Kertészet/Pajzstetvek/Karmazsintetű
< Kertészet | Pajzstetvek
(Kertészet/Rovarok/Karmazsintetű szócikkből átirányítva)![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0a/Scale_Insects_%28Kermes_ilicis%29_on_Holm_Oak_%28Kercus_ilex%29_%2819551723743%29.jpg/200px-Scale_Insects_%28Kermes_ilicis%29_on_Holm_Oak_%28Kercus_ilex%29_%2819551723743%29.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Scale_Insects_%28Kermes_ilicis%29_on_Holm_Oak_%28Kercus_ilex%29_%2820164637762%29.jpg/200px-Scale_Insects_%28Kermes_ilicis%29_on_Holm_Oak_%28Kercus_ilex%29_%2820164637762%29.jpg)
Karmazsintetű
- (Kermes ilicis, | Coccus ilicis } fajok
- Más neve(i): -
- A karmazsin-tetű' a rovarok osztályába a fél-fedelesszárnyúak rendjébe és a Kermesidae családba tartozó faj]].
- Egyes rendszerezések a teknős pajzstetvek (Coccidae) családjába sorolják, Coccus ilicis néven.
- Dél-Európában és Elő-Ázsiában honos. A (gubacstölgy, bíborgubacstölgy), karmazsin tölgy; Quercus coccifera) és néhány rokon tölgyfaj élősködője.
- Életciklusa a bíbortetűéhez hasonló; a modern irodalomban gyakran össze is tévesztik őket. Sajátossága, hogy nőstényei peterakás előtt a fa törzséhez rögzítik magukat, és úgy rakják petéiket a fa kérgére, hogy testük óvja azokat. A nőstény ezután meghal, testéből karmazsin színű folyadék szivárog, és vörösre festi környezetét.
- Már az Ószövetség is említi, de igazi jelentőségre a kereszténységben tett szert. A borsónyi nőstény rovarokat összegyűjtötték, kiszárították és így árulták. Porukból vonták ki kémiailag a kárminhoz meglehetősen hasonló karmazsin festéket, ami az ókorban igen elterjedt és értékes színezőanyag volt, a buzérvörös nagy vetélytársa. Mivel a keresztények hasonlóságot véltek felfedezni a karmazsin-tetű és Krisztus élete között (Krisztus is 'a fán' halt meg és ontotta vérét), ezért előszeretettel festették karmazsinvörösre kegytárgyaikat. Végül II. Pál pápa 1464-ben a „bíborosok színévé” nyilvánította.
Forrás: Magyar Wikipédia: Karmazsintetű