Kertészet/Tünethatározó/Alma lenticella foltosság

A lap mérete: 3569 bájt

Kártevők

Alma lenticella foltosság

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Alma lenticella foltosság

Nem fertőző betegség

A legjelentősebb tárolási betegség, amely már a szüret előtt, a fákon lévő gyümölcsökön is megjelenik.
A gyümölcs – egyrészt a foltok miatt, másrészt a foltokon megtelepedő, rothadást előidéző gombák miatt – nagymértékben veszít minőségéből.
A lenticellafoltosság egyik típusa a Jonathan-foltosság.
A betegség legfontosabb gazdanövénye a Jonathan, de más piros gyümölcsű almafajtákon is előfordulhat.
A betegség inkább a nagyobb és a jól színeződött gyümölcsökön károsít.

Oka

A betegség oka a kalciumhiány.

Ezt egyrészt az ionatagonizmus miatti nagy, oldható kálium, esetleg magnéziumtartalmú talaj idézheti elő.

Másrészt kiválthatja a többéves, nagy adagú káliumtrágyázás a savanyú talajokon, mivel a növény által felvehető kalciumtartalmat számottevően csökkentheti.
A kalcium felvételét az időjárás is befolyásolja. Szárazság esetén a növény tápanyagfelvétele csökken.
Ilyenkor a korábban kifejlődött növényrészekből az újonnan növekvők felé áramlik a legtöbb tápanyag, kivéve a kalciumot, amelynek eredményeképpen a gyümölcs sejtfalak közötti pektinrétegében kalciumhiány áll elő.

Tünet

A lenticellafoltosságra jellemző, hogy a gyümölcs színesebbik oldalán, a héjon, a lenticellák körül 2–3 mm átmérőjű, kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő sötétbarna vagy fekete foltok láthatók.
A folt közepén a kifehéredett lenticella jól megfigyelhető.
A gyümölcs húsában nem észlelhetők elváltozások.
A Jonathan-foltosságra jellemző, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol jelentkeznek, és összeolvadva szabálytalan foltok alakulnak ki.
A betegség kialakulásának számos tényezője még nem ismert pontosan.
A megfigyelések és a vizsgálatok szerint a betegség gyakoribb a nagy gyümölcsökön, mint a kisebbeken.
A szedési érettségkor szüretelt gyümölcsöket a betegség kevésbé károsítja, mint a későn szüretelteket.
A szüret és a tárolás kezdete között eltelt idő tartama is fontos tényező, a szüret után azonnal betárolt gyümölcs kevésbé károsodik.
A magas hőmérsékleten tárolt gyümölcs gyorsabban öregszik, ezért a betegség jobban károsítja.
A szabályozott légtérben történő tárolás csökkenti a foltosodást.

Védekezés

A betegség megelőzése céljából a talaj tápanyagvizsgálatára épülő tápanyagellátásra kell törekedni.
Kerülni kell a nagy adagú műtrágyázást.
Szükség esetén 3–4 alkalommal, 1–2 hetes időközönként kalciumtartalmú szerrel kell permetezni.
A permetezést egyesek a terméskötődés után, mások a szüret előtt javasolják.
A gyümölcsöt idejében le kell szedni, s azt azonnal hűtőtárolóba kell elhelyezni.
Tárolásra a 60 mm átmérő alatti gyümölcsök a legmegfelelőbbek.
Szabályozott légtérben történő tárolás esetén a szén-dioxid 2,5–5%, az oxigén pedig 3% legyen.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Nem fertőző betegségek