Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése
Oka
- Oka a szárazabb időszakot követő csapadékos időjárás.
Tünet
- Korábbi szakirodalmakban azt olvashattuk, hogy a gyökéren keresztül felszívott nagy mennyiségű víz okozza a repedést. Ma már tudjuk, hogy a gyümölcs felületén beáramló víz jelenti a nagyobb gondot. A gyümölcs felületén jelenlévő víz, és a gyümölcshús cukor töménységének koncentráció különbsége révén ozmózis jelensége jön létre, így a víz beáramlik a gyümölcs héján keresztül a gyümölcshúsba, amely főleg a ropogós cseresznyéknél okoz gondot, a szívcseresznyéknél nem, vagy kevésbé.
- A cseresznye gyümölcsrepedésre hajlamosabb, mint a meggy. A cseresznyefajták közül a kemény húsúak (pl. Germersdorfi óriás, Van, Van 3, Linda stb.) gyümölcsrepedése gyakori.
- A tünetekre jellemző, hogy az érő gyümölcs kocsányánál körkörös vagy félköríves repedés keletkezik, amelyen később a monilíniás gyümölcsrothadás jelentkezik.
Védekezés
- A cseresznye mérsékelt vízigényű gyümölcsfaj, 500-600 mm csapadékigényével akár öntözés nélkül is termeszthető. De az intenzív ültetvényekben a nagy terméshozamok elérése, és a repedés elleni védekezés miatt érdemes öntözéssel 800-900 mm-re kiegészíteni a vízmennyiséget
Lásd még: Nem fertőző betegségek
