak tűnik, mint a macskabagolyé. Szárnycsapásai mélyek.
Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket. A kis erdőfoltokat, a folyók ártereit, a parkokat, öreg temetőket kedveli.
Ragadozó madár. Rágcsálókra vadászik; néha madarat s rovarokat is fog nyílt területeken. Kedvence a mezei pocok; köpetei ezek koponyáival vannak tele. Havas teleken több madarat is megfog — főleg verebeket. Lesőhelyről csap le zsákmányára, de éjszaka hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokban 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik e helyeket.
A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át.
A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre, nem repül el, csak nagy szemével kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik.
Főleg fenyvesek, néha kisebb fenyőcsoportok, helyenként lomberdők. Elhagyott fészkekben, faodvakban, lápokon, néha az erdei talajon is költ.
Magyarország erdeiben gyakori fészkelő. Állandó.
Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Erdei fülesbagoly

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok/Madarak/Erdei fülesbagoly témájú médiaállományokat.