Kertészet/Tünethatározó/A vírusok elleni védekezés
< Kertészet | Tünethatározó
A lap mérete: 3792 bájt
Kártevők
A vírusok elleni védekezés
Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
A vírusok átvitele
- Minden növényvírus átvihető fogékony gazdanövényére kertészeti oltással, de természetes terjedésük főképpen vektorokkal (levéltetvek, kabócák, fonálférgek, talajban élő gombák) és parazita növényekkel (Cuscuta spp.) történik.
- A vektormentes átvitelen kívül a vegetatív szaporítószervekkel (gumó, hagyma, rizóma), a generatív szaporítószervekkel (mag, pollen) és a mechanikai úton történő terjedésnek van jelentősége.
A vírusokkal mint fertőző betegségekkel szembeni védekezés két csoportba osztható:
- 1.) megelőzés (profilaxis) és
- 2.) gyógyítás (terápia).
- Vírusmentes szaporítóanyag előállítás, beszerzése, és ültetése, a vírus terjesztő rovarok levéltetvek, kabócák, és az atkák elleni védekezés. Valamint a felfedezett fertőző gócok (beteg növények), megsemmisítése.
- A növényvírusokkal szembeni preventív eljárások közül a rezisztenciára nemesítésnek (rezisztens fajták előállításának), a vírusmentes szaporítóanyagok használatának, a fertőzési források (gyomnövények), a vírusátvitelben szerepet játszó vektorok elpusztításának és a karantén rendszabályok betartásának a legnagyobb a jelentősége.
- Újabban eredményeket értek el a gyenge vagy gyengített vírustörzsek preimmunizálásával kapcsolatban. A keresztvédettség (cross protection) jelenség néven ismertté vált biológiai védekezés lényege az, hogy egy vírus gyenge, enyhe megbetegedést okozó törzse védelmet nyújt ugyanazon vírus súlyos betegséget előidéző törzsének fertőzésével szemben, és ez utóbbi vírus szaporodása is jelentősen csökken.
- A biotechnológiai módszerek közül figyelmet érdemel a köpenyfehérjegénnel, a szatellit RNS-sel, az értelmetlen (antiszensz) nukleinsavval és a defektív interferáló molekulákkal kialakított indukált rezisztencia.
- A biotechnológiai módszerek alkalmazását a növényvírusok ellen azok az elmúlt években történt biológiai, biokémiai és molekuláris biológiai felfedezések tették lehetővé, amelyekkel ismertté vált az egyes szervezetek működését ellenőrző gének megismerése és megváltoztatása.
- A génsebészeti, ill. a génátültetési módszerek felhasználásával forradalmi változások következtek be a mezőgazdaságban és a növényvédelemben. Egyes vélemények szerint 1–2 évtized múlva a világ élelmezésében szerepet játszó 29 fő tápnövény 80%-a genetikailag módosított, azaz transzgenikus növény lesz.
Védekezés
- A terápiai eljárások közül főképpen a hőterápiának és a regenerációs terápiának (merisztéma kultúra) van jelentősége. A növényvírusok – és általában a vírusok – elleni kemoterápiát (vírusellenes anyagok) igen nagy mértékben hátráltatja az a tény, hogy a vírusoknak nincs önálló anyagcseréjük, ezért az in vivo végzett kemoterápikumok nemcsak a kórokozót, hanem a gazdasejtet is károsítják.
- Ennek ellenére egyes vírusellenes szerek (pl. Ribavirin, Tiazofurin, Pyrazofurin) tápoldatba adásával sikerült egyes vírusok (pl. burgonya X-vírus (potato X potexvirus), burgonya S-vírus (potato S carlavirus) szaporodását merisztéma kultúrában gátolni, vagy megszüntetni.
- Újabban metil-benzimidazol-2il-karbamát tartalmú gombaölő szerekkel is (pl. Benlate, Bartstin) sikerült mérsékelni egyes növényvírusok tünettani hatását.
