Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése

A lap mérete: 1685 bájt

Kertészet

Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek
A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Cseresznye és meggy gyümölcsrepedése


Oka

Oka a szárazabb időszakot követő csapadékos időjárás.


Tünet

Korábbi szakirodalmakban azt olvashattuk, hogy a gyökéren keresztül felszívott nagy mennyiségű víz okozza a repedést. Ma már tudjuk, hogy a gyümölcs felületén beáramló víz jelenti a nagyobb gondot. A gyümölcs felületén jelenlévő víz, és a gyümölcshús cukor töménységének koncentráció különbsége révén ozmózis jelensége jön létre, így a víz beáramlik a gyümölcs héján keresztül a gyümölcshúsba, amely főleg a ropogós cseresznyéknél okoz gondot, a szívcseresznyéknél nem, vagy kevésbé.
A cseresznye gyümölcsrepedésre hajlamosabb, mint a meggy. A cseresznyefajták közül a kemény húsúak (pl. Germersdorfi óriás, Van, Van 3, Linda stb.) gyümölcsrepedése gyakori.
A tünetekre jellemző, hogy az érő gyümölcs kocsányánál körkörös vagy félköríves repedés keletkezik, amelyen később a monilíniás gyümölcsrothadás jelentkezik.


Védekezés

A cseresznye mérsékelt vízigényű gyümölcsfaj, 500-600 mm csapadékigényével akár öntözés nélkül is termeszthető. De az intenzív ültetvényekben a nagy terméshozamok elérése, és a repedés elleni védekezés miatt érdemes öntözéssel 800-900 mm-re kiegészíteni a vízmennyiséget